Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén
6 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. EVF. 2. SZ. a párolgás még kevésbé érezteti hatását. A karbonát e- zekből a vizekből is uralkodólag párolgásha,asara vahk kl A IV: csoportot uralkodólag a talajvizek és a kora tavasszal gyűjtött minták képezik, amikor a párolgás még alárendelt, ezeknél az értékek a következőképen alakulnak: 5 Dsnow -55,9—78 °/00, a 5 l8Osmow -6,3—10,2 °/oo. A Kelemenszék vizénél jól látható a párolgás ilyenkori hiánya. Amíg az őszi 8 Dsnl0W -25,0 °/00 , a 5 l80 pedig -, 15 0/00, addig a tavaszi 8 Dsmow -65,6 °/00, a 8 l80 -7,4 °/00 volt, vagyis a nyári párolgáshatás egyértelmű. A talajvizek párolgása a legtöbbször a felszíni vizeknél kisebb és függ a talajvíz mélységtől is, ezért azok gyakrabban negatívabbak. A dunai víz oxigén satabil izotóp értéke Bécsnél, ahol a glecscer olvadékvíze még érezteti hatását Rank (in Deák et al. 1992) vizsgálata szerint 8 l8Osmow -11,7 °/00 • A hideg vizektől való távolság és közbeni folyók kisebb negatív értékeivel függ össze Deák J. (2006) szerint a magyarországi csapadékvizek átlagos eltérő izotóp ösz- szetétele: 8 D=-67,4 + (-25,2) °/00 , 5 lsO „ -9,2 + (-34) °/oo • A nagy szórás oka az, hogy az évszakos ingadozás, vagyis a téli hónapokban a deuterium -10,3, nyáron pedig -39,0 °/oo, az 8 l8Osmow télen -13,8 0/00 körüli, a nyári hónapokban pedig -5,3 °/0o- Az adatok között bizonyos ellenmondások is vannak, amelyek okára Deák J. nem tér ki. Deák J. et al. (2006) vizsgálata alapján a Duna-Tisza közén a csapadékvíz átlagos izotóp összetétele: 8 Dsmow = -60,7 °/oo, a 8 l8Osmow = -8,6 °/00 • Az általunk vizsgált csapadékvíz 818Osmow -8,9 °/00, ami közel azonos a Duna-Tisza közére megállapítottal. A 8 D smow - 53,6 0 /oo ami szintén a Deák J el al. által megadott értékhez közeli. A karbonátok korábbi stabilizotóp vizsgálati eredményei, amelyeket a nemzetközi szokások szerint PDB-ben határoztunk meg, a vizek értékeihez hasonlítva, és figye- lembevéve a két számítás közötti különbséget, a legkevésbé negatív, vagy éppen pozitív nehézoxigén értékek a dolomitokban volt, negatívabb értékek pedig a kálóitokban. Ez azt bizonyítja, hogy a vízből a dolomitok abban az időszakban válnak ki, amikor a víz párolgása a legerősebb, tehát amikor a hőmérséklet is a legmelegebb volt (Molnár B.-Botz R. 1966, Molnár B.-Botz R.-Dinaka M. 2002). A talaj-és felszíni vizek 2003 év végi és 2004-2006 évi vízkémiai vizsgálati eredményei A Szappanosszék Ny-i és K-i kút A talajvíz hőmérséklete a mért időszakon belül a Ny-i kútban 8,5-14 °C, a K-i-ben pedig 1,0-24 °C között változott. A K-i kút vizének lényegesen nagyobb hőmérséklet különbségét a felszínhez közelebbi víz okozta. A talajvizek hőmérséklete általában a léghőmérséklettel párhuzamosan változott. A léghőmérséklet az adott időszakon belül - 1,5-- + 32 °C közötti volt. A pH érték minimuma a Ny-i kútban 6,9, maximuma 7,9 közötti. A K-i kúté 6,87-7,90 közötti. A két kút értéke között tehát lényeges különbség nem volt. A legalacsonyabb pH értékek az év elején és év végén voltak, a- mikor a kapilláris vízemelkedés miatti párolgás is kisebb volt. A redoxpotenciál a Ny-i talajvíznél -3 és -115 közötti volt (itt és a továbbiakban is az értékek mV-ban értendők). Az utóbbi értéket azonban csak egyszer 2004 március 8-án érte el, máskor csak -3,0—53 közötti volt. A K-i kút talajvizének redoxpotenciál értéke +2 és -49 között volt. Elsősorban a téli hónapokban, valamint nyaranta, amikor a nagyobb csapadék hatására a kutakban lévő gyengén lúgos kémhatású víz az édesvízzel keveredve felhígult a pH érték csökkent és párhuzamosan a redox- potenciálnak kisebb a negatív értéke. A száraz időszakokban a vizek általában redukálóbb jellegűek. Minden vízmintavételnél 2003 november és 2005 május között az összsó-tartalmon belül a különböző elemek előfordulását is megnéztük. A karbonát-képződési szempontból lényeges elemek közül a kalcium a Ny-i kút vizében 104-190 mg/1, a K-i-ben pedig 41-270 rng/1 között volt jelen. A nagyobb értékek év elején és év végén fordultak elő, nyilván amiatt, hogy nyáron a karbonát kiválásakor jelenléte lecsökkent. A vas a Ny-i kútban 1,23- 4,80 mg/1, a K-i-ben 2,0-3,3 mg/1 mennyiségű volt. A nagyobb értékek a kalciummal párhuzamosan változtak. A Ny-i kútban az év közepén csak nyomokban volt jelen. A kálium a Ny-i kútban 1,23-4,80 mg/1 , a K-i-ben 2,0-3,3 mg/1 mennyiségű volt. A dolomit-képződéshez szükséges magnézium a Ny-i kútban 0,33-69,2 mg/1, a K-i-ben pedig 0,33-65,3 mg/1 volt. A mennyisége különösen 2004 novembertől gyarapodott. A mangán a Ny-i kútban 7,1-7,2 mg/l-rel, a K-i-ben pedig igen kis mennyiségben, mindössze 0,21-0,89mg/l-rel jelentkezett. A nátrium a Ny-i kútban 0,16-58,45 mg/1, a K-i-ben pedig I, 16-39,20 mg/1 közötti az értéke. A mért időszakon belül értéke szintén 2005 novembertől emelkedett meg. A szilíciumnál is hasonló a helyzet, értéke a Ny-i kútban II, 23-11,87 mg/1, a K-i-ben 1,2-12,0 mg/1. A kloridnál hasonló a tendencia, a Ny-i kútban 77,0-79,1 mg/1, a K-i- ben 0,5-184,3 mg/1 értékű. A szulfátnál is ezt látjuk a Ny-i kútban 5,5-92,8 mg/l-rel, a K-i-ben 5.9-75 mg/l-rel fordul elő. A mérési időszak vége felé történő érték-emelkedések oka a megemelkedő talajvizeknek és így a magasabb kapilláris vízemelkedést okozó, relatíve nagyobb párolgásnak köszönhető. A két kút értékeit összehasonlítva megállapítható, hogy a különbség elsősorban a K-i kút magasabb vízhőmérsékletében mutatkozik meg. A Ródliszék Ny-i és K-l kút A Ródliszék Ny-i kútban a 2003 november és 2005 május közötti mérési időszakon belül a vízhőmérséklet 7,0-15,5 °C, a K-i-ben 6,1-19,0 °C között volt. A K-i kút magasabb vízhőmérséklete itt is a magasabban lévő talajvízszintnek köszönhető. A léghőmérséklet a Ny-i és a K-i kútnál is a - 1 + 30 °C között volt (5. táblázat). A pH érték a Ny-i kútban 7,76-9,08, a K-i-ben 6,82- 9,04 között volt. Az alacsony érték 2006 áprilisban jelent meg, amikor a tó az olvadék, illetve csapadékvízzel részben feltöltődött. Ekkor nyilván az édesvíz erősen befolyásolta a talajvíz pH értékét is és csökkentette azt. A redoxpotenciál a Ny-i kútban -49-- -129, a K-i-ben - 53-132 között volt. A K-i kútban azonban általában hosszabb ideig negatívabb értékek fordultak elő. Az összes oldott sótartalom a Ny-i kútban 8832- 11696, a K-i-ben pedig 11288-11776 mg/1 közötti, az u-
