Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Kovács Attila - Marton Annamária - Tóth György - Szőcs Teodóra: A sekély felszín alatti vizek klíma-érzékenységének országos léptékű kvantitatív vizsgálata
12 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 4. SZ. löltük ki. A modell célja a sekély felszín alatti vizek szimulációja volt, ezért a modellezést kétdimenziós egyrétegű modellel végeztük el. A modell országos léptékű, melyhez 250 x 250 méteres cellaméretet alkalmaztunk. A modell kétdimenziós permanens jellegéből kifolyólag a transzmisszivitás eloszlást kalibráltuk. Tekintve, hogy a sekély víztestek vastagsága bizonytalan, a transzmisszivitás értékek elsősorban kalibrációs paraméternek tekinthetők, semmint mérhető terepi paraméternek. A transzmisszivitás zónák meghatározásakor a víztesteket nagyobb egységekké vontuk össze, melyeket azonos hidraulikai paraméterrel láttunk el. A modellt a sekély monitoring kutak kalibrációs időszakra átlagolt vízszintjeihez, a forrásszintekhez és a felszíni vizek átlagos vízállásához kalibráltuk. A kalibráció során manuális módszert követtünk. A kalibrációs adatpontok térbeli eloszlását a 6. ábra mutatja. Amint látható, az alföldi területeken jóval kevesebb adatpont található, mint a hegyvidéki régiókban, a- mi - a kis gradiens mellett - a szimuláció nagyobb bizonytalanságát vonja maga után. 6. ábra. A modellezés során alkalmazott kalibrációs adatok elhelyezkedése. A kalibráció célja az volt, hogy a paraméterek adjusztálásával a mért és modellezett vízszint értékek minél jobb illeszkedését érjük el. A nemzetközi modellezési i- rányelvek (Bamett et ah, 2012) regionális léptékű modellek esetén a szimuláció normált négyzetes középéték hibájára (SRMS) 10 %-os hibahatárt javasolnak. Az országos talajvíz modell nyugati felének 4,7 %-os és keleti felének 2,8 %-os SRMS hibája tehát elfogadható modell pontosságot jelez. A kalibrált transzmisszivitás eloszlást a 7. ábra mutatja. A modell előrejelzések során a kalibrált paraméter eloszlást alkalmaztuk. Mivel a projekt elsődleges célja a módszertan kidolgozása és demonstrációja volt, a modellezés során elsődlegesen a módszertan következetes alkalmazására törekedtünk. A jövőbeni beszivárgás eloszlások klíma- modell adatokból lettek számítva, melyek hibái átöröklő A profilok vastagságát - a talajvíz átlagos mélységének figyelembe vételével - három méterben határoztuk meg. Mivel az alkalmazott három méteres profilokon belül elhanyagolható vertikális litológiai változékonyságot tapasztaltunk, homogén profilokat alkalmaztunk a modellezés során, melyek tranziens hidraulikai ekvivalenciáját érzékenység vizsgálatokkal igazoltuk. A szimulált be- szivárgási idősorokat megfigyelő kutak vízszint idősoraival hasonlítottuk össze, és a talajprofilok paramétereit e- zek alapján valamint mért és irodalmi beszivárgás adatokhoz „kalibráltuk”. A felszín-borítottság és a lejtőszög hatását összevontan a „runoff ctirve number” (CN) alkalmazásával reprezentáltuk. A CN szám egy empirikus hidrológiai tényező, a direkt lefolyás meghatározására. Az alkalmazott hidraulikai paramétereket 3A szimulált eloszlások országos léptékű, tájékoztató jellegű eloszlásnak tekintendők. A jelen tanulmányban leírt modellek nem alkalmasak lokális léptékű vizsgálatokra, azonban a kidolgozott metodológia és eszköztár lehetőséget biztosít pontosított bemeneti adatok és a felbontás növelése mellett a lokális talajvíz szintek szimulációjára is.
