Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 1. szám - Szigyártó Zoltán: Az árvizi szükségtározók vízszint-tartó üzeme
19 Az árvízi szükségtározók vízszint-tartó üzeme Szigyártó Zoltán 1118. Budapest, Somlói út 30/B Előzmények A századforduló környékén a Tisza völgyében sorozatban levonuló igen magas árhullámok rámutattak arra, hogy az 1970-es évek elején meghatározott, s az 1970-re jellemző mederállapotoknak megfelelő 1 %-os évi legnagyobb jégmentes vízállás (/. táblázat, Csoma-Szigyártó 1976) helyenként jelentősen megemelkedett (Szigyártó 2008/a). Ezért a századfordulót követően rövid időn belül felmerült az az igény, hogy a nyilvánvalóan lecsökkent árvízi biztonságot megfelelő beavatkozásokkal helyre állítsák. Vagyis szükségessé vált a Vásárhelyi Pál elgondolásán alapuló árvédelmi rendszer továbbfejlesztése. Bár a részletekre vonatkozó kutatások eredményei egy ideig még nem álltak rendelkezésre, mégis az e problémakör megoldásával megbízott szakemberek körében munkájuk kezdetétől fogva (a fontossági sorrend szempontjából is) teljes egyetértés alakult ki a következőkben:- A könnyen még tovább növekvő vízszintek elleni védekezés érdekében az árvédelmi gátak újabb és újabb magasítása nem lehet járható útf- Az árvédelmi töltések 1970-es években meghatározott fejlesztése, megfelelő magasságú kiépítése és megerősítése műszaki szempontból teljes mértékben indokolt, mely nélkül az árvízi kockázat nemigen csökkenthető. E- zért ahol ez még nem történt meg, a töltéseket ennek megfelelően meg kell erősíteni, illetve ki kell építeni,- A gátak közötti hullámtér sürgős rendezésével, a benőttség jelentős csökkentésével és a vizek levonulása szempontjából kedvező mederállapot tervszerű karbantartásával a nagyvizi meder vízszállító-képességét növelni kell, hogy ez önmagában is maga után vonja a kialakult magas vízszintek érezhető, tartós csökkenését.- Az árvízi kockázat csökkentése érdekében síkvidéki szükségtározók kialakítását kell előirányozni. így érhető el ugyanis az, hogy a veszélyesen magas árhullámok levonulása idején a folyón biztonságosan le nem vezethető vízmennyiségeket ezekbe a tározókba időszakosan tározni lehessen; anélkül hogy a tározók területének egyéb irányú rendszeres hasznosítása elé számottevő a- kadályok gördülnének. Végül ismét hangsúlyozni kell azt, hogy mindezek az intézkedések a helyenként jelentős mértékben megemelkedett 1 %-os évi legnagyobb jégmentes vízállások1 2 miatt váltak szükségessé. Már csak annál is inkább, mivel így a Tisza völgyében, az ezeknek a szinteknek megfelelően meghatározott mértékadó árvízszintek sem szolgálhattak már megfelelő alapul sem a tervezés, sem pedig az üzemeltetés számára. Amiből pedig az a műszaki szempontból egyedül indokolható következtetés vonható 1 Már csak annál is inkább, mivel mára már bizton tudjuk, hogy az árhullámok magassága a hullámtér rendezésének és folyamatos karbantartásának az elmaradása, a hullámtér fokozódó benőttsége miatt szükségképpen csak egyre növekedhet (Szigyártó-Rátky 2010). 2 A továbbiakban „1 %-os árvízszintek”. le, hogy ezekkel az árvízi szükségtározókkal el kell érni azt, hogy századfordulót követően az 1 %-os árvízszintek ismét azoknak az 1970-re érvényes 1 %-os árvízszinteknek {Csoma-Szigyártó 1976) a közvetlen közelébe kerüljenek; amelyek gyakorlatilag megegyeznek az 1997- ben érvényes mértékadó árvízszintek {KHVM 1997) adataival (/. táblázat). Vagy másképpen fogalmazva: a cél az kell legyen, hogy a kialakuló 1 %-os évi legnagyobb jégmentes árvízszintek a továbbiakban ne haladják meg az 1997. évi mértékadó árvízszinteket 1. táblázat. Az 1901-1970. közötti 1 %-os árvízszint és a mértékadó árvízszintek a Tisza egyes vízrajzi állomásainál. . A vízrajzi állomás Távolság a torkolattól 1 %OS árvíz szint 1970. 1997. évi mérték adó árvízszint 2014.évi mérték adó árvízszint A két mérték adó árvízszint különbsége fkm cm cm cm cm Tiszabecs 744,3 639 662 840 178 Vásárosnamény 684,4 986 985 1110 125 Záhony 627,8 803 803 870 67 Dombrád 593,1 865 858 980 124 Tiszabercel 569,0 895 894 949 55 Tokaj 543,1 916 916 994 78 Tiszapalkonya'* 484,7 788 798 870 72 Tiszadorogma 446,2 844 839 884 45 Tiszafüred 430,4 816 814 930 116 Kisköre-alsó") 403,1 929 932 1068 136 Tiszabő 369,0 994 997 1150 153 Szolnok 334,6 958 961 1085 124 Tiszaug 267,6 880 880 1026 146 Csongrád 246,2 h 972 972 1092 120 Mindszent 217,7 1003 1002 1134 132 Szeged 173,6 972 971 1068 97 ’’ 1981. efőtt Polgár “’1989. előtt Taskonv Az ide vágó tervezési, majd kivitelezési munkák csakhamar meg is indultak, s ezek eredményeként a Tisza mentén mára már négy árvízi szükségtározó ki is épült, s egy további kivitelezése lassan be is fejeződik (2. táblázat, Farkas-Illés 2015). Történt pedig mindez úgy, hogy (érthetetlen módon) az illetékesek a mai napig semmi érdemlegeset sem tettek annak meghatározása érdekében, hogy e tározóknak és az egész tározórendszernek miként kell majd működnie, üzemelnie. Ugyanakkor, amikor minden műszaki szakember számára bizonyára nyilvánvaló: nincs olyan műszaki berendezés és létesítmény, a- melyet elfogadható módon meg lehetne tervezni, és kivitelezni lehetne anélkül, hogy annak használati módját, ü- zemeltetését a tervezés legelső lépései között nem tisztázták volna. Ennek következményeként állt elő aztán mára az a sajnálatos helyzet, hogy a tározók mérete és vízbevezető műtárgyaik3 vízszállító képessége közötti összhangról általában nem tudni semmit. Illetve a Ci- gándi-tározóról tudjuk azt, hogy ennél ez az összhang 3 A továbbiakban „vízkivételek”.
