Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Vágás István: Könyvismertetés: KISVIZEK NAGY VIZEI - A 2010. évi árvizek és belvizek krónikája
84 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ. Könyvismertetés__________________________________________ KISVIZEK NAGY VIZEI - A 2010. évi árvizek és belvizek krónikája írta, szerkesztette és tördelte: Dr. Szlávik Lajos 25x20 cm form., 320 old., kereken 280 Írod. , táblázatok, képek, térképek, megemlékezések. * A könyv tartalmát mutatja annak első oldali szövege: „A 2010. évet hidrológiai szempontból mindenképpen „rendkívülinek” kell minősíteni. Húsz napon belül kétszer vonult át felettünk csapadékot okozó, lassan mozgó ciklon: "Zsófia" és "Angéla", amelyek döntő szerepet játszottak számos kisvízfolyásunkon, folyóinkon példátlanul heves árhullámok kialakulásában, belvizek megjelenésében, jelentős elöntések létrejöttében. Korábban nem tapasztalt hidrometeorológiai helyzet alakult ki elsősorban Észak-Magyarországon, a Bakonyban és a Mecsekben: ezeken a vidékeken kisvízfolyások százai döntöttek meg korábbi hidrológiai rekordokat. A Dunán minden idők 5., a Tiszán 4. legnagyobb árhulláma vonult le. LNV feletti szintekkel tetőzött a Kapos, az Ipoly, a Zagyva, a Takta, a Sajó, a Bódva és a Hernád. Meg kellett nyitni a tiszaroffi árvíz-tározót, kétszer is fel kellett tölteni a Jásztelki és a Borsóhalmi szükségtározókat. A Kormány két esetben is veszélyhelyzetet hirdetett, rendkívüli készültségeket rendeltek el. 225 ezer hektárt borított a júniusi, tenyészidőszaki belvíz, év végére az elöntött terület 335 ezer hektár volt. Október 4-én katasztrófa sújtotta a Tama és a Marcal völgyét, és hét ottani települést: az ajkai timföldgyár egyik vörösiszap-tározójánál átszakadt a gát. A katasztrófa következtében 10 ember meghalt, 150 ember megsérült, 300 ház lakhatatlanná vált, 1000 hektár mezőgazdasági terület elszennyeződött az erősen lúgos iszappal. A helyzet kezelése a védekezés ezernyi közreműködőjétől - köztük a vízminőség-védekezést és az ahhoz kapcsolódó műszaki helyreállítást végző vízügyesektöl - példátlan erőfeszítéseket igényelt. 2006. után négy évvel ismét rendkívüli próbatétel hárult a magyar vízügyi szolgálatra, a közreműködő szervezetekre, és az érintett lakosságra. A vízügyi szolgálat ezúttal is jól vizsgázott: ez a kiadvány a magas fokú szakmai munka menetét kívánja rögzíteni és annak emléket állítani. A kötet egy formálódó sorozat harmadik darabja: a 2006. évi árvizekről szólt a „Duna és a Tisza szorításában”, a 2013. évi rendkívüli dunai árvízről a „Szembenézünk az árvizekkeD című kötet. A szerkesztés alapelvei, mondhatni "filozófiája" nem változott: könyvünk nem a szakmai-tudományos elemzést és értékelést tűzte ki célul, hanem döntően ismeretterjesztő jelleggel szándékozik fölidézni, nyomon követni és dokumentálni a történteket. A kötet szerkezetét tehát - éppen úgy, mint a két korábbiét is - alapvetően az események időrendje határozza meg. A történések adatait, mozaikdarabkáit „vízügyes” szemmel összerakosgatva, folidézhetők a 2010. év víz kárelhárítási történéseinek szerteágazó eseményei, tapasztalatai. Ezzel párhuzamosan ki-kitekintünk a vízügyes szakma páratlanul gazdag múltjának történéseire, tapasztalataira éppen úgy, mint néhány megvédett település kultúrtörténeti emlékeinek, értékeinek bemutatására is. A 2010. évi rendkívüli vizes eseményeket bemutató jelen kötet nem közvetlenül az események után, hanem utólag, 2013-ban készült el. Ez lehetőséget adott arra, hogy ne csak a 2010. évi eseményeket, történéseket szerepeltessük a könyvben, hanem az azt követő helyre- állítási munkákat is, valamint azoknak a projekteknek az eredményeit, amelyeket 2010-ben terveztek, indítottak, vagy akkor már az előkészítés, a megvalósítás szakaszában voltak és 2011-ben, vagy éppen 2012-2013-ban fejeződtek be. Ezáltal egy-egy árvíz- vagy belvízvédelmi öblözet védelmi rendszerének fejlesztése, a védekezési tapasztalatoknak a védmű-fejlesztés gyakorlatába történő beépítése is nyomon követhető. A szerkesztő a közölt adatok hitelességét, szakszerűségét mindennél fontosabbnak tartotta, attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy évek múlva talán ez a kiadvány lesz az utókor egyik forrásmunkája a 2010. év árvízi és belvízi eseményeinek, a vörösiszap-katasztrófa vízügyi szempontú történéseinek felidézésében, megismerésében, megítélésében. A könyv létrehozásában közreműködők népes tábora akkor lehet leginkább elégedett, ha az érdeklődő — de nem szakmabeli — olvasó is szívesen forgatja majd e lapokat, szeme elidőzik az ábrákon, a képeken, s érzékeli a számadatok mögött a vízügyi szolgálat, az ország heroikus erőfeszítését is.” * A könyv, a hazai kisvízfolyások 2010. évi, eddigi legmagasabb árhullámainak, valamint a 2010. évi belvizek eseményeinek igen részletes leírását tűzte céljául, de ezen túlmenően - az előző kötetekhez hasonlóan - ennél sokkal többet teljesített. Egyrészről bemutatta az egész ország, továbbmenően a Kárpát-medence, kisvizeinek árvízi kérdéseit, a mindenkori belvíz-helyzetünket azok szakmai történelmének fontosabb részeivel, azoknak legismertebb vízi- mérnök, azóta már jórészt elhunyt szereplőivel együtt. Másrészről, részletesebb szakmai útmutatást is ad ár- és belvíz védekezéseink helyi megszervezéséhez, a szükségessé válható védelmi beavatkozások indokaihoz és végrehajtásához. * Véleményünk szerint a most bemutatott könyv a gyakorló vízügyi szakemberek számára, még inkább a szakmailag érdeklődő közönség számára akár tankönyv is lehet. Szerzőjét, az összeállításban segédkező számos munkatársát, elsősorban a történelmi kérdések feltárásában ezúttal is közreműködő Fejér Lászlói a szakterület köszöneté illeti. Dr. Vágás István
