Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 3. szám - Dobos Irma - Scheuer Gyula: A Komárom és Esztergom között Szlovákiával közös Duna szakaszon feltárt hévizek hidrogeokémiai összehasonlító vizsgálata
DOBOS I..- SCHEUER GY: A Komárom és Esztergom között feltárt hévizek ... 19 en az áramlási pályák menti ásványosodási folyamatok megismeréséhez. 5.3. Az esztergomi és párkányi karsztos hévizeket is csak a folyó választja el egymástól, ezért várható volt, hogy a két kútnak megközelítő összetételű hidro- geokémiai sajátosságaik lesznek. Az esztergomi szubtermális karsztos hévforrások a Duna-völgyben törnek fel a folyó felhalmozta, túlnyomórészt szemcsés üledék-összletén keresztül, de a Várhegynél triász dolomitos töredezett zónájából is áramlott ki hévíz. Ma már fúrt kútból biztosítják a gyógyfürdő vízellátását (Szent István-forrás). Vizsgálva az esztergomi források vízföldtani és hidrogeokémiai adottságait megállapítható, hogy a Várhegy magasra kiemelt karszt- röge alapvető és meghatározó szerepet játszik a források e helyen történő kialakulásában, mert körülötte nagy vastagságú oligocén vízzáró képződmények vannak. Így e- zen a részen olyan lemeztektonikai folyamatok történtek, amelyek következtében a Várhegy dolomitröge kiemelkedve áttörte a jelentős vastagságú vízzáró oligocén képződményeket, és ezzel megnyílt a karsztban tárolt víz dinamikus készletének kiáramlása a rendszerből és megcsapoló helyzetbe került, és ez a folyamat kiváltotta a korábban magasabb szinten kilépő források elapadását. Ezt bizonyítja a Geténél és a Keleti-Gerecsénél a Tokod melletti és a getei Hegyes-kőtől délnyugatra a Kiskő gyobb édesvízi mészkő a Keleti-Gerecsében Mogyorós- bánya felett halmozódott kb. 10-15 m vastagságban Kőhegynél és kelet felé néző oldalon megcsúszott tömbjei érdekes látványt nyújtanak. A térség édesvízi mészkövekben való gazdagsága azt bizonyítja, hogy Esztergomtól délre, nyugatra, délnyugatra a Pilis, Gete, Kelet-Gerecse területén igen jelentős paleoforrás tevékenység volt, és ennek képviselői az egykori esztergomi források. A várhegyi triász dolomit vetők mentén észak felé meredeken esik és Párkány után a folyó bal partjától kb. 5 km-re húzódó Ógyalla-Diósjenő-zónánál már 1500- 2000 m-re települ a felszín alatt (2. ábra). Vizsgálva az esztergomi és a párkányi kút hidrogeokémiai adottságait és helyzetüket a karsztrendszeren belül szemléletesen látható, hogy nyomelem tartalmuk jelentősen meghaladják az észak-budai és a nyugat-gere- csei forrásokét. így az esztergomi vizek átmenetet mutatnak a budapesti forrásokon belül a Dagály fürdővel és a Margitsziget III., IV. kút felé. Továbbá a Visegrádihegység keleti pereménél létesített hévízkutak (Visegrád, Leányfalu, Szentendre) már magasabb hőmérsékletüknél fogva hidrogeokémiai szempontból gazdagabbak oldott sókban és ezen belül makro- és mikroelemekben egyaránt. Ezt igazolják a 7. táblázatban közölt vizsgálati e- redmények.-i jelentős számú édesvízi mészkő előfordulás. A legna7. táblázat Esztergomi és Párkány-i hévízkutak hidrogeokémiai adottságainak összehasonlító vizsgálata a hely makroelemek mg/1 vezető nyomelemek ng/1 Ca so4 Li B Sr Ba F Br 1 összesen Szlovákia Párkány 103,4 123,4 370 131 1900 100 1160 100 40,0 3801 Esztergom 109 91,0 62,6 248 971 79,4 680 63,2 10,0 2114 Dagály 135 112 129 401 1606 76,2 1400 239 33,4 3884 Margitsziget III. kút 135 109 129 430 1369 71,5 1400 215 29,2 3644 Visegrád 165 88,4 166 860 1960 90,4 1600 410 54,0 5140 Leányfalu 161 123 158 887 1975 96,5 1720 300 14,0 5150 Szentendre 2. sz. kút 170,9 1711010388 2020 420 605.4. A vizsgált Duna szakasz hazai szeizmotektonikai vonatkozásban egyediséget mutat, mert e térségben zajlott le 1763-ban a legerősebb 6,2 magnitudójú földrengés, amelyet ezután több követett igen nagyszámú elő- és utórengéssel. Ebből megállapítható, hogy a Komárno alatti lemezfeszültségek kioldódása és levezetődése gyakorlatilag elhúzódóan (60 év) ment végbe és kerültek végül a lemezek feszültségmentes állapotba. Természetesen a rengések erőteljesen kihatottak mind a felszíni és mind pedig a felszín alatti vizekre. Különösen a talajvíznél történtek olyan események, amelyek átmenetileg átrendezték a rendszer vízföldtani adottságait. Nyilvánvaló még, hogy a mélykarsztos hévízrendszerre is kihatott mind a vízáramlási pályákra, mind pedig a hidrogeokémiai folyamatokra. így a vizsgált térségben napjainkban is aktív lemeztektonikai folyamatok mennek végbe, amelyet a szeizmi- citási adottságok bizonyítanak és ezek meghatározó szerepet játszanak a termálkarsztos rendszerek fejlődésében. Köszönetnyilvánítás Hálás köszönetünket fejezzük ki elsősorban Pentelé- nyi Antalnak, aki a rajzokat magas szinten készítette el, és időt és energiát nem kímélve biztosította számunkra a kért térképlapokat. Továbbá köszönet illeti a MÁFI könyvtár és a vegyészeti osztály munkatársainak a szak- irodalmi anyagok biztosításáért és a vízminták vizsgálatáért. Lengyel Ilonának pedig a jelen anyag körültekintő gépeléséért és tanácsaiért mondunk köszönetét. Irodalom Dobos I. 2009 Magyar ásványvízkutatás 1973-1991 között a Nyugati- Kárpátokban — VI. Kárpát-medence ásvány- és gyógyvizei konferencia (Kutatás-Védelem-Felhasználás). - Egyetemi Kiadó, Miskolc, pp. 29-38. Dobos I.-Scheuer Gy.-Kele S. 2012: A Dunántúli-középhegység é- szakkeleti szárnyán kialakult karsztos hévízrendszer nyomelem adottságai. - Saját kiadás, 84 p. Franco, O.-BodiS, D.-Fendek, M.-RemSik, A .-.Janói, J.-Král, M. 1989: Methods of research and evaluation of geothermal resources in pore environment of Pannonian Basin. (In: Kullman, E. [szerk ] Západné Karpaty, Séria hidrogeológia a iniinierska geológia 8.) - Geologicky Ústav Dionyza Stúra, Bratislava, pp 165-192. Franco, O.-Gazda, S.-Michalicek, M. 1975: Tvorba a klasifikácia mineralnych vöd západnych Kárpát. - GÚDS Brtislava. Franco, O.-Kolárová, M. 1985: Mapa minerálnych vöd CSSR Map of Mineral Waters in Czechoslovakia 1:500 000. - Geologicky Ústav Dionyza Stúra, Bratislava - Ústrední Ústav Geologicky, Praha; Bratislava, 24 p.
