Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Szigyártó Zoltán: A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig
19 A Tisza nagyvízi vízjárása a múlt század elejétől napjainkig Szigyártó Zoltán 1118. Budapest, Somlói út 30/B Kivonat: A tanulmány célja a Tisza mentén az évi legnagyobb vízállások, a „nagyvizek” vízjárását jellemző sajátosságok feltárása. Ehhez fel lehetett használni a déli országhatártól az északi országhatárig meglevő 18 vízrajzi állomás 1901. és 2014. közötti adatait; oly módon, hogy közülük 17 állomásnál (néhány hiányzó észleléstől eltekintve) az 1901 -2014-ig tartó idősor, s a csak a trianoni béke megkötése után, a Tisza, Tiszaújlak állomás helyébe felállított Tisza, Tiszabecs állomásnál az 1924-2014-ig tartó idősor állt a rendelkezésre. Ezeknek az idősoroknak a grafikonjait áttekintve szembeötlőn az, hogy a vízjárás 1962-ben számottevően megváltozott; oly módon, hogy (állomásonként különböző mértékben) mind az adatok középértéke, mind azok ingadozási tartománya jelentősen megnövekedett. Ezért a vizsgálatok első lépésben e változások mértékét kívánta meghatározni, s eredményül azt kapta, hogy az 1962-ben bekövetkezett változás jellege (többek között a Kiskörei-tározó műtárgyának a vízszinttartó üzemeltetése következtében) a tározó alatt és fölött alapvetően különbözik. A vizsgálatok következő lépéseként a mai napra is érvényes, 1962-2014. közötti idősorok elemzése következett, mely rámutatott arra, hogy a Kiskörei-tározó alatti 70-80 km-es szakaszon (így Szolnoknál is), továbbá Vásárosnamény környezetében a nagyvizek oly mértékben megemelkedtek, hogy — a szükséges megelőző beavatkozások nélkül — egy nagy árhullám a mentett oldalon csak rendkívül nagy költségekkel helyrehozható károkat okozhat. Ki lehetett mutatni azt is, hogy belátható ideig ezek ellen a védekezés csak (az egyébként jó helyen levő) árvízi szükségtározók megfelelő üzemeltetésével, továbbá vízkivételeik vízszállítóképességének a szükség szerinti megnövelésével érhető el. Kulcsszavak: Tisza, nagyvíz, vízjárás, változás, vízrajzi állomás, árvízi szükségtározó.. Előzmények és a tanulmány célja Lassan fél évszázada annak, hogy az 1960 és 1970 között levonuló magas árhullámok hatására az akkori vízügyi főhatóság, az Országos Vízügyi Hivatal megbízására a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet az ármentesítés fejlesztését a matematikai statisztikai eljárások alkalmazásának a bevezetésével új alapokra helyezte. Ennek eredményeként az árvédelmi töltéssekkel ellátott hazai folyószakaszok mentén (a jeges árvizektől akkor még gyakran veszélyeztetett Budapest alatti Duna szakasz kivételével) a mértékadó árvízszintet az évi legnagyobb jégmenetes vízállás (a hagyományosan NV-vel jelzett „nagyvíz”) azon 1 %-os értékével azonosították, melynél nagyobbak csak 1%-os valószínűséggel fordulnak elő. Az Országos Vízügyi Hivatal ekkor döntött arról is, hogy a töltéskorona az így meghatározott mértékadó árvízszint főié (a védett terület értékétől függően) 1,0 vagy 1,5 m magasságban épüljön ki. Ami azt eredményezte, hogy az 1970-es években, az így előirányzott töltésfejlesztéseket figyelembe véve, a nagy vizek a töltéskorona alatti 1,0 m-es szintet átlagosan mintegy 100 é- venként egyszer, a töltéskorona magasságát pedig átlagosan mintegy 1000 évenként egyszer haladták meg (7. táblázat). 1. táblázat. Az 1970-es években meghatározott mértékadó árvízszintet és az akkor előirányzott töltéskorona magasságot meghaladó nagyvizek valószínűsége állomás MÁSZ 1997 (M) cm koronaszint (K) cm Köépérték m cm szórás a cm P(NV>M) P(NV>K) %0 % Tisza, Mindszent 1002 1102 662 146,5 1,0 0,13 Tisza, Csongrád 972 1072 626 148,6 1,0 0,13 Tisza, Tiszaug 880 980 562 136,5 1,0 0,11 Tisza, Szolnok 961 1061 655 130,2 0,9 0,09 Tisza, Tiszabő 997 1097 673 138,1 0,9 0,11 Tisza, Tiszadorogma 839 939 627 93,0 1,1 0,04 Tisza,Tokaj 916 1016 647 115,5 1,0 0,07 Tisza, Tiszabercel 894 994 617 119,6 1,0 0,08 Tisza, Dombrád 856 956 561 130,6 1,2 0,12 Tisza, Záhony 803 903 474 141,6 1,0 0,12 Tisza, Lónya 898 998 576 151,6 1,7 0,27 Tisza, Vásárosnamény 985 1085 626 154,6 1,0 0,15 Tisza, Tiszabecs 662 762 373 114,5 0,6 0,03 átlag (%): átlagos visszatérési idő (év): 1,0 96,2 0,11 887 Magukról az 1970-es évek elején elvégzett vizsgála- dó) legidőtállóbb megállapítása az, hogy az ország terü- tokról egy részletes beszámoló is készült {VITUKI1976), létén, minden töltésekkel ellátott folyó esetében az évi melynek a (nagy, legalább 30 elemű mintákra támaszko- legnagyobb jégmentes vízállások eloszlása a legjobban
