Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 4. szám - Elhunyt Göncz Árpád (1922-2015)
1 Elhunyt Göncz Árpád (1922. február 10-2015. október 6.) aki 1990. május 2. - 2000. augusztus 4. között a harmadik magyar köztársaság első köztársasági elnöke volt. Göncz Árpád kétszer is részt vett a Magyar Hidrológiai Társaság közgyűlésén: 1990. október 16-án, Budapesten és 1992. szeptember 6-án, Szegeden, az MHT 75 éves jubileuma alkalmából. A vizes szakma, a Társaság számára oly nehéz években mindkét alkalommal kiállt mellettünk, támogatást, biztatást adott számunkra. Emlékét kegyelettel megőrizzük! „Szeretnék a nyilvánosság előtt igazságot szolgáltatni..." Göncz Árpádnak, a Magyar Köztársaság elnökének üdvözlő beszéde a Magyar Hidrológiai Társaság 1990. október 16-i küldöttközgyűlésén Először fordult elő a Magyar Hidrológiai Társaság hét évtizednél hosszabb történelmében, hogy közgyűlését személyes részvételével és felszólalásával tisztelte meg magyar államfő. Üdvözlő beszédét — amelyet szabad előadásban mondott el, és amelyet hangfelvétel rögzített — az alábbiakban közöljük: „Kedves Barátaim! Sőt, engedjék meg, hogy azt mondjam: kedves Kollégák! Nem tudom, hogy joggal használom-e ezt a kifejezést, de az életemből hét éven át talajvédelemmel foglalkoztam, ami módot adott rá, hogy a komplex vízgazdálkodás kérdéseivel — nem olyan szinten, mint Önök, de — megismerkedtem. Ez mindenesetre elég volt ahhoz, hogy ma ne azzal a gondolattal jöjjek el, hogy itt protokolláris kötelezettségnek teszek eleget pusztán csak azért, mert az ország három legrégebbi szakmai testületének egyikét kell üdvözölnöm itt. Mindenekelőtt az vezetett, és azért örültem, hogy ide jöhettem, mert szeretnék a nyilvánosság előtt igazságot szolgáltatni egy olyan szakmának, amelyet egy politikai tévedés miatt bűnbaknak tekintenek, és a vádlottak padjára ültettek. Kollektiven a vádlottak padjára ültették, elfeledkezvén arról, hogy minden beavatkozás — vízügyi beavatkozás — eleve megbontja az ökológiai egyensúlyt, amely amúgy is dinamikus ökológiai egyensúly. A Tisza szabályozáskor is megváltozott Magyarország ökológiai egyensúlya; a korábbihoz képest új egyensúly jött létre. A szabályozás nélkül, még ha nem is volna egymillió kataszt- rális hold szikesünk, nem tudnánk megtermelni a gabonánkat. Közismert, hogy ez a beavatkozás azt a személyt, Vásárhelyi Pált, akinek a részéről ez történelmi tett volt, a halálba kergette. A szakma jelenlévő képviselőinek nincsenek illúzióik abban, hogy aki a fennálló természeti egyensúlyba beavatkozik, az ki van téve a kritikának és ki van téve a támadásnak. Borzasztó veszélyesnek érzem azonban azt a morális felelősségre vonást, amely a politikusok helyett egy szakmát ért, mert ez pontosan azzal a veszéllyel jár, hogy megbontja a szakma morális egyensúlyát. Aligha lehet elvárni azt a katonai fegyelmet egy szervezettől, mint amilyen az árvízvédelemnél szükséges, ha általában bűnösnek tartják a vízimérnököt azért, amit csinál. Ideje vol
