Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
20 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. kapart baktériumokat vonaloltással is ráoltottunk a táptalajokra. Ezt követően a Petri-csészéket szobahőmérsékleten inkubáltuk több hétig. A „baktériumcsapdák” begyűjtésekor megismételtük a vízmintavételt, a mintákat a fent leírtaknak megfelelően dolgoztuk fel. 1. ábra. A poliuretán habból kivágott blokkok alkalmazása in situ „baktériumcsapdaként": a csapdák átitatása táptalajjal, inkubálásuk a mintavételi helyszínen és begyűjtésük A kifejlődött telepek száma alapján csíraszám becsléseket végeztünk, valamint tiszta tenyészeteket hoztunk létre, a baktériumtörzsek taxonómiai azonosítását pedig a 16S rRNS gén parciális szekvencia elemzése alapján végeztük el. A vízminták baktériumszámát DAPI-festés- sel határoztuk meg, és csakúgy, mint a törzsek azonosításánál, a Máthé és mtsai. (2014) által leírt módszereket követtük. A vízmintákból és a poliuretán hab blokkokból teljes DNS kivonást végeztünk a korábban leírt módszereket követve (Felföldi és mtsai., 2010; Máthé és mtsai., 2014), majd a 16S rRNS gént a Bacteria doménre specifikus 341F és 785R primerekkel amplifikáltuk (Klind- worth és mtsai., 2013), és piroszekvenálással (Roche GS Junior platformon) meghatároztuk a bacterium közösségek taxonómiai összetételét (a részletes leírást ld. Felföldi és mtsai., 2015). Eredmények és értékelésük A tenyésztésen alapuló csíraszámbecslés eredménye nagyban függött a Petri-csészék inkubációs idejétől és a táptalajok szilárdítására használt anyagtól (2. ábra). Mindhárom minta esetében a gellángumival szilárdított táptalajokon volt tapasztalható nagyobb csíraszám, és az inkubációs idő jelentős megnövelésével (az általánosan elterjedt egy héthez képest másfél hónapos inkubációt alkalmazva) akár közel egy nagyságrenddel is növelhető volt a kimutatott baktériumtelepek száma. A természetes vizes élőhelyek teljes baktériumszáma mikroszkópos módszerrel 1-2 nagyságrenddel nagyobbnak adódott (a Mohos lápszem esetében 6,7* 106 sejt/mL, a marosújvári sós tó esetében pedig 3,2xl06 sejt/mL), mint a tenyésztés során csíraszámlálással kapott értékek. A tenyésztési hatékonyság a leghosszabb inkubációs idő során kapott csíraszámokkal kalkulálva 1,34 %, illetve 7,52 %-nak adódott a lápszem és a sós tó esetében. Adatainkat összevetve az irodalmi értékekkel megállapíthatjuk, hogy bár az általunk alkalmazott tenyésztéses stratégiával csupán a mikroorganizmusok néhány százalékát sikerült tenyésztésbe vonni, mégis a hasonló (édes- és tengervízre vonatkozó) vizsgálatokhoz képest jelentősebb arányban nőttek ki baktériumok az egyedi fejlesztésű táptalajainkon, ha hosszú inkubációs időt és gellángu- mi szilárdító anyagot alkalmaztunk (1. táblázat). táptalajok 2. ábra. A tenyésztés során kapott csíraszámok összehasonlítása különböző' táptalajok és inkubációs idó'k esetében (TKE, telepképző egység) Összesen 156 baktériumtörzset izoláltunk, amelyek 92-100 % közötti 16S rRNS gén szekvencia hasonlóságot mutattak az eddig leírt baktériumfajok típustörzseivel. Törzseink a Proteobacteria, Firmicutes, Bacteriode- tes, Actinobacteria és Acidobacteria phylumokba tartoztak. A legtöbb különböző nemzetséget a csurgalékvizet kezelő bioreaktorból sikerült kitenyésztenünk (2. táblázat). A teljes baktériumközösség diverzitását feltáró pi- roszekvenálás eredménye azonban igazolta, hogy a tenyésztéssel kimutatott nemzetségek csak a teljes bakteriális közösség kis részét képviselték. Továbbá azt is megállapítottuk a módszer segítségével, hogy a „bacterium csapdák” felületén megtalálható baktériumközösség döntően különbözött a vízminták baktériumközösségétől, azaz még az in situ tenyésztéses módszer ellenére is jelentősen szelektív volt a tenyésztésünk. 1. táblázat A baktériumok tenyésztési hatékonysága különböző közegek esetén irodalmi adatok (Puspita és mtsai., 2012) és saját eredményeink (félkövérrel kiemelve) alapján Minta típusa Tenyésztési hatékonyság (%) Talaj 0,03-19 Üledék 0,001-10 Tengervíz 0,003-0,98 Édesvíz 0,10-5,59 Eleveniszap 0,24-13,9 Emberi ürülék 14,3-58 Marosújvári sós tó 0,09-1,34* Mohos lápszem 1,91-7,52* * valamennyi táptalaj és inkubációs idő figyelembevételével (vagyis mintánként hat érték alapján) § 40 o. o 30 CD a> to 20 N 0 95% 97% 98,65% nemzetség határ faji szintű határok 3. ábra. A különböző tenyésztéses módszerekkel kapott potenciálisan új baktériumfajok és -nemzetségek aránya az összes genetikailag eltérő törzshöz képest [nemzetség határ: Tindall és mtsai. (2010) alapján; faji szintű határok: 97% - Tindall és mtsai. (2010), 98,65% - Kim és mtsai. (2014) alapján; százalákos értékek a 16S rRNS gén hasonlóságok alapján; a fehéren szereplő értékek a potenciálisan új taxonok számát jelölik/
