Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
51 A Dögös-Kákafoki-csatomából (DKA) származó mintában 20-25% közötti volt a Centrales taxonok aránya. Ebben a mintában sok Aulacoseira distans-1 találtunk. Planktonikus és bentikus taxonok aránya - Elő taxonok: A planktonikus életmódot folytató taxonok aránya négy mintavételi helyen (KOS, HOR, HBE, NTO) haladta meg a 25%-ot (nem bemutatott eredmények). Itt, ahogy fentebb már említettük, Cyclotella fajok voltak jelen nagy számban. Holt taxonok: Az életforma szerinti csoportosítást követően a korábbi taxonómiai csoportosításhoz hasonló eredményeket kaptunk. Míg a 25%-ot négy helyen (KOS, HOR, HBE, NTO - Cyclotella fajok), addig a 20%-ot egy helyen (DKA - Aulacoseira distans) haladta meg a planktonikus taxonok aránya (nem bemutatott eredmény). Ökológiai guildek - Élő taxonok: A planktonikus guildbe és a planktonikus életforma típusba tartozó taxonok eredményei természetesen megegyeznek. Az alacsony profilú guild esetében az ide tartozó taxonok gyakorisága öt mintavételi helyen (DIO, DKA, KKO, KÚT és NAG) haladta meg a vízfolyásokra számolt átlag 25%-át (5. ábra). A Dióéri-focsatomában (DIÓ) Achnanthes fajok, Cocconeis placentula, és Amphora pediculus voltak jelen nagy számban. A Dögös-Kákafoki csatornában (DKA) a Cymbella fajok aránya volt magas. A Kis-Körös csatornában (KKO) a Cocconeis placentula és az Achnanhtes sensu lato fajok voltak jelen nagy számban. A Kutas-csatornában (KÚT) a Planothidium frequentissimum volt domináns. A Nagy-éri mintában (NAG) a Lemnicola hungarica és az Achnanthes fajok fordultak elő nagy számban. A magas profilú guildbe tartozó taxonok gyakorisága a Dögös-Kákafoki csatornában (DKA), a Kis-Körös csatornában (KKO), valamint a Kutas-csatornában (KÚT) volt magas (5. ábra). Ezeken a mintavételi helyeken elsődlegesen a láncképző, és/vagy nyéllel rögzült fajok (pl. Fragilaria capucina, Fragilaria ulna var. acus, Ulnaria ulna - DKA, KKO, KÚT), valamint a szintén kolóniaképző és/vagy nyéllel rögzült Gomphonema fajok (KKO, KÚT) fordultak elő nagy számban. Eredményeink azt mutatják, hogy a mozgékony guildbe tartozó taxonok gyakorisága azokon a mintavételi helyeken volt magas (átlagtól való eltérés +25%), ahol a másik három guildbe tartozó taxonok aránya viszonylag alacsony volt (KFC, SKL, FÁZ, NAG - 3. ábra). Javarészt különböző Nitzschia és Navicula s.l. fajok domináltak ezeken a helyeken nemcsak a mozgékony guildre, hanem az egész közösségre vonatkoztatva. Holt taxonok:Az. alacsony profilú guildbe tartozó holt taxonok aránya hét mintavételi hely esetében haladta meg 25%-kal az átlagot (KFC, DIO, HSK, SKL, KKO, KÚT, NAG - 3. ábra). Míg egyes közösségekben (KFC, DIO, KKO) a Cocconeis placentula dominált, addig máshol Achnanthes s.l. fajok voltak nagy számban jelen (Achnanthes sp. - HSK, SKL; Planothidium frequentissimum - KÚT; Lemnicola hungarica és Achnanthes sp. - NAG). Három mintavételi helyen volt magas a magas profilú guildbe tartozó taxonok aránya (DKA, KKO, KÚT - 3. ábra). Fragilaria és Gomphonema fajok fordultak nagy számban jelen a mintákban. A mozgékony guild aránya négy vízfolyás esetében haladta meg a 25%-kal az átlagos értéket (HAM, SKL, FÁZ, NAG - 3. ábra). Diszkusszió Annak ellenére, hogy a bevonatalkotó kovaalga közösségeknek mind a vízminősítésben, mind az ökológiai állapotértékelésekben kiemelt szerepük van,, eddig nem találtunk információt arra vonatkozóan, hogy a különböző abiotikus tényezők hogyan befolyásolják az élő-holt sejtek arányát az egyes vízterekben. Pedig az, hogy milyen nagyobb taxonómiai csoportba, életforma típusba, vagy ökológiai guildbe, de bármilyen más ökológiai csoportba tartoznak adott helyen a holt sejtek, számos többletinformációt hordoz magában. A holt sejtek aránya például nagymértékben megnőhet egy-egy áradást követően. Ugyanakkor szárazabb időszakban a megváltozott áramlási, vízsebességi viszonyok is kedvezhetnek az elpusztult, elsősorban planktonikus életmódot folytató egyedek kiülepedésének. Eredményeink alapján elmondható, hogy a vizsgált vízfolyások döntő többségében (>60%) a holt sejtek aránya nem haladta meg a 25%-ot. Továbbá az is kitűnik, hogy ezek közül csupán négy (KOS, HOR, HBE, NTO) helyen volt magas a planktonikus életmódot folytató taxonok aránya. Ezekre a helyekre jellemző, hogy hirtelen mélyülnek, elsődlegesen a partszéli régióban mintázhatok jól (kivéve a Nagytóti-Toprongyos csatornát). Itt azonban gyakran jelentősen kisebb a vízsebesség, ami olyan száraz időszakban, mint a 2012-es év, még inkább é- rezteti ökológiai hatását. Ezek a feltételek kedveznek a planktonból történő akár holt, akár élő sejtek kiülepedésének (Ács et al., 2003, Bíró, 2011). Az eddigi tanulmányok azt sugallják, hogy a kovaalga ökológiai guildek viszonylag jól reflektálnak a víz fizikai-, kémiai paramétereire (Passy, 2007; Stenger-Kovács et al., 2013; B-Bé- res et al., 2014). Viszont ismereteink szerint arra vonatkozóan még nincs adat, hogy az adott guildeken belül hogyan oszlik meg az élő és a holt sejtek aránya. Mivel a guildek, minden hiányosságukkal együtt, ill. azok ellenére, egyre nagyobb szerepet töltenek be az ökológiai állapotértékelésben (Stenger-Kovács et al., 2013; B-Béres et al., 2014), kiemelten fontos információt szerezni arra vonatkozóan, hogy milyen arányban találhatók az élő és holt sejtek az adott guilden belül. Az alacsony profilú guildbe tartozó fajok közt találhatók az első kolonizáló, pionír fajok (Achnanthidium minutissimum, Amphora pediculus, Am. inariensis - Ács et al., 2006; B-Béres et al., 2014; Kókai et al., 2013, 2014), valamint egyéb, fizikai zavarást tűrő taxonok (pl. Cocconeis placentula - Passy, 2007). Amennyiben magas ezen taxonok aránya a holt „közösségen” belül, az nem elsősorban fizikai diszturbanciára, hanem érett bevonat meglétére utal. Vizsgálataink során több mintavételi helyen találtunk magasabb sejtszámarányt a holt közösségen belül, mint az élő közösségen belül ezen guildre vonatkozóan. A holt közösségben természetesen nagy számban fordultak elő az élőre jellemző taxonok is. Viszont ki kell emelni, hogy nagyobb volt a teljes felülettel tapadó, más taxonok számára aljzatul is szolgáló Cocconeis fajok aránya a holt közösségekben. Szemben az alacsony profilú guildnél tapasztaltakkal, a magas profilú guild esetében nagyfokú egyezést találtunk az é- lő és holt közösségek összetétele és gyakorisága között. Ezekben a mintákban elsősorban a hosszú, láncképző, ill. nyéllel rögzülő fajok ( Fragilaria s.l. taxonok és Gomphonema fajok) fordultak elő. Ezek a taxonok a fizikai zavarást kevésbé tolerálják, szemben az alacsony profilú guildbe tartozó taxonokkal (Passy, 2007; Stenger-Kovács et al., 2013; B-Béres et al., 2014). Konklúzió Annak ellenére, hogy a bentikus kovaalga taxonok, az egyes ökológiai csoportosítások (pl.: életstratégia, guild, sejtméret) az ökológiai állapotértékelésben és vízminősítésben kiemelt szerepet játszanak, arra vonatkozóan mégsem található információ a szakirodalomban, hogy az adott mintavételi ponton megtalált taxonok élő, vagy holt egyedek voltak-e. Vizsgálataink erre a hiányosságra szerették volna felhívni a figyelmet. Hiszen minden, adott taxonra, ökológiai csoportra vonatkozó adat (pl. honnan származhat, hol pusztult el, hogy került az adott helyre) hozzájárul ahhoz, hogy pontosabb képet lehessen alkotni vízfolyásaink ökológiai állapotáról, valamint vízszennyezés esetén gyorsan, hatékonyan közbe lehessen avatkozni és megóvni vizeinket mind a jelenkor, mind az utódok számára.
