Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

49 Ökológiai és taxonómiai csoportosítások alkalmazhatósága alföldi vízfolyások kovaalga összetételének értékelésében Lukács Áron, Rausz Ágnes, Uzonyi Ádám, Dobronoki Dalma Debreceni Egyetem TEK-TTK Hidrobiológiái Tanszék, 4010 Debrecen, Pf. 57. Kivonat: Munkánk során 16 alföldi vízfolyás fitobenton összetételét vizsgáltuk 2012 őszén. Eredményeinket a következők szerint csoportosítottuk: (i) élő és holt kovaalga taxonok; (ii) „Centrales”-„Pennales” taxonok (iii) élő és holt planktonikus és bentikus kovaalga taxonok; (iv) élő és holt kovaalga alapú ökológiai guildek. Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy az egyes csoportosítások alapján milyen különbségek és hasonlóságok mutathatók ki az egyes vízfolyások között. A holt sejtek aránya öt esetben haladta meg a 25%-ot, ezeken a mintavételi helyeken a planktonikus taxonok aránya is kiemel­kedően magas (>25%) volt. Összehasonlítva az egyes guildekbe sorolható élő és holt taxonokat elmondható, hogy a ma­gas profilú guild esetén nagyfokú egyezés volt mind a helyek, mind pedig az egyes taxonok között. Az alacsony profilú guildbe sorolt holt sejtek között magasabb volt a Cocconeis placentula aránya, mint az élő közösségekben. A mozgé­kony guild aránya pedig ott volt magas, ahol a másik két guild aránya alacsony volt. Eredményeink rávilágítottak arra, hogy a bentikus kovaalga-flóra különböző típusú csoportosításai alapján jól kimutathatók a vízfolyások medermorfológi- ája vagy áramlási viszonyai közti különbségek, ill. hasonlóságok. Kulcsszavak: kovaalga-közösség, ökológiai guildek, életforma típusok, élő-holt sejtek, alföldi vízfolyások. Bevezetés Azt, hogy egy adott helyen adott időben milyen algaközös­ség alakul ki, legyen szó akár planktonikus, akár bentikus kö­zösségről, számos abiotikus és biotikus tényező befolyásolja (Cloem, 1976, 1978; Ács et al., 2000; Sukenik et al., 2002; Hedger et al., 2004; Béres et al., 2007a,b; B-Béres et al., 2008, 2012, 2014; Bácsi et al., 2013a,b; Stenger-Kovács et al., 2013; Dobronoki et al., 2014). Ezek a tényezők határozzák meg, hogy adott populációk hogyan „viselkednek” (pl. életben maradnak- e a sejtek, képesek-e szaporodni, stb.). Mindig fontos kérdés, hogy az adott helyről származó mintában található holt sejtek honnan származnak: (i) a már ott kialakult közösség tagjai vol­tak, pusztulásuk pedig az életfeltételek megváltozásának, vagy az időnek tudható be, vagy (ii) a közösségre „idegen” sejtekről van szó (pl. kiülepedés, besodródás).. Tizenhat alföldi vízfolyás bentikus kovaalga-flóráját vizs­gáltuk 2012 őszén (1. ábra). A következő kérdésekre kerestünk választ: (i) Milyen arányban vannak jelen élő és holt sejtek a mintákban? (ii) Milyen arányban vannak jelen volt Centrales és volt Pennales fajok a mintákban (élő-holt)? (iii) Milyen a plan­ktonikus és a bentikus kovaalgák aránya? (iv) Milyen össze­függés van az élő-holt sejtek aránya és az ökológiai guildek kö­zött? Anyag és módszer Munkánk során 16 alföldi vízfolyás kovaalga-flóráját vizs­gáltuk 2012. őszén (1. ábra; 1. táblázat). A fitobenton mintavé­tel és a minták tartósítása (helyszínen, Lugol-oldattal) az MSZ EN 13946:2003 szabvány szerint történt. Az aljzat minden e- setben makrofita volt (1. táblázat). A mintavétel háromszoros ismétlésben zajlott. A feltáratlan bevonatmintákat alapos homogenizálás után 5 cm3 ülepítő kamrákban Utermöhl-módszerrel (1958) vizsgáltuk (Olympus CKX31 mikroszkóp, 630x-os nagyítás). Az eredmények értékeléséhez a következő csoportosításokat alkalmaztuk: (i) élő-holt sejtek, ahol élőnek tekintettünk min­den olyan egyedet, aminek kloroplasztja volt; (ii) volt Centra- les-„Pennales” taxonok; (iii) bentikus-planktonikus taxonok; (iv) ökológiai guildek (alacsony profilú, magas profilú, mozgé­kony és planktonikus guild - Passy, 2007 és Rímet és Bouchez, 2012 alapján). Eredmények Elő és holt kovaalga sejtek aránya: A 16 felszíni vízfolyás­ból hat mintavételi ponton haladta meg a holt sejtek aránya a 25 %-ot (KOS, HBE, DIÓ, FÁZ, KKO, NAG - 2. ábra). To­vábbi három helyen (HOR, KIG, DKA) 20-25 % közötti érté­keket kaptunk (2. ábra). Volt Centrales és volt Pennales taxonok aránya - Élő taxo­nok: A korábbi Centrales rendbe tartozó taxonok aránya 3 minta­vételi ponton (KOS, HOR, HBE) volt 25% feletti, egy helyen (NTO) pedig meghaladta a 20%-ot (nem bemutatott ered­mény). A mintákban különböző Cyclotella fajok voltak jelen nagyobb számban. Holt taxonok:A holt sejtek közül a korábbi Centrales rendbe tartozó taxonok gyakorisága négy esetben (KOS, HOR, HBE, NTO) haladta meg a 25%-ot (nem bemutatott eredmények). E- zeken a helyeken Cyclotella fajok jelenléte volt számottevő. 1. ábra Mintavételi terület a mintavételi pontokkal. Rövidítések: KFC - Keleti-főcsatorna, Balmazújváros; KOS - Kösely, Nádudvar; HOR - Hortobágy-folyó, Mihályhalma; HBE - Hortobágy- Berettyó, Apavára; HAM - Hamvas-csatorna, Püspökladány; NAG - Nagy-ér, Konyár; KKO - Kis-Körös-csatoma, Bojt; SÁR - Sárréti-fő­csatorna, Bihamagybajom; KÚT - Kutas-csatorna, Darvas-Csökmő; DIÓ - Dióéri-csatoma; HSK - Holt-Sebes-Körös, Vésztő; SKL - Se­bes-Körös, Körösladány; FÁZ - Fazekaszugi-csatoma, Gyoma-Szar- vas; NTO - Nagytóti-Toprongyos-csatoma, Fancsikai-tiltó; DKA - Dögös-Kákafoki-csatoma, Szarvas; KIG - Kígyósi-föcsatoma, Fényes. Figure 1 Sampling area with sampling sites, abbreviations see above.

Next

/
Thumbnails
Contents