Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai

30 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. mokon Chromas Lite 2.1.1 szoftverrel (Technelysium) végeztük a hibásan értelmezett bázisok manuális korrek­cióját és a primer-szekvenciák eltávolítását. A szekven­ciákat EzTaxon (Kim és mtsai., 2012) adatbázis segítsé­gével valid fajok típustörzseivel hasonlítottuk össze a törzsek azonosításának érdekében. Eredmények és értékelésük A mintavétel idejében a vízmélység 5 cm, a pH 10,2, a vezetőképesség 15,5 mS/cm volt. A vízoszlopban az a- klorofill koncentrációja 10,6 mg/L, míg az üledékfelszíni piros rétegben az a-bakterioklorofill koncentrációja 7,8 mg/L volt. Mikroszkópos vizsgálatokkal megállapítot­tuk, hogy a víz felszínén megfigyelhető zöldalga-virág- zást ugyanaz az Oocystis submarina okozta, amelynek egy másik kiskunsági szikes tóban, a Böddi-székben 2009-ben megfigyelt tömegprodukciója alatt az itt meg- figyelthez hasonló bíbor színű réteg alakult ki (Borsodi és mtsai., 2013). Tenyésztéses eljárással meghatároztuk a heterotróf baktériumok csíraszámát. Aerob körülmények között 19 nap inkubáció után 1,7X 106-3,5x 107 TKE (telepképző egység)/mL értékeket kaptunk; az intervallum alsó érté­kei a ’C’ táptalajhoz, míg a felsők az ’S’ és az R2A mé­diumhoz köthetők. Anaerob körülmények között 4,2 *104 és 3,6* 107 TKE/mL értékeket eredményezett a 19 nap inkubáció a ’C’ és ’S’ médium esetében, ugyanakkor az R2A táptalajon semmi nem nőtt ki. A háromféle táptalajról tiszta tenyészet formájában 46 aerob törzset sikerült fenntartani és azonosítani. Az anae­rob törzsek azonosítása lassú növekedésük miatt még feldolgozás alatt áll. 16S rDNS szekvencia alapján a tör­zsek a Proteobacteria (25 db) illetve a Bacteroidetes (21 db) phylumba tartoznak, a legközelebbi tenyésztésbe vont fajok típustörzseivel 92,7-99,9%-os szekvenciabeli egyezést mutattak (1. táblázat). Új generációs szekvenálással 3131 szekvenciát nyer­tünk, amelyek 97 % feletti szekvencia-hasonlóság szerint (Tindall és mtsai., 2010) 143 operatív taxonómiai egysé­get (OTU-t) alkottak, ami a mintában előforduló baktéri­umfajok számának feleltethető meg. Feltűnő volt az an­aerob bíbor kénbaktérium, az Ectothiorhodospira nem­zetség 32,6 %-os részaránya (1. ábra), amelyhez össze­sen 3 OTU tartozott, ami három e nemzetségbe tartozó különböző faj jelenlétét valószínűsíti. Jól látszik még to­vábbá a tenyésztéses eljárással azonosított nemzetségek­kel való nagyarányú egyezés. A törzseink között is meg­található Rhodobaca nemzetséget 795 szekvenciával ket­tő OTU, míg a Loktanella és a Porphyrobacter-1 97, il­letve 80 szekvenciával egy-egy OTU képviselte, a 71 A- quiflexum szekvencia pedig 3 OTU-hoz tartozott. Meg­jegyzendő, hogy az előbbi három nemzetség tagjai bizo­nyos körülmények között fotoheterotróf növekedésre is képesek, míg az utóbbi csoport az obiigát heterotróf a- nyagcserét folytatók közé tartozik (Fuerst és mtsai., 1993; Brettar és mtsai., 2004; Van Trappen és mtsai., 2004; Madigan és mtsai., 2010). A tenyésztéses és tenyésztéstől független vizsgálat e- redménye közötti átfedés mértéke meglepő, hiszen sok e- setben egy-egy mintából a teljes közösség csupán 0,01-1 %-a vonható tenyésztésbe (Puspita és mtsai., 2012), ne­künk viszont sikerült az egyik domináns nemzetséget (Rhodobaca), valamint a gyakoribb csoportok közül töb­bet (Aquiflexum, Loktanella és Porphyrobacter) is kite­nyésztenünk, ami az alkalmazott egyedi táptalajok haté­konyságát igazolja. Továbbá mindenképpen megjegy­zendő, hogy bár tenyésztettünk Nitrincola, Alkalimonas, Pseudomonas és Vibrio nemzetségek alkalikus vizekből leírt fajainak szekvenciáival nagyfokú hasonlóságot mu­tató baktériumokat, ezeket az új generációs szekvenálás­sal nem sikerült kimutatnunk. Ennek oka az lehetett, hogy valószínűleg nagyon kicsi, elhanyagolható mennyi­ségben lehettek jelen a közösségben. Más szikes tavak­ból viszont sikerült ezeket a nemzetségeket is az itt al­kalmazott újgenerációs DNS-szekvenálási módszerrel ki­mutatni (Szabó A., Korponai K. és Felföldi T, publiká­latlan eredmények). 1. táblázat A bíbor színű rétegből izolált baktériumtörzsek azonosításának eredménye (legközelebbi rokon fajok típustör­zseihez való hasonlóságuk) a 16S rDNS szekvencia elemzése alapján phylum classis genus törzsek száma (db) hasonlóság (%) .2 o O 03 X O a-proteobacteria Porphyrobacter 1 99,0 % Loktanella 4 99,3-99,7 % Roseicitreum 1 99,6 % Roseinatronobacter i 97,7 % Rhodobaca 2 97,6-97,7 % Paracoccus 1 96,1 % 0> o .2 Halomonas 3 98,4-98,8 % Q* 4) O Nitrincola 2 97,3-98,4 % X o Pseudomonas 3 94,7-98,4 % o Vibrio 3 99,7 % Alkalimonas 4 99,9 % a> .2 Belliella 9 93,0-99,8 % 12 k? X Aquiflexum 9 93,0-93,7 % o> o Fontibacter 2 92,7 % 03 CQ U Indibacter 1 93,5 % 1. ábra. A bíbor színű réteg bakteriális közösségének összetétele az újgenerációs szekvenálás eredményei alapján (Az ábrán csak az 1%-nál nagyobb arányban jelen lévő nemzetségeket vagy azzal ekvivalens tenyésztésbe nem vont csoportokat ábrázoltuk külön kategóriaként.) Összefoglalás Molekuláris biológiai vizsgálatainkkal megállapítot­tuk, hogy a bíbor színű réteget nem egy baktérium ho­mogén monokultúrája, hanem egy viszonylag komplex baktériumközösség alkotta. A baktériumközösségen be­lül két pirosas színű nemzetség (az Ectothiorhodospira és a Rhodobaca) együttesen kiemelkedő, 58%-os résza­rányt képviselt. A domináns taxonokat jelentős mennyi­

Next

/
Thumbnails
Contents