Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Harkányiné Székely Zsuzsanna: A gödöllői Vízgazdálkodási Tanszék története
42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. EVF. 3. SZ. ismerés, miszerint a víz szerepe nélkülözhetetlen a társadalom és a gazdaság egészében, és minden kis szegmensében egyaránt. Ekkor csatolták a Tanszékhez a Szárító- pusztai Kísérleti Teret is, ahol öntözési kísérletek bemutató jelleggel, valamint a növényállományok vízforgalmával kapcsolatos kísérletek folytak. A Belső Kísérleti t- éren (a víztorony mellett) egy szivattyútelep és az öntöző szórófejek üzemi jellemzőinek meghatározására szolgáló mérőpálya került kialakításra. Ekkorra már 49 főre emelkedett a Tanszék létszáma (13 egyetemi végzettségű, 2 üzemmérnök, 3 szaktechnikus, 9 ügyintéző laboráns és adminisztrátor, 22 fő fizikai munkás). A BME Mezőgazdálkodási Vízgazdálkodási szakmérnök képzésével párhuzamosan először a Tanszéken indult Öntözéses szakmérnök képzési tagozat. Később együtt indítottak Mezőgazdasági vízgazdálkodási szakmérnöki képzést. A Tanszék kezelésében működött az országos hálózat részeként egy Meteorológiai Állomás, ahol a szabványos meteorológiai elemek mérése, illetve regisztrálása folyt 1963-tól 2000 decemberéig. Ebben az időszakban Petrasovits Imre az ICID* 4 alelnöke, Szalai György a CIGR MNB5 titkára, a CIGR6 első szekciójának nemzetközi alelnöke volt. 1.táblázat Oktatott tárgyak az 1970-es években (1. táblázat): A tárgy neve Tárgyfelelös Agrometeorológia Urbán László A vízgazd. és melioráció műszaki alapjai Szalai György A vízgazd. és melioráció agronómiái kérdései Petrasovits Imre Melegégövi vízgazdálkodás Petrasovits Imre Alkalmazott meteorológia Urbányi László Vízháztartás szabályozás műszaki módszerei Szalai György Szántóföldi növények öntözése Gáspár Zoltán Vízgazdálkodás ökológiája Petrasovits Imre Mezőgazdasági vízrendezés agronómiái alapjai Petrasovits Imre Tógazdálkodás Szalai György Környezetszabályozás Vermes László Az öntözésfejlesztés kérdései Gáspár Zoltán Hígtrágya- és szennyvízhasznosítás Vermes László Melegégövi vízgazdálkodás Petrasovits Imre Hulladékgazdálkodás Vermes László A Tanszéken készült diplomamunkák száma ekkor meghaladta a százat, a szakmérnöki diplomamunkáké pedig az ötvenet. Tizenhét eredményes doktori cselekmény volt, és hárman szereztek kandidátusi fokozatot. 1987- ben Petrasovits Imre egyetemi tanár lett a rektor. ((Korábban, az 1967-69, majd az 1975-77. években a Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja volt.) A funkció- halmozás elkerülése érdekében lemondott a Vízgazdálkodási és Meliorációs Tanszék vezetéséről Vermes László tudományos tanácsadó javára. 1988- 1990. 1988-ban Vermes László a mezőgazdasági tudomány kanditátusa, tudományos tanácsadó lett a Tanszék vezetője, aki a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben (VITUKI) végzett 21 évi kutatómunkával a ’Budapesti Műszaki Egyetem 4International Commission on Irrigation and Drainage ’international Commission of Agricultural and Biosystems Engineering (ICID), Nemzetközi Öntözési és Vízrendezési Szövetség Magyar Nemzeti Bizottsága (MNB) ‘international Commission of Agricultural and Biosystems Engineering háta mögött, és a víz fontosságát a legszélesebb körben bemutatni kivánva irányította a tanszéki munkatársak figyelmét a víz és a környezet kölcsönkapcsolatáira, ezeken belül is főként a vízminőség védelmére, a szennyezés okozta problémákra, a hulladék-gondok megszüntetésére. A Tanszéken megkezdett ilyen irányú tevékeny- ségét 1993-tól a Kertészeti Egyetemen folytatta. Az Agrometeorológia, a Vízgazdálkodás és melioráció műszaki alapjai és a Vízgazdálkodás és melioráció agronómiái kérdései című tárgyakat ekkor a Társadalom- tudományi Karon is oktatták, de szerepeltek ezek az akkor megindított orosz és angol nyelvű képzésekben is. Folytatódtak a megkezdett kutatások állami megbízások, diszciplináris kutatások és aspiránsi, doktori témák keretében. Szoros együttműködések alakultak ki hazai és külföldi intézetekkel, különösen a szomszédos országok hasonló gondokkal küszködő kutatóival, oktatóival. Új tantárgyak születtek, új tananyagokat állítottak össze, új tankönyvek készültek és kerültek bevezetésre az egyetemeken, és ezek létrejöttében a Tanszék oktatói igyekeztek kivenni a részüket. Vermes László fontosabb oktatott tárgyai, témakörei: Vízgazdálkodás, Környezetvédelem, Környezetgazdálkodás, Hulladékgazdálkodás, Levegő- és Vízminőségvédelem, Talajvédelem, talajszennyezettség. Kutatásai: mezőgazd. vízgazdálkodás, melioráció, öntözés, vízrendezés; szennyvíz-, szennyvíziszap- és hígtrágya-hasznosítás, hulladékgazdálkodás, környezetgazdálkodás, talaj- és vízvédelem, aszály elleni küzdelem. 1990- ben megnyílt a Víztoronyban az esztergomi Vízügyi Múzeum munkatársainak közreműködésével szervezett vízgazdálkodás- és Földmérés-történeti kiállítás. 1991- 1997. 1991. januárjában Szalai György egyetemi docens, a mezőgazdasági tudomány kandidátusa lett a tanszékvezető. A felsőoktatás 1990 utáni megújulása az oktatási struktúra átalakulását eredményezte. 1993-94. tanévtől kezdődően új tantárgyak kerültek bevezetésre (A-alap, B-kötelezően választható, C-választható tárgyak). Jelentős tananyagfejlesztés is történt. A kutatások között kiemelkedő volt a TEMPUS program, melyben 1991-93-ig vett részt a Tanszék. (TEMPUS EWA-Ring). A tanszéki koordinátor Nováky Béla volt. (Koordinátor: Wageningeni Egyetem, Vízgazdálkodási Tanszék.) Ebben az időszakban 47 diplomamunka született a tanszéken, 4 doktori disszertáció és 3 kandidátusi disszertáció készült a Tanszéken. A Tanszék létszáma 37 fő volt (ebből 6 oktató, 2 kutató, 8 egyéb diplomás). 1995-ben ez a létszám később 29 főre csökkent s nyugdíjba vonulások és leépítések során. 1997-ben a Tanszék tantárgy listáján 19 tárgy szerepelt. 1993-1997 között a következő tárgyakat oktatta a tanszék (2. táblázat): 1998-2000. Nováky Béla egyetemi docens vette át a Tanszék vezetését. A Tanszékhez tartozó Szárítópusztai kísérleti teret eszközállományával és dolgozóival együtt 1997-ben átvette a Növénytermesztési Tanszék, ezért a Tanszék létszáma 1998-ra jelentősen lecsökkent, majd tovább fogyatkozott azzal, hogy többen a Környezetgazdálkodási Intézet megalakuló Tájökológiai Tanszékére kerültek át. 2000 végére a Tanszék személyi állománya 6 főre (ebből 3 diplomás) csökkent le. A létszám csőkké-
