Hidrológiai Közlöny, 2015 (95. évfolyam)

2015 / 2. szám - Fehér Zsolt Zoltán: Talajvízkészletek változásának geostatisztikai alapú elemzése - a rendelkezésre álló információk természete és feldolgozása

20

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2015, 95. ÉVF, 2. SZ.

3. ábra. A talajvízbecslések jackknife eljáráson alapuló hibái a Duna-Tisza közére az 1976—2003-as átlagos szeptemberi talajvízszintek alapján. Felső sorban az abszolút az alsó sorban a relatív becslési hibák láthatók rendre:

IDW, Ordinary Kriging, MultiQuadratic RBF, TPS-RBF.

4. ábra. A módusz, médián és átlag érték közötti különbség szerepe

Az eddig tárgyalt interpolációs módszerek olyan homogén, izotróp fizikai környezetet feltételeznek, melyen belül a talajvíz egyes hatótényezői hatásukat egyenletesen fejtik ki. A talajvíz térbeli heterogenitásának ismeretében a talajvízszintek által hordozott módosító hatások összessége beilleszthető egy térbeli folytonosságot és a folytonosság anizotrópiáját leíró ún. variogramm modellbe (Pannatier Y. 1996). A variogramm modellek a különféle krígelési interpolátorok adatponti becslési hibáit jelentős mértékben javíthatják (Isaaks és Srivastava, 1989).

Az abszolút talajvízadatok variográfiai vizsgálata során az alábbi megállapításokat tettük:

(1) A kúthálózat sűrűsége a hátságon ritkább, következésképpen alulreprezentált a Duna- illetve Tisza- völgyi területekkel szemben.

(2) Az erős korrelációs kapcsolatokra visszavezethető, hogy az egyes időpontok abszolút talajvízszintjeihez tartozó variogrammok és a kutak tengerszint feletti magasságainak variogrammjai kvázi egyformák. A tapasztalati félvariogrammok egy 105° és 85° között megjelenő fő folytonossági irányt mutatnak. Ennek feltételezett oka a domborzat. A másik fő folytonosság 135°-os i- rányban jelentkezett, mely talán a Duna egykori folyásirányával lehet összefüggésben.

(3) Az 1000 méteres felbontású domborzatmodell tapasztalati félvariogrammja szignifikánsan eltér a kutakhoz tartozó felszínmagasságok variogrammjától (5. ábra). Ennek lehetséges oka a hátság statisztikai szempontból értelmezett alulmintázottsága.

(4) Mivel a domborzat és a talajvízszint között rendkívül erős korrelációt mutattunk ki, ezért a dombor- zatmodellből felállított félvariogramm modellt akár meg- bízhatóbbnak is tekinthetjük, a hátsági terület alulmintázottsága miatt. Az abszolút talajvíz adatok éves és sokéves ingadozása nem mutatkozik meg a variogramm mo- delljükben, vagyis a domborzat nagyságrendileg nagyobb hatással van a talajvíz szintjére, mint az egyéb talajvizet befolyásoló hatások.

(5) Ha elfogadjuk, hogy a domborzat felülír minden egyéb talajvízszintet befolyásoló hatást az általunk vizsgált km-es léptékben, akkor a relatív talajvízszint térbeli interpolációja értelmét veszíti.

(6) A domborzatmodell félvariogrammjának fel- használása talajvíz adatok interpolációjában megbízhatóbb térbeli becslést eredményezhet, mint a talajvíz a- datokra felállított félvariogramm alkalmazása.

(7) A kizárólag a talajvíz megfigyelésekből elkészített variogrammok felhasználásával elvégzett megfigyelő hálózat optimalizációval kapott eredményeknél (Kohán és Szalai, 2014) talán megbízhatóbb eredményeket nyújthat a domborzatmodell félvariogrammának felhasználásával elvégzett optimalizáció.