Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Nagy László: A gátszakadás alakja és a kopolya kialakulása
50 • Bizonyos tönkremeneteli mechanizmusok (buzgár, hidraulikus altalajtörés, altalaj csurgás) kialakulása együtt jár a kopolya kifejlődésével. • Terepszinten lévő alacsony kohéziójú, átmeneti vagy szemcsés talajok esetén nagy valószínűséggel várható kopolya kialakulása. Meg kell jegyezni, hogy ezeknél a talajoknál alakulhat ki buzgár, hidraulikus altalajtörés is. • Ugyancsak függ a kopolya megjelenése az időtől és a kiömlő víz átbukási magasságától. Amennyiben a gátszakadáson keresztül hosszabb ideig folyik ki a víz nagy átbukási magassággal, lehetőség van még a jobb ellenálló képességű altalaj megbontására is. Rövid ideig kifolyó, vagy kis átbukási magasságú víz kopolya képző hatása kisebb. A felsorolt tényezők hatását könnyű belátni, mégis gyakorlati szempontból célszerű néhány példával meg világítani a szerepüket. KOPOLYA STATISZTIKA A történelmi gátszakadások statisztikai feldolgozása jó lehetőséget biztosít a kopolya keletkezés elvi feltételeinek vizsgálatához, a feltevések igazolásához. Azonban azt is látni kell, hogy a történelmi adatok hiányosak, különösen akkor, ha minél jobban visszamegyünk az időben. 6. fénykép. Túr bal part felső gátszakadás, a gerendára rakott homokzsákokkal akadályozták meg a víz további kifolyását 2001 márciusi árvíz, Vízügyi Múzeum . ..szívességéből, A Kárpát-medence területére eső több mint 2200 ösz- szegyűjtött gátszakadásból csak 116 esetben (ami megfelel 5 %-nak) van pontos információnk kopolya létével vagy hiányával kapcsolatban. A 116 esetből 68-nál (~59 %) biztosan tudjuk, hogy keletkezett kopolya, 48-nél (~ 41 %) pedig biztosan tudjuk, hogy nem keletkezett. Valószínűsíthető, hogy ha keletkezett kopolya azt a híradások, leírások, építési naplók és felmérések inkább tartalmazzák, mint ha nem volt kopolya, mert a kopolya többlet költséget, bonyolultabb műszaki megoldást jelent. Ezért semmi esetre sem általánosítható az, hogy azoknál a gátszakadásoknál, ahol nincs információ a kopolyáról ott 59/41 arányban várható kopolya kialakulása. A kopolyás gátszakadások aránya véleményem szerint legalább 20- 30 %-ra tehető. HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95 ÉVF. I SZ 1. táblázat. Kopolyák a különböző hazai folyóknál Folyó Volt kopolya Nem volt kopolya Összesen Duna 40 7 47 Tisza 9 2 11 Mellékfolyók2 9 23 32 Kis folyók3 10 17 27 Összesen 68 48 116 A kopolyákról szóló hiteles információk folyónkénti megoszlását az 1. táblázat mutatja, mely szerint: • A legtöbb adat a Dunára áll rendelkezésre, ide tartozik az összes ismert kopolya több mint 50 %-a. • A kevés tiszai adat oka az, hogy a XX. század kevés gátszakadása. • A Duna és Tisza gátszakadásainál a kopolya meglétére az információk száma többszöröse azoknak, melyek a kopolya hiányára utalnak. Fordított a helyzet a mellékfolyóknál (Szamos, Rába, Berettyó, Marcal) és a kis folyóknál. így ezek az adatok azt sugallják, hogy a nagy folyóknál nagyobb valószínűséggel keletkezik kopolya, vagy nagyobb valószínűséggel ismerjük meg azokat. A Kárpát-medencében a legrégebbi kopolyás gátszakadás, amelyikről információnk van 1760-ban volt a Duna bal parton Vajka és Doborgaz községeknél. „A Duna jegének széttörésére munkásokat rendeltek ki, de a jégtorlaszt nem tudták megmozdítani. Az árvíz a gutori szűkületnél a töltéseket több helyen átszakította és a víz a Csallóközt elöntötte... A vármegye utasítása a mély kotrások kitöltéséről és töltés bellebbezéséről rendelkezik.” (Földes 1883) A mély kotrások jelenthették a kopolyá- kat. Az előző 200 év gátszakadásait vizsgálva a következő történelmi emlékek említhetők: • A Tisza völgyben a legrégebbi gátszakadás, amelyikről fennmaradt, hogy kopolya keletkezett 1865- ben volt a bodrogközi Tisza jobb parton, az 50+541 tkm-ben. A korabeli leírás szerint a tiszakarádi "Várna" tónál a 45+600 tkm szelvényben 120 méter széles szakadást alakult ki jégtorlódás következtében. (A Bodrogközi Társulat monográfiája, 1896). A kopolyáról nincs további információ. • Az 1876. évi jeges árvíznél közvetlenül az ercsi jégtorlasz felett keletkezett két gátszakadásnál szintén keletkezett kopolya, melyek még az 1990-es években is azonosíthatóak voltak (a korabeli leírások nem szóltak kopolya kialakulásáról). Ezeken a gátszakadásokon keresztül öntötte el a víz Csepel-szi- getet, majd az akkor nemrég megalakult Pestmegyei Sárközi Armentesítő Társulat (Moder, 1896) területét és folyt le a víz hosszan Bajáig. • Talán az egyik legemlékezetesebb gátszakadás Magyarország területén 1879-ben a Tisza jobb parton, a Petresi gátszakadás volt - ami később a Szegedi katasztrófához vezetett (Károlyi 1969), ahol szintén keletkezett kopolya. Az árvízvédelmi biztonság he2 Mellékfolyók összesített névvel szerepelnek a Duna és a Tisza nagyobb mellékfolyói, mint például a Bodrog, Maros, Rába, stb. 3 Kis folyók között szerepelnek azok a folyók, melyeknek árvízi vízhozama kisebb, mint 300 m’/s.
