Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
16 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ. 13. ábra. Magyarország sekély felszín alatti vizeinek klímaérzékenységi térképe. A 2071-2100 és 1961-1990 időszakok ALADIN modell eredményei alapján szimulálva. Eredmények A talajvíz szinteket a 1961-1965 és 2005-2009 időszakokra mért (CARPATCLIM), valamint az 1961-1990, 2021-2050, és 2071-2100 időszakokra számított (ALADIN) klímaparaméterek alapján modellezett beszivárgás eloszlások alkalmazásával szimuláltuk. A kalibrációs időszakra (1961-1965) számított talajvíz tükör eloszlást a Hiba! A hivatkozási forrás nem található, ábra, a telítetlen zóna számított vastagságát pedig a 9. ábra mutatja. A klímaváltozás hatását a különböző szimulációs időszakokhoz tartozó talajvíz szintek különbsége jelzi. Az 1961-1965 és 2005-2009 időszakok különbség térképe (10. ábra) a talajvíz szintek jelentős csökkenését jelzik a hegyvidéki területeken (Északi Középhegység, Dunántúli Középhegység, Alpokalja). A szimulált vízszintek hipotetikus eloszlások, melyek nem tartalmazzák a mesterséges hatásokat, kizárólag a klímaváltozás talajvízre gyakorolt közvetlen hatását szemléltetik. A klímamodell kimenetek alapján szimulált talajvíz szintekből számított különbség térkép (11. ábra) hasonló mértékű vízszint csökkenéseket jelez az elkövetkező évtizedekre, habár ennek eloszlása némileg eltérő. A legjelentősebb csökkenések az Északi Középhegység, Dunántúli Középhegység és Mecsek területén várhatók. Összefoglalás A talajvíz országos eloszlásának különböző klímaviszonyok mellett történő meghatározásához dinamikus, moduláris módszert dolgoztunk ki, amelyik az alábbi komponenseket tartalmazza: 1. Klímazónák meghatározása klíma paraméterek országos eloszlása alapján, 2. Beszivárgási zónák lehatárolása, 3. Beszivárgás meghatározása egydimenziós hidrológiai modellek segítségével, 4. Talajvíz eloszlás meghatározása numerikus vízföldtani modellek segítségével. Vizsgálataink során interpolált napi klíma-paramétereket használtunk, melyeket a CARPATCLIM Közép Európai adatbázisból, illetve az ALADIN regionális klímamodell kimenő adataiból nyertünk. A klímazónákat a Thomt- waite klímazóna beosztás alapján állítottuk elő. A beszivárgási zónákat a geológia, területhasználat és lejtőszög alapján határoltuk le. A víztükör eloszlását a MOD- FLOW numerikus kóddal modelleztük A kidolgozott módszertan kvantitatív kapcsot teremt a klímaparaméterek, a beszivárgás és a talajvíz tükör között, melyet sikeresen alkalmaztuk a klímaérzékenység jellemzésére. A számított beszivárgások változása alapján elmondható, hogy a beszivárgás több tíz mm/éves csökkenése követhető nyomon a hegyvidéki területeken (Alpokalja, Északi Középhegység és Dunántúli Középhegység) a hatvanas évektől a kétezres évek végéig. Az ALADIN modellkimenetek alapján számított beszivárgások változása ugyancsak több tíz mm/éves csökkenést jósol a század hátralévő évtizedeinek időtartamára
