Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
10 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 5-6. SZ. nik [6,7,8,9]. A hőmérséklet mérés kivételével a többi paraméter meghatározására a mérőállomáson belül kerül sor. A mintavétel búvárszivattyúval a sodorvonalból történt 60 perces gyakorisággal. A friss vízminta a mérőállomás belső csőrendszerében először a fizikai paramétereket detektáló szondákhoz jut, majd egy előkészítő e- dény segítségével a két kémiai analizátorokhoz. A meghatározás a kémiai reakciók következtében tovább tart, mint a kis mérőállomás esetében. A friss eredmények 30 perc után érhetők el a központi szerveren. A mérőállomás karbantartása összetettebb feladat, mint az elsőnek bemutatott rendszernél. A meghatározás vegyszerigénye szükségessé teszi a kéthetenkénti újra töltést, ezen beállítások mellett (60 perces mintavétel 24 órán keresztül). A karbantartáshoz tartozik még a desztillált víz utánpótlás, illetve az állomás belső csőrendszerének a tisztítása. 2. ábra: Nagy méretű mobil mérőállomás belső felépítése Távoli asztal hozzáféréssel a mérőrendszerek folyamatosan elérhetőek, így az aktuális mérések nyomon kö- vethető-k, illetve a szükséges szoftveres karbantartás, beállítás módosítás elvégezhető. A mérőrendszerek megfelelő telepítésével a városok hatása az átfolyó víztestre könnyedén felmérhető. A mobil mérőállomások mobilitásából fakadóan könnyedén áttelepíthetőek a szennyező források felderítése céljából. A mérőrendszerek által mért adatok a központi szerverről könnyen exportálhatok és elemezhetők. A mért e- redmények értékelésével több esetben is sikerült detektálnunk extrém időjárásból fakadó változásokat. Heves esőzések során a nagy mennyiségű csapadék az úttestről bemosódó szennyeződéseket (aromások, tisztítószerek, stb.), a mezőgazdasági területek tápanyag formáit, peszticideket, légköri és talaj menti port a felszíni vízbe mossa, mely következtében egyértelmű minőségi változáson megy keresztül a felszíni víz [5]. Ezen események hagyományos mintavételezéssel és laboratóriumi módszerekkel nehéz detektálni. Kén-hidrogén mérés A mérési rendszerek kialakításának rugalmasságát támasztja alá a következőekben bemutatandó szonda. Az UV/Vis spektroszkópia laboratóriumi alkalmazása az 1950-60-as évekre nyúlik vissza. Az 1980-as években fejlesztették a laboratóriumi spektroszkópok miniatűr változatát. [3]. A legtöbb szonda UV tartományban egy vagy két paramétert alkalmas meghatározni, bár egyre több olyan szondát fejlesztenek, mely több komponenst képes detektálni. A több paraméter meghatározására alkalmas, hordozható szondák nagy előnye kompaktságuk- ban rejlik, karbantartásuk minimális [4]. 3. ábra: ProPs szonda laboratóriumi alkalmazása A bemutatandó műszer mérési tartományán belül akár több komponens meghatározására is alkalmas. A Trios GmbH által fejlesztett ProPs, bemerülő on-line szondát alkalmaztuk munkánk során. A műszer 200-360 nm közötti intervallumban alkalmazható spektrométer [10]. A szonda mobilitásából adódóan használható in-situ, laboratóriumi vizsgálatok esetén illetve on-line mérési rendszer részeként (3. ábra). A Közép-dunántúli Vízügyi I- gazgatóság munkatársaival célunk volt felderíteni a Velencei-tó nagy kénhidrogén tartalommal bíró területeit. Az összes szulfid tartalom meghatározásának nehézsége, hogy megoszlási hányadosa függ a pH-tól. A felszíni vizekre jellemző 6-8 pH körüli értékek esetében a mind kén-hidrogén, mind hidrogén-szulfíd előfordul, így a megfelelő disszociációs állandót kell alkalmazni számításaink során [2]. A gyártók által fejlesztett MSDAXE szoftver segítségével készítettünk egy olyan spektrummátrixot (Linear Substance Analysis, LSA), mely alkalmas arra, hogy a vízmátrixra jellemző komponensek meghatározása során az egymásra gyakorolt hatásokat kompenzálja. Eredmények Csapadék detektálása A nagy mérőállomás segítségével több esetben sikerült detektálni extrém időjárás hatását a víztestre. A vizsgált víztest a Veszprémi-Séd középső, Veszprém városából kivezető szakasza, mely 2013.08.04. és 2013.10.31. között volt vizsgálva. A kiértékelt időszakban számos zivataros időjárásból fakadó esemény sikerült azonosítani, melyekből 2013. szeptember 30-án tapasztaltakat mutatjuk be. A vízállás adatokat a Belügyminisztérium Vízügyi Főigazgatóság vízügyi honlapján található adatbázisból töltöttem le [12]. A Veszprémi-Séd átlagos vízállása 20 cm. A vizsgált időszakban az átlag fizikai-kémiai paraméterek értéke: 7,3-8 pH; 720 pS cm'1; 30 NTU; 90 pg T1 P04-P; 0,03 mg r1 NH4-N;0,02 mg f1 és 4,5 mg l'1 NO3-N. A vízállás emelkedésével párhuzamosan a paraméterek is változnak. A szennyező anyag bemosódása a paraméterek alapján 04:00 és 06:00 között detektálható és 05:00-kor csúcsosodott ki. A fizikai paramétereket tekintve a zavarosság értéke emelkedik, majd pozitív csúcsot elérve csökkenni kezd. A csúcson mért érték az átlag érték négyszerese. A többi fizikai paraméter negatív csúcsként jelenik meg. A hígu- lás következtében csökken a pH és a vezetőképesség értéke. A kémiai komponenseket tekintve a vízállás emelkedésének hatására az NH4-N, P04-N és N02-N koncentrációk növekednek, míg a N03-N koncentráció negatív
