Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
Dr. Puky Miklós 1961. március 10. Budapest - 2015. március 20. Tihany 113 Dr. Puky Miklós 1961 március 10-én született Budapesten. Itt végezte tanulmányait, itt szerzett biológus és angol szakfordítói egyetemi diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1986-ban. Végzés után rögtön a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete Magyar Dunakutató Állomásán (ma MTA Ökológiai Kutatóközpont Dunakutató Intézete) kapott biológusi állást, ahol kezdetben tudományos segédmunkatársként, munkatársként, majd haláláig tudományos főmunkatársként dolgozott. Doktori értekezését 1992- ben „Nehézfém dúsulás Anura populációkban” címmel védte meg, PhD értekezését „Kétéltűek természetvédelme Magyarországon” címmel 2005-ben írta. Munkájának jelentős természetvédelmi irányultsága volt, elsősorban fragmentációs, kolonizációs, inváziós és klímaváltozási kérdésekkel foglalkozott, kiemelten veszélyeztetett állatfajok, tízlábú rákok, kétéltűek és hüllők esetében. Az utóbbi években érdeklődése a legmodernebb molekuláris biológiai módszerek alkalmazása felé is kiszélesedett. Hazai tevékenysége mellett Angliától Nepálig s az USA- ig számos ország természetvédelmi programjaiban vett részt. Oktatási tevékenységet hazai és külföldi egyetemeken is folytatott, az ELTÉ-n több, mint egy évtizeden át tartott Természetvédelmi ökológia órákat, de külföldi e- lőadásait is jelentős érdeklődés követte Mexikótól Kínán és Dél-Affikán át Új Zélandig. Az ELTE Környezettudományi Doktori Iskola tagjaként aktívan vett részt PhD hallgatók vezetésében, hisz szívügyének érezte a tudós társadalom utánpótlásának nevelését, de talán ennél is fontosabbnak érezte, mondhatni különleges elhivatottságot érzett a környezeti nevelésre. Munkahelyén is fáradhatatlanul dolgozott a tudomány és természet népszerűsítésén. 2008-ban egyik fő szervezője volt a Biodiverzitás Világnapja alkalmából szervezett 4 napos programnak, valamint éveken át az intézeti nyílt napoknak is, melyek a szervezetten érkező látogatók (például iskolai csoportok) nagy száma mellett a sajtó érdeklődését is mindig felkeltették. A Varangy Akciócsoport Egyesület elnökeként rendszeresen szervezett békamentő akciókat, ahol a középiskolásoktól a híres emberekig (pl. Reviczky Gábor, Szarvas József színművészek) széles tömegeket megmozgatott a jó ügy érdekében. Ilyenkor az ember állította mesterséges akadályokon „átsegítették” a varangyokat, hogy az élőhelyükről a szaporodó helyükre tudjanak jutni, majd pedig vissza is. Több éven keresztül szervezett békakoncerteket a Magyar Tudományos Akadémia termeiben, összekötve ezzel a tudományt, művészeteket, köznevelést. Ezeken az alkalmakon híres emberek adtak elő békákról szóló verseket, novellákat, zenés műveket, Miklós pedig vetített a békákról, elmondta a legfontosabb ismereteket róluk, megszólaltatta jellegzetes hangjukat. Gondoskodott arról is, hogy ne csak a szívükben teli élményeket, hanem egy-egy szép képeslapot is hazavigyenek a résztvevők, amiken saját felvételei voltak láthatók. 2008 a Béka Éve volt, aminek hazai programjában Miklós irányító munkája és tevékeny részvétele alapvető volt. Többek között a Fővárosi Állat- és Növénykert, a pécsi Érted Pedagógiai Műhely, a Vakok és Csökkentlátók Heves Megyei Egyesülete, a Kapolcsi Művészeti Napok szervezőgárdája és a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat vette igénybe a munkáját. Nagyon szerette a természetet. Rabul ejtették a szép tájak, vízesések, növények, állatok, melyeket sikerrel kapott lencsevégre. Szép képeiből rendszeresen készíttetett naptárakat, képeslapokat, melyek bevételét jótékony célokra ajánlotta föl, vagy sokszor csak meglepte vele kollégáit, szeretteit, hogy örömteli mosolyt csaljon az arcukra. Tudományos pályáját 181 szakmai értekezés, könyv, könyvfejezet, tudományos közlemény fémjelzi, melyeket eddig 1123 alkalommal idéztek. Alelnöke volt a Magyar Biológiai Társaság Környezet- és Természetvédelmi Szakosztályának, vezetőségi tagja az Infra Eco Network Europe szervezetnek, tagja a Magyar Hidrológiai Társaságnak, az IUCN ASG-nek és az IAD-nak. 2008-ban 19 ország képviselői fogadták el a meghívását a nyíregyházi Re-Start IENE Workshopra, ami a közös európai közúti természetvédelem fejlődése szempontjából különösen lényeges tudománypolitikai összejövetel volt. Munkásságát számos hazai és nemzetközi kitüntetéssel jutalmazták, többek között a Pro Natura és a Környezetünkért Emlékplaket, a Tíz Kiemelkedő Fiatal kitüntetés, a Ford Európai Természetvédelmi Díj, és a 2011-es id. Entz Géza Díj birtokosa. Szaktudását felhasználták az autópályák építése során is, annak megtervezésekor, hogy hol építsenek különböző vadátjárókat, átereszeket, hogy az út által kettévágott élőhelyek között biztonságosan átjárhassanak, vonulhassanak az állatok. Közvetlenül halála előtt is egy ilyen tanácsadás miatt utazott a trópusokra. Onnan visszatérve érte a súlyos betegség, mellyel nem tudott megküzdeni a szervezete és 2015. március 20-án hajnalban eltávozott közülünk, pótolhatatlan űrt hagyva maga után. Acs Éva
