Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)
2015 / 2. szám - Kiss Tímea - Hajdu István Zoltán: Morfológiai változások vizsgálata a Felső-Tisza ukrán-magyar szakaszán
53 KISS_T^HAJDIJ^^^^oríblógia^változásol^vizsgálat^ redményezi. Ezt egy átmeneti szakasz követi, ami a me- anderező határszakaszhoz képest szélesebb és sekélyebb, ugyanakkor a vándorló szakaszra jellemző szigetek már nincsenek jelen, de durva hordalékából gyakran változó helyzetű zátonyok alakulnak ki. A magyar-ukrán határhoz érve a Tisza már egy mélyen beágyazott szűk mederben halad. A kanyarulatok mérete folyásirányban csökken, ami kapcsoltban állhat az esés csökkenésével (és talán a hordalék szemcseméret váltásával is). A határszakasz a szabályozások előtt (1842) még az ukrán átmeneti szakaszhoz volt hasonlatos, amit mutat akkori nagy mederszélessége és a zátonyok sokasága, tehát a mai medermorfológia egyértelműen a szabályozások következménye. A teljes szakasz egymás után következő morfológiai egységei (vándorló — átmeneti — meanderező) egyértelműen az esés csökkenése miatt változhatnak, hiszen az esés csökkenésével a fonatos mintázat után előbb a vándorló medermintázat alakult ki, amit csak ez után követ a meanderező mintázat megjelenése, amelyen belül a kanyargósság és az esés között egyenes arányosság lehetséges (ld. Schumm és Khan 1972, Miall 1977) A medermorfológiát és változásait az árvízi kockázat szemszögéből értékelve megállapítható, hogy a jóval szélesebb ukrán szakasz vízvezető képessége jobb, hiszen a vízfelszín területe növekedett (342 ha-ról 367 hektárra), míg a partélek közötti távolság átlagosan 625 m (ekkor a szigeteket is a meder részének tekinthetjük). Ugyanakkor, bár a határszakasz medre mélyebb, de csupán 81 m átlagszélességű, ami egyértelműen rosszabb vízvezető képességre utal, ráadásul a meder folyamatosan szűkül. A hazai területek árvízi kockázatát tovább növeli, hogy Tiszabecsnél a hullámtér jelentősen összeszűkül, ráadásul a magyar oldalon a töltésrendszer is alacsonyabb (Nagy 2012), a hullámtér érdessége pedig jóval nagyobb (az ukrán szakaszon legelők, a határszakaszon sűrű erdők találhatók). Az ukrán szakaszt jellemző morfológiai változások egyelőre nem növelik az árvízi kockázatot, ugyanakkor az intenzív parterózió megakadályozására egyre több helyen épülő partbiztosítások - a határszakaszhoz hasonlóan - felboríthatják a folyószakasz eddigi megőrzött egyensúlyát. Vizsgálatunk rámutatott arra, hogy egy rövid (34 km) szakaszon belül is milyen jelentősen változhat a meder morfológiája, és hogy ebben milyen tekintélyes szerepe lehet az emberi hatásoknak. Fontosnak tartjuk annak kiemelését is, hogy az ukrán szakaszon a meder jelenlegi morfológiája és a hullámtér jellemzői (szélesség, növényzet) támpontot adhatna arra, hogy hogyan lehetne fenntarthatóan kezelni a magyarországi Tisza szakaszt is annak érdekében, hogy a jövőben növekvő árvízi kockázatot mérsékelhető legyen. Meanderező mintázat Kisméretű kanyarulatok Nagyméretű kanyarulatok-d: J v 0 2 4 Km 1 ---------1----------1 A ■■■Vízfelszín ■■■ Sziget /V Töltés & Átmeneti szakasz Vándorló mintázat 8. ábra: A vizsgált folyószakasz morfológiai egységei Köszönetnyilvánítás A kutatást az OTKA 100761sz. pályázata, a Bolyai János Kutatói Ösztöndíj program támogatta. Az adatokért köszönet illeti az FET1KÖV1ZIG munkatársait. Irodalom Andrási G. - Kiss T. 2013: Szigetek változása a Dráva Mura és Duna közötti szakaszán. 93/1, 35-40. Blanka V. 2009: Hidrológiai paraméterek megváltozására bekövetkezett morfológiai átalakulás a Hemádon. In.: Természetföldrajzi folyamatok és formák. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetföldrajzos Tanulmányai 12-26. Brierley, G.J. - Fryirs, K.A. 2005: Geomorphology and River Management. Applications of the River Styles Framework. Malden: Black- well Publishing 93-103. Botár I - Károlyi Zs. 1971: A Tisza szabályozása II. Vízügyi Történeti Füzetek Budapest, 85. Dabolczi J. In: Árvízvédelem, folyó és tószabályozás, víziutak Magyar- országon OVH, Budapest, 60-185. Fiala K. - Kiss T. 2006: A középvízi meder változásai az 1890-es é- vektől az Alsó-Tiszán II. Hidrológiai Közlöny 86/5, 13-17. Illés L. - Jeczkó J. 1992: A Tisza felső szakaszán kialakult szélsőséges kisvízállások vizsgálata. Vízügyi Közlemények 74/3, 266-280. Iványi B 1948: A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények 30/2, 131-159 Károlyi Z. 1960: A Tisza mederváltozásai, különös tekintettel az árvízvédelemre. VITUK1, Tanulmányok és Kutatási Eredmények 8, Budapest, 102. Kiss T. - Sipos Gy. 2004: A Maros medermintázatának megváltozása a szabályozások hatására, in: Füleky Gy. (szerk): A táj változásai a Kárpát-medencében: Víz a tájban. Gödöllő, 183-190. Kiss T. - Blanka V. - Sipos Gy. 2009: Morphometrie change due to altered hydrological conditions in relation with human impact, River Hernád, Hungary. Zeitschrift fur Geomorph. 53/2. 197-213. Konecsny K. 2003: A Felső-Tisza 1998-2001. évi árvizeinek hidrológiai értékelése. Hidrológiai Közlöny, 83/2, 75-85. Konecsny K. 2005: A felső-tiszai erdőborítottság változásának vízjárás-módosító hatása témakörében 2000- 2004 közötti tanulmányok. Hidrológiai Közlöny 85/2, 54-60. Kvassay J. 1902: A szabályozások hatása a folyók vízjárására Magyar- országon. Vízügyi Közlemények 15, 8-27. Laczay I. 1982: A folyószabályozás tervezésének morfológiai alapjai. Vízügyi Köziem. 64/2, 235-254. Lane S.N. - Richards K.S. 1997: Linking river channel form and process: time, space and causality revisited. Earth. Surface Proc. Land- forms. 22,249-260. Lászlóffy W. 1982: A Tisza. Akadémiai Kiadó. Budapest, 610. Leopold L.B. - Wollman M.G. 1957: River Channel Patterns: Braided, meandering and straight. USGS Prof. Papers 282, 39-85.
