Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 2. szám - Kovács Ferenc: A külfejtések víztelenítése során emelt vizek minőségi megfelelése a haltenyésztés követelményeinek

32 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015. 95. ÉVF. 2. SZ. A külfejtések víztelenítése során emelt vizek minőségi megfelelése a haltenyésztés követelményeinek Kovács Ferenc ME-MTA Műszaki Földtudományi Kutatócsoport H-3515. Miskolc-Egyetemváros bgtkf@uni-miskolc.hu Kivonat: A tanulmány a Mátra-Bükkalja-i külfejtésekben - Visonta Déli bánya, Keleti-II. bányaterület, Bükkábrányi bánya - emelt vi­zek minőségi jellemzői (kémiai összetétel) elemzése alapján azt vizsgálja, hogy a felszín alatti vizek ún. makrokomponensei- nek aránya, továbbá az összes oldott sótartalom és a hőmérsékleti paraméterek milyen módon/mértékben felelnek meg a halte­nyésztés minőségi követelményeinek. Kulcsszavak: vízminőségi kategóriák, kémiai összetétel, makro-, i 1. Bevezetés A 2010-es évek második felében a Mátra-Bükkalja-i területen az összes víztermelés 120-135 M(106) mJ volt. Ezen belül a két fő vízhasználat során az ivóvíz termelés 65-70 Mm’, az összes víztermelés kereken 50 %-a, a bá­nyászati célú (Visonta és Bükkábrány bányák) 38-44 Mm3 (30-33 %), a két felhasználási terület együtt a teljes vízemelés 80-85 %-át tette ki. A víztermeléssel elsődlegesen érintett alegységek - Tama (2-11), Bükk és Borsodi-Mezőség (2-8) és a Heve­si-sík (2-9) — víztestek területén a sekély porózus sp. 2.9.1. és sp. 2.9.2., illetőleg a porózus p. 2.9.1. és p.2.9.2. — állapotának megőrzése, illetőleg javítása érdekében a jövőben törekedni kell arra, hogy a bányászati vízemelés utóbbi időben elért, más felhasználási területeken hasz­nosuló 25 %-os arányát növelni lehessen. A külfejtések víztelenítő kútjaiból emelt ,jó minőségű -összetételű” vizek hasznosítása az ivóvíz ellátás, az ás­ványvíz palackozás mellett, a mezőgazdasági (öntözési) és halászati területeken elvileg lehetséges, természetesen az adott területek speciális vízminőségi-összetételi köve­telményeinek való megfelelés esetén. Jelen tanulmány keretében azt vizsgáljuk, hogy a Mátra-Bükkalján emelt vizek minőségi/minősítési jel­lemzői a haltenyésztési célú hasznosítás követelményeit milyen mértékben elégítik ki. 2. A természetes és tavi haltenyésztés követelményei A természetes és a tavi haltenyésztés minőségi köve­telményei eltérőek a felszíni vizekre, illetőleg a felszín a- latti vizekre, azaz a bányászati vízemelésre vonatkozóan. A felszíni vizek minősítésénél I. osztályú, az ún. tisz­ta víz akkor, ha kielégülnek az ökológiai követelmények, ill. ha a víz egyszerű víztisztítási technikák alkalmazásá­. mikro-komponensek. val megfelel a közműves ivóvíz-ellátás minőségi jellem­zőinek. A II. osztályú, kissé szennyezett a víz, ha a tűr­hető határértékek teljesülnek, a felszíni víz még nincs káros hatással az ökológiai rendszerre és műszakilag bo­nyolultabb víztisztítási technológiák alkalmazásával megfelel a vízhasználati követelményeknek. (Pl. vastala- nítás, gáztalanítás, arzénmentesítés, nitrát eltávolítás, lá- gyítás). Szennyezett (III. osztályú) a víz akkor, ha az ö- koszisztéma károsodik, ill. a vízhasználati követelmé­nyek még bonyolultabb víztisztítási technológiák alkal­mazásával sem elégíthetők ki. A III. osztályú vizek már nem alkalmasak halgazdasági felhasználásra. A felszín alatti vizek minőségi jellemzésének az a- lapja az ún. makrokomponensek arányának, továbbá az összes oldott sótartalom és a hőmérséklet, azaz a víz jel­legének meghatározása. Az I. és II. osztályú besorolás komponens határértékei Komponensek I. osztály Kívánatos határérték . II. osztály Tűrhető határérték Vízhőmérséklet [°C] 25 30 Fajlagos vezető- képesség EC [pS/cml 800 1600 Összes oldott anyag [rng/1] 500 1000 _________Eü_________ 6,5 6,5-8,5 Összes keménység CaO [mg/1] 20 42 Szulfátion [mg/1] 100 250 Vas [mg/1] 0,5 2,0 3. A haltenyésztés vízminőségi feltételeinek való megfelelés a Visonta Déli bánya kútjaiból emelt vi­zeknél A Déli bánya 10 kútjából emelt vizek elemzési adatait az 1. táblázat tartalmazza. 7. láblázat: A Déli bánya vízminták elemzési adatai Kút C-22/4 E-8 E-16 Z-58/48 H-20/11 H-20/16 H-21/2 H-21/4 H-22/3 H-22/14 Átlag Kémiai oxigén igény KOI,,, ___________!S2(!___________ 1,32 1,60 1,03 1,14 1,09 1,05 0,85 0,98 1,17 0,72 1,10 Nitrát mg/1 1,37 1,08 2,43 0,79 1,44 1,38 1,03 2,09 1,45 Niritmg/I 0,08 0,04 0,06 0,05 0,06 0,10 0,03 0,03 0,05 0,07 0,06 Ammonium mg/1 0,28 0,29 0,19 0,36 0,32 0,28 0,12 0,15 0,31 0,11 0,24 Klorid mg/1 9,09 16,05 13,43 5,26 6,70 8,21 8,54 7,56 7,92 15,77 9,90 Vas mg/I 0,60 0,35 0,14 0,37 0,27 0,16 0,18 0,34 0,21 0,58 0,32 Mangán mg/1 0,62 0,53 0,30 0,40 0,36 0,25 0,25 0,39 0,28 0,06 0,34 PH 6,95 7,15 7,24 7,20 7,31 7,33 7,16 7,11 7,32 7,31 7,21 összes keménység CaO mg/1 296 250 209 187 177 184 215 225 180 193 212 HCOj mg/1 600 406 424 415 406 422 474 464 435 446 449 Fajlagos, vez. kép. pS/em 880 772 677 578 584 605 693 688 608 662 675 Ca mg/1 138 116 95 85 84 79 98 105 82 81 96 Mg mg/1 46 41 34 29 27 33 35 38 29 36 35 Szulfát mg/1 47 108 49 25 26 21 29 34 25 21 39 Összes oldott anyag mg/1 844 689 619 561 552 564 646 651 582 601 631 Vízhőmér-séklet "C 18,7 18,9 19,6 18,6 20,4 17,9 17,6 17,9 18,8 15,9 18,4

Next

/
Thumbnails
Contents