Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Kiss Tímea - Vágás István: Árvízi hurokgörbék - új megvilágításban
KJSS T. - VAGAS 1.: Árvízi hurokgűrbék - új megvilágításban 77 A Hemádon a 2006. júniusában levonuló árhullám jellegében hasonlított a drávai árhullámokra, hiszen csupán néhány napig lépett ki az ártérre az árvíz (5 a. ábra). A vízszín-esés hurokgörbéje - akárcsak a Dráván - az óramutató járásával ellentétes irányban haladt, de sajátossága, hogy a vízszín emelkedésével az esés is nőtt, majd az apadással együtt csökkenni kezdett. 62 61 60? 59Í2 58^ o 57^ 56« 55 54 53 10^0^0 o o o kO o kO kO o o kO kO kO o o kO o kO kO kO kO o o o o o 3 a. ábra A Hernád vízállása és vízhozama Hidasnémetinél (2006. évi árvíz) és esésviszonyai Hidasnémeti - Gesztely között. 55 56 61 57 58 59 60 esés (cm/km) 3 b. ábra A Hernád vízszín-esés görbéje Hidasnémeti és Gesztely között a 2006. évi árvíz során. 62 A Maros vizsgált, 1999 tavaszi árhullámát a Tisza vis- szaduzzasztó hatása erőteljesen befolyásolta: az árhullám kezdetén nagy (24 cm/km) volt a vízszín esése, majd a tetőzésig 21 cm/km körül ingadozott (4 a. ábra). Azonban amint egyre erőteljesebbé vált a Tisza visz- szaduzzasztó hatása, a Maros esése is csökkenni kezdett, a visszaduzzasztás csúcsán alig érte el a 4 cm/km-t. Ez megmutatkozik a vízszín-esés görbében is, hiszen a görbe a Dráva és a Hernád görbéinek sajátosságait hordozza, így a görbe zegzugos fútású, miközben az óramutató járásával ellentétes irányba halad (4 h. ábra). Mint láttuk, a visszaduzzasztás befolyásolhatja a vízállás és vízszín-esés alakulását is, ezért az elemzést két tiszai árhullámra is elkészítettük. Az 1932. évi árhullámot a Maros visszaduzzasztása érintette (Vágás, 1982), és ekkor mérték Szegednél a legnagyobb vízhozamot is. A 2000. évi tavaszi árhullám levonulását pedig erőteljesen befolyásolta a Duna visszaduzzasztó hatása. Ekkor a vizsgált mindszenti vízmércén meg is dőlt az 1970, évi LNV rekord, hiszen 999 cm-en tetőzött a Tisza. Mindkét tiszai árvíz megegyezett abban, hogy nem érte el a 4 cm/km-es vízszín-esést egyik árhullám sem, bár a 2000. évi megközelítette ezt az értéket (5 a. - 6 a. ábrák). Abban is megegyezik a két árhullám, hogy az áradó ágaik elején - akárcsak a Maroson - az árhullám nagy esésű, majd a tetőzés felé haladva hirtelen eséscsökkenés áll be, ami a tetőzés visszaduzzasztott jellegére utal. A tetőzés utáni apadáskor az esés újra megnő, hiszen a visszaduzzasztott állapot megszűnésével az árhullám levonulásának nincs hidrológiai akadálya.
