Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
49 Ökológiai és taxonómiai csoportosítások alkalmazhatósága alföldi vízfolyások kovaalga összetételének értékelésében Lukács Áron, Rausz Ágnes, Uzonyi Ádám, Dobronoki Dalma Debreceni Egyetem TEK-TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 57. Kivonat: Munkánk során 16 alföldi vízfolyás fitobenton összetételét vizsgáltuk 2012 őszén. Eredményeinket a következők szerint csoportosítottuk: (i) élő és holt kovaalga taxonok; (ii) „Centrales”-„Pennales” taxonok (iii) élő és holt planktonikus és bentikus kovaalga taxonok; (iv) élő és holt kovaalga alapú ökológiai guildek. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az egyes csoportosítások alapján milyen különbségek és hasonlóságok mutathatók ki az egyes vízfolyások között. A holt sejtek aránya öt esetben haladta meg a 25%-ot, ezeken a mintavételi helyeken a planktonikus taxonok aránya is kiemelkedően magas (>25%) volt. Összehasonlítva az egyes guildekbe sorolható élő és holt taxonokat elmondható, hogy a magas profilú guild esetén nagyfokú egyezés volt mind a helyek, mind pedig az egyes taxonok között. Az alacsony profilú guildbe sorolt holt sejtek között magasabb volt a Cocconeis placentula aránya, mint az élő közösségekben. A mozgékony guild aránya pedig ott volt magas, ahol a másik két guild aránya alacsony volt. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a bentikus kovaalga-flóra különböző típusú csoportosításai alapján jól kimutathatók a vízfolyások medermorfológi- ája vagy áramlási viszonyai közti különbségek, ill. hasonlóságok. Kulcsszavak: kovaalga-közösség, ökológiai guildek, életforma típusok, élő-holt sejtek, alföldi vízfolyások. Bevezetés Azt, hogy egy adott helyen adott időben milyen algaközösség alakul ki, legyen szó akár planktonikus, akár bentikus közösségről, számos abiotikus és biotikus tényező befolyásolja (Cloem, 1976, 1978; Ács et al., 2000; Sukenik et al., 2002; Hedger et al., 2004; Béres et al., 2007a,b; B-Béres et al., 2008, 2012, 2014; Bácsi et al., 2013a,b; Stenger-Kovács et al., 2013; Dobronoki et al., 2014). Ezek a tényezők határozzák meg, hogy adott populációk hogyan „viselkednek” (pl. életben maradnak- e a sejtek, képesek-e szaporodni, stb.). Mindig fontos kérdés, hogy az adott helyről származó mintában található holt sejtek honnan származnak: (i) a már ott kialakult közösség tagjai voltak, pusztulásuk pedig az életfeltételek megváltozásának, vagy az időnek tudható be, vagy (ii) a közösségre „idegen” sejtekről van szó (pl. kiülepedés, besodródás).. Tizenhat alföldi vízfolyás bentikus kovaalga-flóráját vizsgáltuk 2012 őszén (1. ábra). A következő kérdésekre kerestünk választ: (i) Milyen arányban vannak jelen élő és holt sejtek a mintákban? (ii) Milyen arányban vannak jelen volt Centrales és volt Pennales fajok a mintákban (élő-holt)? (iii) Milyen a planktonikus és a bentikus kovaalgák aránya? (iv) Milyen összefüggés van az élő-holt sejtek aránya és az ökológiai guildek között? Anyag és módszer Munkánk során 16 alföldi vízfolyás kovaalga-flóráját vizsgáltuk 2012. őszén (1. ábra; 1. táblázat). A fitobenton mintavétel és a minták tartósítása (helyszínen, Lugol-oldattal) az MSZ EN 13946:2003 szabvány szerint történt. Az aljzat minden e- setben makrofita volt (1. táblázat). A mintavétel háromszoros ismétlésben zajlott. A feltáratlan bevonatmintákat alapos homogenizálás után 5 cm3 ülepítő kamrákban Utermöhl-módszerrel (1958) vizsgáltuk (Olympus CKX31 mikroszkóp, 630x-os nagyítás). Az eredmények értékeléséhez a következő csoportosításokat alkalmaztuk: (i) élő-holt sejtek, ahol élőnek tekintettünk minden olyan egyedet, aminek kloroplasztja volt; (ii) volt Centra- les-„Pennales” taxonok; (iii) bentikus-planktonikus taxonok; (iv) ökológiai guildek (alacsony profilú, magas profilú, mozgékony és planktonikus guild - Passy, 2007 és Rímet és Bouchez, 2012 alapján). Eredmények Elő és holt kovaalga sejtek aránya: A 16 felszíni vízfolyásból hat mintavételi ponton haladta meg a holt sejtek aránya a 25 %-ot (KOS, HBE, DIÓ, FÁZ, KKO, NAG - 2. ábra). További három helyen (HOR, KIG, DKA) 20-25 % közötti értékeket kaptunk (2. ábra). Volt Centrales és volt Pennales taxonok aránya - Élő taxonok: A korábbi Centrales rendbe tartozó taxonok aránya 3 mintavételi ponton (KOS, HOR, HBE) volt 25% feletti, egy helyen (NTO) pedig meghaladta a 20%-ot (nem bemutatott eredmény). A mintákban különböző Cyclotella fajok voltak jelen nagyobb számban. Holt taxonok:A holt sejtek közül a korábbi Centrales rendbe tartozó taxonok gyakorisága négy esetben (KOS, HOR, HBE, NTO) haladta meg a 25%-ot (nem bemutatott eredmények). E- zeken a helyeken Cyclotella fajok jelenléte volt számottevő. 1. ábra Mintavételi terület a mintavételi pontokkal. Rövidítések: KFC - Keleti-főcsatorna, Balmazújváros; KOS - Kösely, Nádudvar; HOR - Hortobágy-folyó, Mihályhalma; HBE - Hortobágy- Berettyó, Apavára; HAM - Hamvas-csatorna, Püspökladány; NAG - Nagy-ér, Konyár; KKO - Kis-Körös-csatoma, Bojt; SÁR - Sárréti-főcsatorna, Bihamagybajom; KÚT - Kutas-csatorna, Darvas-Csökmő; DIÓ - Dióéri-csatoma; HSK - Holt-Sebes-Körös, Vésztő; SKL - Sebes-Körös, Körösladány; FÁZ - Fazekaszugi-csatoma, Gyoma-Szar- vas; NTO - Nagytóti-Toprongyos-csatoma, Fancsikai-tiltó; DKA - Dögös-Kákafoki-csatoma, Szarvas; KIG - Kígyósi-föcsatoma, Fényes. Figure 1 Sampling area with sampling sites, abbreviations see above.
