Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Bezdán Mária: A Tisza éves vízjátéka a Tiszafüred alatti mérceszelvényekben
Vízállás lem] Vízállás (cm] Vízállás (cm] Vízállás (cm] Vízállás (cm) J3EZDÁ^^^^VTiszajíve^vííyátékcU^nszc^^ 23 A Tisza éves vízjátéka Tiszaugnál 1200 1000 800 600 400 200 0 200 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 •600 tv A Tisza éves vízjátéka Csongrádnái 1200 1000 800 600 400 200 •400 .......................................................................................... ............ ................................... gjgia&O 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 tv A Tisza éves vízjátéka Míndszentné! 1200 1000 800 600 400 200 •mo :-400 -l- ..........................:.................................. ................I................. 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 ív A Tisza éves vízjátéka Algyőnél 1200 1000 800 600 400 >00 »I-400 ................................i.................:................-....................................................i................j 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 ív A Tisza éves vízjátéka Szegednél 1200 1000 800 600 400 200 .J 400 .................................................... 1860 1881) 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 ív 3. ábra A Tisza éves vízjátéka Törökkanizsánál 400 I860 1880 1900 1920 1940 1960 15)80 2000 2020 ÉV A Tisza éves vízjátéka Zentánái 11)00 400 I860 1880 1900 1920 1940 1960 15*50 2000 2020 Év A Tisza éves vízjátéka Törökbecsénél 1000 Év 4. ábra A morfológiai változás (nagyvízi meder összeszűkülése) hatása a folyószabályozást követő első évtizedekben a betöltésezés befejezéséig folyamatosan növelte az árvízi vízállásokat, azáltal, hogy nőtt a vízhozam a Tiszában. Azt, hogy ez a hatás a Tiszaug alatti folyószakaszokon miért nem látszik, hogy ott miért nem nőttek az árvízi vízállások? Ezt a duzzasztás hatásának tudhatjuk be. A Tisza alsó szakaszán olyan mértékű és „állandó” jelenség a duzzasztás, hogy itt a főfolyón érkező vízhozamváltozás nincs a vízállásra „kimutatható” hatással. A duzzasztás nem a törökbecsei duzzasztómű hatása, és nem is a Tisza szabályozását követően alakult ki. Mindig is jelen volt: döntően a befogadó Duna és a nagy vízgyűjtő területtel rendelkező Maros vízjárásának köszönhető. Ez az a „dugó”, amely nem engedi spontán kiürülni a Tiszát. Az így visszatartott víz hetekig, sőt hónapokig időz a térségben a talajvizet duzzasztva, belvizet okozva a mélyen fekvő háttérterületeken. A feliszapolódás típusú magyarázat kevésbé igazolható, mert ha a Tiszaug feletti folyószakaszon a nagyvízi vízállások folyamatos emelkedését a feliszapolódás o- kozná, akkor az alatta lévő szakaszon miért nem? Ha a kisvízi meder nem iszapolódott fel, akkor honnan, és miért iszapolódott volna fel a nagyvízi meder, és miért csak a Tiszaug feletti folyószakaszon? A nagyvízi meder be- nőttsége sem csak az egyik folyószakaszra jellemző.
