Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Langó Zsuzsanna - Balázs Zoltán: A biatorbágyi tavak története
56 Az Alsó malom feltételezhetően tovább működött. Az Alsó tavat források táplálták, amelyeknek nyomai még ma is észlelhetők. 1922-ben az eredeti Szelíd tó helyén újra kialakították a halastavat. 1945 előtt részvénytársaságként üzemelt, majd az államosítás után a Tatai Halgazdaság kezelésébe került. A rendszerváltás után a százhalombattai állami tulajdonú Termálvizü Halszaporító és Kereskedelmi Kft üzemeltette. 2005-ben újra értékesítették. Jelenleg az Arizona Horgászegyesület tulajdonában van a több részre leválasztott tó. Északi része horgásztóként működik, az alatta elterülő tórész szaporító tó. Itt az élővilág szigorú védelem alatt áll. A madarak háborítatlanul fészkelhetnek, költhetnek. Kíváncsiskodó látogatók számára elzárt terület. Az Alsó és Felső tavak is eltűntek, a malmok működése nem volt gazdaságos. Az Alsó-tó területe elmocsa- rasodott és mezei zsurlóval benőtt területté változott. A helybeliek Békarokkásnak nevezték. A terület Tófarokként is ismert volt, ez mutatta, hogy valaha itt húzódott az Alsó-tó. A hely azonban a Bolha-hegy környékén varázslatos volt, így 1956. telén a biai horgászok elhatározták, hogy a horgásztavat létesítenek itt. A 3.2 ha-os tó közismert neve Peca tó. Vízutánpótlását három saját forrás, illetve a Benta patakból történő szivattyúzással biztosítják. A három forrás a valaha volt Alsó tavat is táplálhatta, név szerint a Gémeskút vagy Bányajji-kút, a Korpa-kút vagy Békás-forrás, a harmadik forrás pontos neve nem ismert. A Peca-tó szomszédságában „magasodik” a természetvédelmi oltalom alatt álló Bolha-hegy (185 m). Érintetlen ősgyepeiről, szép árvalányhajas mezőiről híres. Itt él a Magyarországon ritkaságszámba menő, védett ezüstsávos szénalepke (Coeonympha oedypus). Biatorbágy környékének geológiai felépítése is igen érdekes. A felső -miocén kor végén 5-8 millió éve itt a Pannon beltó hullámzott. Féltőltődése során rétegei magukba zárták a valaha itt élt félsósvízi fauna fossziliáit. Ebből épül fel Biatorbágy néhány jellegzetes geológiai képződménye, a Nyakaskő, a Madárszirt és a Százlépcső túlnyomó része. A XIX. században a Nyakaskő rétegeiből került elő egy kagylófaj, amelyet Biáról neveztek el, Pecten biaensis- nek. A biai Szelíd tó az idők során jelentős átalakulásokon ment keresztül, természetes tóból mesterségessé vált. Valaha nagy gazdasági jelentősége volt, hiszen vize malmokat hajtott, halászok vetették ki hálóikat a nagy zsákmány reményében. Volt idő, amikor kiszáradt. Szerencsére ma él, a vízi madarak és a horgászok örömére. Irodalom: Bállá Antal: Biai tavakról készített térképe 1779 (MNL OL S12 Div. XVI. No. 3) Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (National Archives of Hungary) Bolford G.: A Parathetys „tündöklése és bukása” Biatorbágyi Krónika 2000/9 Bolford G.: Egyedülálló őskömyezet Biatorbágyi Krónika2000/10 Borovszky S. : Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye 1910-1911 Juhász F.: Versek és époszok Óda a repüléshez. Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest 1978 Fodor F.: Bállá Antal élete és műszaki munkássága (1739-1815) Budapest 1953 Fogarasi L: Legérdekesebb tavaink Debrecen Natura 1981 Horváth 1., Palovics L. (szerk.): Biatorbágy ezer éve. Helytörténeti Olvasókönyv, Biatorbágy 2002 Horváth I., Palovics L. (szerk.).: Beszélő nevek: biatorbágyi közterületek és névadóik Helytörténeti Olvasókönyv Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány 2006 Horváth I. (szerk.): Biatorbágyi körkép Biatorbágy 2009 Karikó János földmíves népköltö válogatott versei Biatorbágy Kultúrájáért Alapítvány, Biatorbágy 2001 Marosi S., Somogyi S.(szerk.): Magyarország kistájainak katasztere II. Budapest, 1990 MTA Földrajztudományi Kutató Intézet Palovics L.: Biai jobbágyok adója földesuruknak 1567-1660. Biatorbágyi Krónika 1991/4 11. Palovics L.: Folytatás és megújulás Biatorbágy - múlt, jelen jövő Szerző Kiadása Krónikás Bt. 1998 Pest-Pilis -Solt Vármegye Központi Törvényszékének iratai 1628- 1872 Pest megyei Levéltár Simon T. (szerk.).: Természeti kincsek Dél-Budán Cserépfalvi Kiadó 1996 www.pecato.hu A kézirat beérkezett: 2015. október 26-án HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ. BALAZS ZOLTÁN: 1971-ben a Kandó Kálmán Villamos-ipari Főiskola Erősáramú Karán villamosmérnöki, 1884-ben a BME Műszer és Irányítástechnikai Szakán villamosmérnöki oklevelet szerzett. 1974-ig a Villamos Automatikai Intézetben dolgozott, majd tudományos munkatársként a Mezőgép Fejlesztő Intézetben a mezőgazdasági automatizálás területén tevékenykedett. 1994-től a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán tanít fizikát. Jelenleg az Óbudai Egyetem óraadó oktatója. LANGÓ ZSUZSANNA: 1979-ben végzett az ELTE biológus szakán, tudományos munkatárs, majd adjunktus volt az Egyetem Mikrobiológiai Tanszékén. Több éven át tagja a BALATON bakteriológiáját tanulmányozó kutatócsoportnak. A 90-es évektől a Duna vizének és üledékének mikrobiális ökológiájával foglalkozott. 2006-tól a budapesti Bajcsy Zs. Kórház Központi Laboratóriumában dolgozik. History of Lakes in Biatorbágy Langó, Zs.- Balázs, Z.
