Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Varga-Lehofer Debóra Tünde: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése
VARGA-LEHOFER D.T.: A felső-magyarországi Duna morfológiai változásainak elemzése 63 A Gönyű és Nagybajcs közti szakaszon dinamikus mederalak-változásra lehetünk figyelmesek. A legkevésbé változó pontok a Pl, P4 és P5 az 1792, 1798 és 1799 folyamkilométerek magasságában találhatóak. Ezek a vizsgált pontok a medernek a magasabb pontjain helyezkednek el, hogy vizsgáljam a nem kimélyült részeket is. A legkisebb differencia a P5 pontban látható, a 8 év alatt mintegy 33 cm magasságváltozással, utána a P4 helyen 60 cm a változás mértéke. Ezek a pontok kimélyülést mutattak a vizsgált időszakban. A Pl pontban a 8 év alatt történt maximális különbség 1,07 méter a kiülepedés irányában. Azonban fontos megjegyezni, hogy a Pl pont 2007-ig a kimélyülés tendenciáját mutatta, amely előtt volt 2006-ban a nagy árvíz, s utána kezdett el kiülepedni. •* '"'■RN •!*- r ' Medergeometria változása 1800-1792 fkm 110 Z. mBf 100 101.5 103 104,5 106 107.5 100 Magyarország 4. ábra: PJ-P6 pontok elhelyezkedése az 1800-1792 ßm-en A következő 3 pont (P2, P3, P6) elhelyezése mélypontokon történt, és a változások is a feltételezéseknek megfelelően nagy mértékűek lettek. A legkisebb differencia a medergeometriában a 8 év alatt az 1799,8 fkm magasságában, a P6-nál látható, mindössze 1,87 méteres változással, ami önmagában meghaladja az előző 3 pont közüli legnagyobb 1,07 méteres különbséget. A nagyobb mederalak-változás Véneknél a P3 pontban található 4,22 méter magasságkülönbséggel. A P2 pont a kettő között 2,58 m differenciát adott. A P3 és P2-nél a mederemelkedés dominál. Egyértelműen látható, hogy a sodorvonal mentén a magasabb pont és kimélyült medermagasságban átlagosan 4,3-szoros a különbségek változása. A P5 és P6 pont összehasonlításánál azt látjuk, hogy mindkettő a csoportjában a legkisebb magasság különbséget adta. A pontok közel egymáshoz helyezkednek el, mégis a P5 pont 33 cm-es differenciája csupán hatoda a P6 pontban látható 1,87 méteres magasságkülönbségnek. Mindkét pontnál a kimélyülés tendenciáját láthatjuk a 8 év alatt. Hasonló a legnagyobb differenciák esetében is, ahol a Pl pontban 1,07 m változás csupán negyede a P3 pont 4,22 mederalak-változásának, és mindkét pontra a kiülepedés jellemző, mint tendencia. Észrevehető a Pl, P2, P3 és P6 pontok grafikonjain egy-egy hullám (5. ábra), amely 2009-ben éri el maximumát, majd lecsökken. Ennek a jelenségnek az oka az lehet, hogy egy hordalékkúp vándorol lassan alvízi i- rányba. Az 1992-ben az üzemvíz-csatomára terelt Duna nagymennyiségű mederanyagot mosott ki a Szappal szembeni jobb parton. Ezt a hordalékmennyiséget a Duna lassan szállítja lefelé. Akkor nem került sor jelzőanyagos görgetett hordalékminta vizsgálatra, hogy látható legyen, milyen sebességgel és hol rakódik le ez a nagy mennyiségű kimosott mederanyag. Igazolni nem tudjuk a feltételezést, hogy az itt vizsgált pontoknál ez történik, de a látható hullám levonulására magyarázatot adhat. A- mennyiben így van, akkor több hordalékkúp is vándorolhat lassan lefelé ezen a szakaszon. — Pl — P2 —P3 .....P4 — P5 — P6 5. ábra: Mederszintek változása 1800-1792 ßm szakaszon, P1-P6 pontokban 4.4. Hordalékmérleg A hordalékmérleg előállításakor a vizsgált évek (2005 -2013) térfogat-változásait összegeztem egy grafikonon, így egyértelműen látszik, mely szakaszon mi volt a domináns, a mederemelkedés, vagy a mélyülés. A grafikonon az ÉDUVIZIG-től kapott információk alapján helytől és időtől függően a kotrások mértékét is feltüntettem, mert azok mértéke a legtöbb esetben nem elhanyagolható (6. és 7. ábra). Az 1811-1797 fkm között a kimélyülés dominál. A legnagyobb mértékben az 1807 fkm környezetében, ahol összességében, a nyolc év alatt, 200 méteren 29 ezer nT hordalékanyag került ki a mederből. A legnagyobb mértékű kotrásra az 1797-1785 fkm szakaszon került sor. U- gyanezen a szakaszon mind kimélyülés és lerakódás látható. Tehát egy dinamikusan változó mederszakaszról van szó. A maximális térfogatváltozás pozitív irányban 59 ezer nT, az 1793,6-1793,8 fkm közötti szakaszon jelentkezik. A kimélyülés döntően a kotrásoknak köszönhető, azonban az 1797 fkm-nél található kb. 25 ezer m3- es természetes kimélyülés is, szintén 200 méteres szakaszon. Ezek szerint ugyan változékony szakasz, de a kimélyülésnél meghatározóbb szerepet tölt be a mederemelkedés. A következő szakaszra a hordalékanyag lerakódása jellemző egészen az 1752 fkm-ig, a Koppánymo- nostor feletti kanyarulat inflexiós pontjainál található kimélyülések kivételével (1778, 1776 fkm). 1752-1738 fkm-ig kimélyülés látható, a Mocsi-sziget környezetét leszámítva (1744,2-1745,5 fkm). Utána a vizsgált szakasz végéig, az 1708 fkm-ig, változatos a mederalak-változás. A Táti-sziget és Nyáros-sziget (1728-1724 fkm) között található egy szakasz, ahol a kimélyülés nagymértékű. E- zen a szakaszon 2008 és 2012-ben is végeztek kotrásokat a hajózási út biztosításához. Látható, hogy az Ipoly torkolatánál nagy a mederalak-változás kimélyülés irányában. Az 1709 fkm körüli kiugró mederemelkedést valószínűleg a hiányos mederfelmérések okozta interpolálási hibák okozzák, amit a különbségtérképeknél fehér, keretes foltokkal lettek megjelölve (7. ábra). Elmondható, a térfogatváltozásokat szakaszokra ösz- szesítve, hogy a felső, 1811-1785 fkm-ig tartó szakaszon a kimélyülés dominál. A lerakódás és kimélyülés tekintetében változékony 1785-1720 fkm szakaszra együttvéve a mederemelkedés jellemző. Míg Esztergom és az Ipoly torkolata között ismét a kimélyülés a legmeghatározóbb. Habár azok a szakaszok, amelyekre a kimélyülés jellemző, csupán 38 km hosszon terülnek el - a hordalék lera
