Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
93 ve a Sósérben kimagaslóan nagy abundancia értékeket tapasztaltunk: a vizsgált időszakban mennyiségük elérte a 94 millió sejtet milliliterenként (2/b ábra). Ezzel szemben pikoalgák ebben a víztérben egyáltalán nem voltak megfigyelhetők. A heterotróf baktériumok abundanciája a Duna-Tisza közi szikes tavakban 623 xlO5 sejt mL"1 és 9743 x 105 sejt mL"1 között változott, átlagosan 2236* 105 sejt mL"1 volt. A legnagyobb baktérium abundancia értékeket az AAP szervezetekhez hasonlóan, szintén a Sósérben észleltük. Az irodalomban leírt AAP abundancia értékeket ösz- szehasonlítva az általunk megfigyeltekkel megállapítottuk, hogy a Balatonban nagyságrendileg hasonló abundancia értékeket tapasztaltunk, mint amit tengeröblök e- setében leírtak (Waidner & Kirchman, 2007; 1. és 2/b ábra). A Fertőzug szikes tavaiban, a Somogy-megyei halastavakban, valamint a Duna-Tisza közi szikes tavakban ezzel szemben az AAP szervezetek átlagos abundanciája messze meghaladta azirodalomban közölteket {2/b.ábra). Az AAP szervezetek abundanciája a növekvő trofitás- sal (a-klorofill koncentráció) jelentősen változott (i. ábra). A kisebb produktivitású tavakban (Balaton, Fertőzug szikes tavai) az AAP szervezetek abundanciája is kisebb, a produktívabb vizekben pedig akár több nagyságrenddel is nagyobb volt (3. ábra). Ugyanakkor az AAP szervezetek mennyiségét a fitoplankton szerves anyag termelése valószínűleg csak a kisebb szerves anyag tartalmú vizekben befolyásolja jelentősen. A legnagyobb a- klorofill értékeket a halastavakban tapasztaltuk (kivételt képezett ez alól a Sósér), az AAP szervezetek abundanciája azonban mégsem itt, hanem a Duna-Tisza közi szikes tavakban volt a legnagyobb (3. ábra). Ez utóbbiakban az AAP szervezetek nagy abundanciája valószínűleg az e- gyéb autochton és allochton eredetű (vízimadarak, hu- minanyagok) szerves anyagok nagy mennyiségével állhat összefüggésben (Boros és mtsai., 2008). Az AAP szervezetek részesedése a teljes bakterio- plankton abundanciájából a Balaton különböző területein az esetek többségében 10 % alatti, átlagosan 4% volt {4. ábra). A Fertőzug szikes tavaiban nagyobb értékeket tapasztaltunk: az AAP szervezetek részesedése 13 és 21 % között változott, átlagosan mintegy 16 % volt {4. ábra). Annak ellenére, hogy a legnagyobb AAP abundancia értékeket a Duna-Tisza közi szikes tavakban tapasztaltuk, átlagos részesedésük (12%) itt jóval kisebb volt, mint a- mit a vizsgált halastavakban tapasztaltunk (19%). Ugyanakkor a Zab-szék és a Fehér-szék esetében egy-egy kiugróan nagy részesedés értéket (30 illetve 40%) is tapasztaltunk {4. ábra). Ezek a részesedés értékek nagyságrendileg megfelelnek a más vizekben ez idáig közölt értékeknek (Medová és mtsai., 2011), ugyanakkor mikroszkópos megfigyeléseink alapján az AAP szervezetek részesedése a bakterioplankton biomasszából még ennél is nagyobb lehet a sejtek nagyobb méretéből kifolyólag. a b a «3 © W Jé « fi. g C O* 55 — 3 J© 25 ♦ t-----------------1-----------------r 2. ábra: A pikoalgák (2/a) és az AAP szervezetek (2/b) abundanciája a Balatonban, a Fertőzug szikes tavaiban, a Somogy-megyei halastavakban és a Duna-Tisza közi szikes tavakban 2014 nyarán. Az irodalomban ez idáig közölt legmagasabb AAP abundancia átlagértékeket (sós sztyepptavak) szaggatott vonallal jelöltük (Medová és mtsai., (2011).
