Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 5-6. különszám - LVI. Hidrobiológus Napok előadásai
7 Filogenetikai csoportok Hasonlóság (bp) B T V B K V Nitrospirae Nitrospira bockiana (EU084879) 90% (830/919) + Nitrospira calida (HM485589) 95% (863/911) + Nitrospira moscoviensis (X82558) 97% (884/910) + AI pha pro te o ba cte ria Aminobacter anthyllidis (FR869633) 99% (953/962) + Brevundimonas vesicularis (AJ227780) 99% (976/981) + Ensifer adhaerens (AM 181733) 99% (967/973) + Ens if er sojae (GU593061) 99% (957/966) + Rhodospirillum oryzae (AM901295) 82% (709/866) + Roseomonas pecuniae (GU168019) 86% (736/856) + Sinorhizobium americanum (AF506513) 99% (990/996) + Betaproteobacteria Acidovorax temperans (AF078766) 99% (929/932) + Aquaspirilium delicatum (AF078756) 97% (896/923) + Azovibrio restrictus (AF011346) 93% (760/821) + Dechlorimonas agitatus (AF047462) 92% (847/924) + Georgfuchsia toluolica (EF219370) 91% (814/893) + Propionivibrio limicola (AJ307983) 94% (586/626) + Ralstonia oxalatica (AF155567) 99% (976/978) + Zoogloea caeni (DQ413148) 92% (860/936) + Gammaproteobacteria Pseudomonas linyingensis (HM246142) 97% (914/941) + Pseudomonas otitidis (AY953147) 99% (969/971) + Pseudomonas xanthomarina (AB 176954) 99% (941/950) + Thiohalomonas denitrificans (EF117909) 91% (765/839) + Deltaproteobacteria Desulfonatronum thioautotrophicum (FJ469577 82% (718/872) + Desulfovibrio vulgaris (AE017285) 79% (407/513) + Geobacter sulfurreducens (AE017180) 86% (710/823) + Firmicutes Ammoniphilus oxalaticus (Y14578) 98% (991/1013) + Ammoniphilus oxalaticus (Y14578) 97% (816/838) + Ammoniphilus oxalivorans (Y14580) 97% (946/975) + Bacillus beringensis (FJ889576) 99% (912/915) + Bacillus cereus (AE016877) 100% (847/847) + Bacillus korlensis (EU603328) 99% (921/929) + Bacillus niacini (AB021194) 99% (905/915) + Bacillus niacini (AB021194) 99% (940/942) + Bacillus oceanisediminis (GQ292772) 99% (918/925) + Bacillus panaciterrae (AB245380) 97% (900/925) + Paenibacillus aestuarii (EU570250) 97% (922/946) + Paenibacillus castaneae (EU099594) 99% (935/946) + Paenibacillus contaminans (EF626690) 93% (767/821) + Planomicrobium chinense (AJ697862) 99% (980/984) + Thermolithobacterferrireducens (AF282253) 83% (611/739) + Actino bacteria Gaiella occulta (JF423906) 94% (877/932) + Microbacterium phyllosphaerae (AJ277840 99% (1000/1005) + Nocardia arthritidis (AB 108781) 98% (959/973) + Nocardioides hwasunensis (AM295258) 97% (826/845) Acido bacteria Telmatobacter bradus (AM887760) 86% (658/764) + 1. táblázat. A Diana-Hygieia-forrásból származó biofilm és vízmintákból a klónkönyvtárak illetve a baktériumtörzsek elemzése során az EzTaxon adatbázis felhasználásával kimutatott baktériumfajok (B = Diana-Hygieia-forrás biofilm, V = Diana-Hygieia- forrásvíz, K = molekuláris klánok, T = baktériumtörzsek) A vízminta tenyésztésen alapuló vizsgálatai során, a- kárcsak a biofilm minta esetében a Firmicutes törzs képviselői kerültek elő legnagyobb (40%-os illetve 64%-os) arányban (1. ábra). A második legnagyobb filogenetikai csoport a Gammaproteobacteria osztályt képviselte (20 %). A biofilm minta tenyésztésen alapuló vizsgálataival is ez az osztály adódott a Firmicutes törzs után a legdo- minánsabbnak (17 %). A Firmicutes törzsön belül a Bacillus nemzetség fajai (20%) domináltak itt is (7. táblázat). A Bacillus panaciterrae faj képviselője pl. csak a vízmintában fordult elő. A Diana-Hygieia-forrásvízből (DHW-K) származó molekuláris kiónok között a biofilm mintától eltérően legnagyobb arányban a Betaproteobacteria osztály (78%) képviselői voltak jelen (7. ábra). Közülük is a leggyakoribbak egy tenyésztésbe még nem vont Thiobacillus sp. szekvenciával mutatták a legnagyobb egyezést, melyet a Földközi-tengerben lévő Kazan iszapvulkánból mutattak ki (Pachiadiki és mtsai, 2010). Az osztályhoz tartozó Zo- ogloea caeni baktériumfajjal rokon szekvenciákat is nagy számban sikerült kimutatni (7. táblázat). Eredményeinket más barlangi környezetekben végzett tenyésztéstől független molekuláris vizsgálatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a barlangi biofilmekben a Proteobacteria törzs tagjai fordultak elő a leggyakrabban és a legnagyobb arányban. A Proteobacteria törzsön belül a Diana-Hygieia biofilm (DFIB) klónkönyvtárra is jellemző Deltaproteobacteria osztály dominanciát karsztos barlangok biofilmjeiből először a Rudas-fürdő Tö- rök-forrásbarlangnál (RTB) írták le ( Borsodi és mtsai, 2012). A Molnár János barlangban (MJB) legnagyobb a- rányban a Firmicutes törzs fordult elő (40%), ami a DHB kiónok esetében csak 17% volt. A BTK-hoz tartozó RTB és MJB klónkönyvtárak vizsgálata a DHB-hez képest diverzebb közösséget mutatott. Az eltérő bakteriális közösségszerkezet kialakulásához feltehetően a Diana-FIygieia-forrás sajátos fizikaikémiai tulajdonságai, például a biofilmben megfigyelhető vaskiváláshoz köthető magas rádiumtartalom (Erőss és mtsai, 2012) is hozzájárulhat. A Hohe Tauem Nemzeti Parkhoz tartozó ausztriai Bad Gastein Franz-Josef-forrását Weidler és mtsai (2007) tanulmányozták. A radioaktív alpesi forrás vizének hőmérséklete 45,6°C, pH-ja 8, míg radon aktivitás koncentrációja 296 Bq/1 volt, így hasonló kémiai paraméterekkel jellemezhető, mint az általunk vizsgált Diana-Hygieia-forrás. Az alpesi forrásvízből és a biofilmből is a legtöbb szekvencia a Proteobacteria törzs Betaproteobacteria osztályából került elő. A molekuláris kiónok a Thiobacillus fajokkal mutatták a legnagyobb szekvencia hasonlóságot. A legtöbb vizsgált molekuláris klón a Dia- na-Hygieia-forráshoz hasonlóan, termőül illetve termo- toleráns tenyésztésbe nem vont környezeti szekvenciákkal mutatta a legnagyobb egyezést, két kivétellel. Ezeket a kiónokat édesvízi szubtrópusi mocsárból illetve uránnal szennyezett talajból izolálták először. A Betaproteobacteria osztály után a második legnagyobb csoportot az ausztriai mintában a Deltaproteobacteria osztály képviselői adták, melyek a Diana-Hygieia-forrás biofilmjében a legnagyobb arányban fordultak elő. Az ausztriai vízminták esetében azonban nem a Deltaproteobacteria osztály volt a második legdominánsabb taxonómiai csoport, hanem a Bacteroidetes törzs, melynek a DHW esetében e- gyetlen képviselőjét sem azonosítottuk. Összefoglalás A Diana-Hygieia-forrás bakteriális közösségszerkezete eltért más barlangok közösségszerkezetétől, ami feltehetőleg sajátos fizikai-kémiai tulajdonságainak köszönhető. A Diana-Hygieia-forrásból származó (DHB) biofilm mintában legnagyobb arányban a Deltaproteobacteria osztály és a Nitrospirae törzs képviselői voltak jelen, míg a forrásvíz (DHW) 16S rRNS kiónjai legnagyobb számban a Betaproteobacteria osztályhoz tartoztak. A molekuláris kiónok a legnagyobb szekvencia egyezést hasonló környezetekből származó tenyésztésbe még nem vont molekuláris klón szekvenciákkal mutatták. A radio-
