Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Szigyártó Zoltán: A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig
SZ1GYARTO Z.: A Tisza nagyvízi vízjárása ... 21 vizsgálatok során a 2. tábázatban felsorolt állomások a- dataira támaszkodtunk. E szerint a vizsgálatba bevont 18 állomás közül a - csak a trianoni béke megkötése után az akkori Csehszlovákiába került Tisza, Tiszaújlak pótlására, az új határ közelében felállított - Tisza, Tiszabecs állomás kivételével a többi állomás esetében az 1901- 2014. évi adatok közül csak oly kevés hiányzik, hogy e- zek száma a több mint 100 éves idősorok vizsgálatának az eredményét érdemben nem befolyásolhatja. Az időszakonként változó középértékekre támaszkodó megállapítások Ahogy az az előzőekből kitűnt, az adatsorok feldolgozását a sorozatos statisztikai hipotézis-vizsgálattal kellett kezdenünk. Ezek eredményét a Tisza, Szolnok, a Tisza, Tiszabő és a Tisza, Kisköre-alsó állomás adatait bemutató 1-3. ábrával szemlélteti; azzal a megjegyzéssel, hogy bár a többi állomáson a mintaszakaszonkénti középértékek bizonyos vonatkozásokban ezektől eltérő módon alakulnak, ezek sajátosságai mégsem mondanak ellent a szóban forgó ábrákból levonható következtetéseknek. E három ábrából aztán már ránézéssel is kitűnik, hogy az állomások nagyvízi vízjárása 1962-től kezdve jelentősen megváltozott. Ami különben igaz a vizsgált többi állomásra is; azzal a kiegészítéssel, hogy a Kárpátaljáról származó és a Szamoson levonuló árhullámok hatását közvetlenül tükröző legfelső három: (a Tisza, Vásárosna- mény, a Tisza, Tivadar és a Tisza, Tiszabecs) vízrajzi állomás esetébent ez a változás első ránézésre nem ilyen szembetűnő (4-6. ábra). 2. táblázat. A mostani vizsgálatba bevont vízrajzi állomások állomás a vízmércék hiányzó nagyvízi adat db vízügyi Igazgatóság távolsága a torkolattól fkm egymástóli távolsága fkm Tisza, Szeged 173,6 0 Alsó-Tisza vidéki Tisza, Algyő 192,0 18,4 Alsó-Tisza vidéki Tisza, Mindszent 217,8 25,8 ~ Alsó-Tisza vidéki Tisza, Csongrád 246,2 28,4 ~ Alsó-Tisza vidéki Tisza, Tiszaug 267,6 21,4 ~ Közép-Tisza vidéki Tisza, Szolnok 334,6 67,0 3 Közép-Tisza vidéki Tisza, Tiszabő 369,0 34,4 4 Közép-Tisza vidéki Tisza, Kisköre-alsó11 403,1 34,1 4 Közép-Tisza vidéki Tisza, Tiszadorogma 446,2 43,1 3 Tiszántúli Tisza, Tiszapalkonya21 484,7 38,5 3 Észak-magyarországi Tisza,Tokaj 543,7 59,0 1 Észak-magyarországi Tisza, Tiszabercel 569,0 25,3 A» Felső-Tiszs vidéki Tisza, Dombrád 593,1 24,1 A/ Felső-Tiszs vidéki Tisza, Záhony 627,8 34,7 1 Felső-Tiszs vidéki Tisza, Lónya 650,8 23,0 3 Felső-Tiszs vidéki Tisza, Vásárosnamény 684,4 33,6 ~ Felső-Tiszs vidéki Tisza, Tivadar 705,7 21,3 ~ Felső-Tiszs vidéki Tisza, Tiszabecs31 744,3 38,6 23 Felső-Tiszs vidéki Megjegyzések: 1) 1998. előtt Taskony 2) 1981. előtt Polgár 3) a trianoni béke megkötése után állították fel az akkori Csehszlovákiába került Tisza, Tiszaújlak állomás helyébe Az ide vágó részleteket mutatja aztán be a 3. táblázat. E szerint a mára érvényes, 1962-vel kezdődő vízjárási viszonyok között a vizsgált 18 vízrajzi állomás közül csupán egyetlen egy, a Tisza, Szeged állomás az, amelynél a nagy víz a töltés koronaszintjét a mára érvényes átlagos viszonyok között csak a megengedett (1 táblázat szerinti) 0,1 % körüli valószínűséggel hágja meg. Ez is csak azért, mert e szelvényben az 1970-es évek előirányzata szerint az akkori (és az 1997. évi) mértékadó árvízszint felett a töltéskoronát nem 1,0, hanem 1,5 m-es magasságban építették ki. A valószínűségeknek ez a növekedése már önmagában is arra utal, hogy a Tisza mentén az árvízi biztonság jelentősen romlott. Ennek jelentőségére azonban a keverékeloszlásokkal kapcsolatos és az átlagos viszonyokat feltárását célzó eljárások csak nagyvonalakban utalhatnak. A veszélyes helyzetek ugyanis
