Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
104 ron. Ebben elsősorban még a térbeli távolság játszott fo szerepet. Meg kell jegyezni, hogy a Tiszavalki-medence kova- alga-flórája mind tavasszal, mind nyáron elkülönült a többitől. Tavasszal ez a különbség elsődlegesen a plank- tonikus taxonoknak volt köszönhető. A bevonatmintában megjelenő planktonikus fajok több mindent indikálhatnak. Megjelenhetnek (i) vízfolyások bevonatában egy- egy áradást követően (Ács et al., 2000, 2006; B-Béres et ah, 2014; Kókai et ah, 2014); (ii) a vízfolyások tározókhoz közeli szakaszán, vagy tározó leengedését követően (Szabó et ah, 2004; Bíró, 2011), (iii) megváltozott, lecsökkent áramlási sebesség miatt kiülepedhetnek (Ács et ah, 2000); (iv) ill. megjelenhetnek a szukcesszió kései stádiumában az érett bevonatban (Stevenson et ah, 1996). Jelen esetben valószínűleg több tényező is szerepet játszott abban, hogy nagy számban fordultak elő a mintában: (i) maga a tavaszi időszak; (ii) érett bevonatból vett minta; (iii) a tavaszi feltöltés utáni kiülepedés. Továbbá ki kell hangsúlyozni, hogy a Tiszavalki-meden- céből származó nyári mintában is számos olyan taxont találtunk, melyek máshol viszonylag csak kis számban fordultak elő. Ebben természetesen szerepe lehet a térbeli távolságnak is. Ám véleményünk szerint az is fontos tényező, hogy a Tiszavalki-medence közvetlen külső be- folyóval (Eger-patak) rendelkezik (K-Szilágyi Enikő, 2013). Továbbá nem elhanyagolható az sem, hogy ebben a medencében fordultak elő legnagyobb számban jó interakciós képességgel bíró (Stenger-Kovács et ah, 2013; B-Béres et ah, 2014) Navicula és Nitzschia fajok. Ezek a taxonok azon túl, hogy extracelluláris enzimtermelő képességgel bírnak, mely lehetővé teszi számukra a gyorsabb tápanyagfelvételt (Stenger-Kovács et ah, 2013; B- Béres et ah, 2014), aktív helyváltoztató képességüknek köszönhetően mintegy „kiválasztják” a számukra előnyös mikrohatbitatot (Passy, 2007). A vizsgálatsorozat kezdetén feltételeztük, hogy nyáron az egyes medencék bentikus kovaalga-flórája közti különbségek kifejezettebbek lesznek, mint tavasszal. E- redményeink ezt a feltevést alá is támasztották. Mind a Tiszavalki-medence (ld. fentebb), mind a Sarudi-meden- ce kovaalga közösségének összetétele jelentősen különbözött a többi medencéjétől. A Sarudi-medence a Tisza- tó legnagyobb nyílt vízfelülettel bíró medencéje (K-Szi- lágyi et ah, 2013). A mintavétel egy olyan nádfoltnál történt, ami előtt nem volt kiterjedt lebegő hínár, vagy gyökerező makrofíta állomány (szemben a Poroszlói-meden- cével), így a vízmozgások sokkal közvetlenebbül érték a HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. nádfoltot. A nagy számban jelen lévő M. variam R-stra- tégista faj, mely annak ellenére, hogy fonalas kovaalga, eddigi ismeretink szerint jól tolerálja az erőteljesebb vízmozgásokat (B-Béres et ah, 2014). Bár eredményeink mind térbeli, mind időbeli heterogenitást kimutattak a Tisza-tó medencéiben 2014 tavaszán és nyarán, mégis hangsúlyozni kell, ahhoz, hogy a tározó medencéinek kovaalga-flóráját behatóbban tanulmányozzuk, egy mintavételi szezon nem elegendő. Mindenképp szerencsés lenne a vizsgálatok folytatása, mely hozzájárulna, hogy teljesebb képet kaphassunk a Tisza- tó bentikus algaflórájáról, annak tér-, és időbeli változásáról. Köszönetnyilvánítás Köszönettel tartozunk a KÖTIVIZIG (Lovas Attila, Kovács Pál, T-Nagy Mariann, K-Szilágyi Enikő, Csépes Eduárd, Petes Kata), valamint a TIKTF Mérőállomás (Balogh Csaba, Kókai Zsuzsanna) munkatársainak az általuk nyújtott szakmai és anyagi segítségért. Irodalom Ács, É., K. T. Kiss, K. Szabó, & J. Makk, 2000. Short-term colonization sequence of periphyton on glass slides in a large river (River Danube, near Budapest). Algological Studies 100: 135-156. Ács, É., K. Szabó, Á. K. Kiss, B. Tóth, G. Záray & K. T. Kiss, 2006. Investigation of epilithic algae on the River Danube from Germany to Hungary and the effect of a very dry year on the algae of the River Danube. Archive für Hydrobiologie 158: 389-417. B-Béres, V., P. Török, Zs. Kókai, E. T-Krasznai, B. Tóthmérész & I. Bácsi, 2014. Ecological diatom guilds are useful but not sensitive e- nough as indicators of extremely changing water regimes. Hydrobi- ologia 738: 191-204. Bíró, R., 2011. A Csigere-patak kovaalga biótája. Szakdolgozat, Veszprém, pp. 78. Kókai, Zs, P. Török, I. Bácsi, E. T-Krasznai & V. B-Béres, 2014. Az extrém száraz időjárás hatása az Achnanthidium minutissimum és A. eutrophilum egyedszámára (Sebes-Körös, Körösszakái). Hidrológiai Közlöny megjelenés alatt. K-Szilágyi, E. A. A-Rózsavári, Á. Berényi, E. Csépes, P. Kovács, L. Kummer, 2013. A Tisza-tó 2013. évi állapotfelmérése pp. 185. LepS, J., P. Smilauer, 2003. Multivariate analysis of ecological data u- sing CANOCO. Cambridge University Press, Cambridge, UK. Passy, S. I., 2007. Diatom ecological guilds display distinct and predictable behavior along nutrient and disturbance gradients in running waters. Aquatic Botany 86: 171-178. Stenger-Kovács, C., E. Lengyel, L. O. Crossetti, V. Üveges & J. Padi- sák, 2013. Diatom ecological guilds as indicators of temporally changing stressors and disturbances in the small Toma-stream, Hungary. Ecological Indicators 24: 138-147. Stevenson, R. J., Bothwell, M. L., Lowe, R. L. (eds) 1996. Algal Ecology. Freshwater Benthic Ecosystem. Academic Press, UK. pp. 753. Szabó K., Kiss K. T., Ector L., Kecskés M., Ács, É., 2004. Benthic diatom flora in a small Hungarian tributary of River Danube (Rákos- stream). Archive fur Hydrobiologie Supplement Algological Studies 111:79-94. Changes in diatom flora of the Kisköre reservoir - seasonality, water usage Attila Juhász , István Bácsi2, Péter Török3, Viktória B-Béres4 Abstract: Diatom composition of Kisköre reservoir and its changes were investigated in spring and summer of 2014. The following questions were aimed to answer: (i) how the basins differ from each other in the sampling times? (ii) how the water usage of the basins influence the composition of diatom flora and its seasonal changes? On the basis of our results it can be said, that the diatom flora of the different basins was more similar to each other in a given season, than the diatom assemblage of a certain basin in spring and summer. The influence of the type of use or load of the basin on diatom assemblages was more pronounced in summer, than in spring. Keywords: eservoir, biofilm, seasonality, utilization.
