Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 3. szám - Scheuer Gyula: A rodoszi Terme Kalitea hévforrás (Görögország) hidro-geokémiai vizsgálata

SCHEUER GY.: A rodoszi Terme Kalitea hévforrás 75 ban. Ebből eredően gazdag és dús növényzet fogadja, fő­leg májusban a turistákat, amelyhez a kedvező éghajlati adottságok mellett festői tengerpartok és évszázados ha­gyományokat őrző műemlékek társulnak, és teszik von­zóvá a szigetet. Az előzőekben leírt éghajlati adottságok alapján meg­állapítható, hogy a források olyan klíma tartományú terü­leten törnek felszínre, amely csapadékeloszlási szem­pontból a téli félévre esik. Ezért a forrás megújuló víz­készletének egy részét biztosító beszivárgás a téli félév­ben történik. Valószínűsíthető, hogy a források maximá­lis hozama tavaszi (május) hónapokra esik. A minimális hozamok pedig a szárazság miatt nyár végére, esetleg át­húzódóan még az őszi hónapokra esnek. A helyszínen kapott információ szerint a források vízjárásában nagy szélsőségek nem tapasztalhatók. Ez annak köszönhető, hogy a vízutánpótlásban szerepet játszik a tengervíz is. A földtani térkép szerint a szigeten főleg a mezozóos mészkövek a legelterjedtebbek, amelyek Kréta szigetével együtt a déli Pindoszi zónához kapcsolódnak. A sziget földtani felépítésében a fiatal fedőüledékek (plio-pleisz- tocén) is jelentős szerepet játszanak, tavi homok, agyag kifejlődésben (Papavassiliou K. et al. 1983). A sziget környezete mai lemez és szeizmo-tektonikai szempontból az irodalom szerint érdekes és változatos fejlődési folyamatokon keresztül alakult ki visszanyúlva még az Ős Földközi-tengernél (Paleotethys) kialakult ó- ceáni kéregre vonatkozóan (Gyarmati P. 2004). Ez az ó- ceáni kéreg a földtörténeti események során feldaraboló- dott, és egyes kisebb részei ma már a Földközi-tenger aljzatát képezik. Ez az óceáni kéreg subdukálódik a szi­gettől délre kb. 50 km-re az Égéi mikrolemez alá, ahol kapcsolódik ehhez egy mély (4480 m) süllyedékes árok­rendszer is. Gyarmati P. leírása szerint ehhez a subduk- ciós felülethez köthetők azok a mély 100 km-t elérő és meghaladó hipocentrumú földrengések is, amelyek már az ókorban is így i.e. 227-ben pattant ki és Rodosz váro­sában nagy károkat okozott (Juhász Á. 1977). Görögor­szág szeizmo-tektonikai térképén, a szigeten és kör­nyezetében több közepes és erős magnitúdójú földrengés pattant ki (Bornovas J. 1971. Erdik M. et al. 1999) így megállapítható, hogy a vizsgált hévforrásokhoz kapcso­lódó hévízrendszer működési folyamataiban a recens ak­tív lemezmozgások meghatározó szerepet játszanak. A vizsgált hévforráscsoport a sziget északkeleti ol­dalán helyezkedik el Rodosz városától 12 km-re délre, egy kis tengeröbölnél, ahol környezetében sziklás ten­gerpart alakult ki. A forrásvíz három helyen tör fel 37 °C -os vízhőmérséklettel. Értékes összetevői miatt gyógy­víznek minősítették és 2009-ben a régi fürdőt teljesen át­alakították. Nagyon szép kör alakú fürdőmedencéket (3 db.) hoztak létre és ezek köré oszlopos, fedett árkádos folyosókat alakítottak ki. A kiszolgáló létesítményekkel együtt igen korszerű gyógyfürdő létesült, ahol nemcsak a gyógyvíz, hanem a környezet (éghajlat, napsütés, színes épületek, tisztaság és a kilátás a tengerre) is elősegítik a gyógyulást. Vizsgálva a hévforrások vízföldtani adottságait a helyszíni bemondás és a tapasztalatok alapján megálla­pítható volt (ízlelés), hogy a gyógyvíz a sósvizek cso­portjába tartozik. így a forráscsoport Bogii A. (1978) be­sorolása szerint a tengerparton fakadó karsztos brackvízű hévforrások közé tartozik, amelyek a mediterráneumban nagyon gyakoriak. E forrásokat rendszerdinamikailag vizsgálva megállapítható, hogy az olyan félig nyitott karsztrendszerhez kapcsolódnak, amelyeknek tápterülete a szigeten felszínen lévő karbonátos (mészkő) kőzetek és e részen a csapadékvíz beszivárgó része és a tengervíz ehhez történő keveredése biztosítja a források folyamato­san megújuló vízkészletét. Tehát két irányból kapja a rendszer a vízutánpótlódását, nyíltan (csapadékvíz) és rejtetten (tengervíz). A rendszer egy jelentős része a ten­ger alatt helyezkedik el és ebben a zónában alakult ki az a hidro-geokémiai keveredési folyamat az áramlási pá­lyák mentén, amelyek eredményezik aztán a megállapí­tott makro- és nyomelem-összetételt és hőmérsékleti a- dottságokat. Ezek a körülmények (tektonikai) és folya­matok (keveredés) azt igazolják, hogy a rendszer műkö­dési sajátosságainak alapvető és döntő része a tenger a- latti zónában zajlik le. A megcsapolási zóna közvetlenül a tengerpartra e- sik, mert a rendszer tenger alatti szakaszán nincsenek meg a dinamikus vízkészlet kiáramlásának feltételei és ez csak a tengerparton alakult ki, ahol a vízvezető és tá­roló kőzet a felszínen van. Tehát a dinamikus vízkészlet kiáramlása a felszínre a rendszer nyitott-zárt szakaszainak határán - érintkezési részén jött létre. Összefoglalóan megállapítható, hogy a vizsgált for­ráscsoport olyan karsztos hévízrendszerhez tartozik, a- mely területileg kapcsolódik a mai aktív lemez és szeiz­mo-tektonikai eseményekhez és folyamatokhoz. Kiala­kulásában és működési sajátosságaiban meghatározó szerepet játszanak még a tenger alatti zónában lezaj­ló hidro-geokémiai, és ehhez kapcsolódó vízföldtani törvényszerűségek. A forrásokhoz kapcsolódó hidrodinamikai rendszer mai vízföldtani adottságai részben napjaink tengerszint­jének kialakulásával hozható genetikai összefüggésbe, mert a würmi utolsó eljegesedés okozta lényeges tenger­szint csökkenés a sziget jelentős területi kiterjedését o- kozta. A rendelkezésre álló napjaink tengerfenék mély­ségét és vízelborítottságot feltüntető térkép szerint a szi­get körül a 100 m-es vízmélység izovonalát kb. 2.0 km -ben adják meg. Vagyis az utolsó eljegesedés okozta tengerszint csökkenés miatt a paleo-hévforrások a jelen­legiektől kb. 2-3 km-re délkeletre sokkal mélyebb szin­ten (kb. 100 m) fakadhattak az akkori sziget peremén, a- mely terület ma már több mint 100 m mélység alatt fek­szik. Ajég elolvadásával a tengerszint megemelkedett és az utolsó 10 000-12 000 évben lezajlott fiatal földtörté­neti események és folyamatok által befolyásoltan az oho- locéntől kezdve fejlődött, és alakult ki a források mai hé­víz-karsztos rendszere a térségben lezajló lemeztektoni­kával szoros összefüggésben. 3. Makro- és nyomelemvizsgálatok ismertetése Miután a vizsgált hévforrások a tengerparton lépnek a felszínre valószínűsíthető volt, hogy hidro-geokémiai a- dottságaikban jelentős szerepet játszik a tengervíz is a karsztos összetevők mellett. Ezért a forrás makro- és mikroelemeinek értékelése szempontjából messzemenő­en felhasználtam az adriai-tengerből vett vízmintából ka-

Next

/
Thumbnails
Contents