Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 2. szám - Molnár Béla - Jenei Mária - Bedbur, Echart - Schmitt, Manfred: Tavak és tavi karbonátok sajátosságai a Duna-Tisza közén
4 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 2. SZ. 7. táblázat: A 2000 március végén és április elején gyűjtött Duna és Tisza víz, valamint a Duna-Tisza közi réteg-, _________________talaj- és tóvizek kémiai jellemzői (Molnár B.-Betlbur, E.-Jenei M. 2007) Sz. Mintavétel helye \ víz jellege Na+ K* Mg2* Ca2+ Sr2* Ba2* Mn1' Fe2+ AI3* Si4+ PHérték Összes oldott sótart. mg/l hco3 mg/l IMg/Ca arány mg/l 1 3p-től D-re Duna víz 10,0 2,5 12,3 54,0 0,21 0,02 <0,02 0,02 <0,50 2,9 7,7 332,8 176,9609 0,227 2 Dunaújváros Duna víz 11,0 3,1 13,2 56,0 0,21 0,03 <0,02 <0,01 <0,50 3,3 7,8 348,0 176,9609 0,235 3 \p aj puszt a alajvíz 1049,0 8,2 19,7 12,0 0,15 0,04 <0,02 0,04 <0,50 6,7 8,2 3384,0 1922,1615 1,641 4 Kunfehértó 'étegvíz 2,1 1,0 11,9 56,0 0,11 0,02 <0,02 0,06 <0,50 4,5 7,6 294,4 213,5735 0,212 5 Kelemnszéktó óvíz 834,0 5,7 10,5 18,0 0,25 0,35 0,04 1,50 1,10 6,0 8,6 2792,0 1513,3208 0,583 6 <isréti tó :óvíz 552,0 7,1 36,0 30,0 0,18 0,02 <0,02 0,08 <0,15 1,3 8,5 1936,0 1238,7263 1,20 7 ügárzó tó csőkút talajvíz 31,0 1,0 43,0 144,0 0,46 0,02 0,27 0,02 <0,50 5,9 7,9 874,4 390,5344 0,298 8 Ródliszék niest, kút alajvíz 1244,0 20,4 108,0 71,0 0,40 0,04 0,03 0,019 <0,50 15,2 8,3 4696,0 482,0659 1,52 9 [íyálarét csőkút talajvíz 69,0 1,3 36,0 103,0 0,57 0,08 0,57 0,01 <0,50 11,8 7,7 820,8 689,5373 0,349 10 íogárzó tó óvíz 167,0 31,1 62,0 27,0 0,22 <0,01 <0,02 0,03 <0,50 10,2 8,5 598,4 738,3541 2,296 11 Ródliszék tó óvíz 82,0 18,3 30,0 27,0 0,17 <0,01 <0,02 0,02 <0,50 19,3 8,2 598,4 445,4533 1,111 12 <unfehér tó óvíz 59,0 23,2 43,0 27,0 0,23 0,01 <0,02 0,01 <0,50 2,9 8,1 597,6 482,0659 1,592 13 szeged algyői híd Tisza víz 13,0 3,4 6,9 36,0 0,13 0,02 <0,02 0,30 <0,50 4,1 7,5 246,4 115,9399 0,191 14 szeged rakpart Tisza víz 23,0 4,1 10,6 53,0 0,20 0,02 <0,02 <0,03 <0,50 4,0 8,0 379,2 152,5525 0,200 IS Szeged yálarét Tisza víz 31,0 4,0 14,5 42,0 0,17 0,02 <0,02 0,09 <0,50 3,7 7,8 382,4 195,2672 0,340 A talajvíz hidrodinamikai állapota Közismert, hogy az 1970-es évek végétől a Duna-Ti- sza közi talajvízszintek erősen süllyedtek, amely a terüle ten komoly nehézséget jelentett (Pálfalvi I. 2005). Ezért úgy gondoltuk, hogy az észlelési időszakon belül a talajvízállásokat megvizsgáljuk. A 2004 csapadék szempontból különleges év volt, mert az azt megelőző őszön, de még januárban és februárban is a területre jelentős mennyiségű csapadék hullott. Az egész évi csapadék Kecskeméten 716,6 mm, Szegeden 688,5 mm volt. A 2007 év nyara különösen aszályos volt. Felmerülhet tehát a kérdés, hogy a korábbi átlagosan 2,0 m süllyedéssel szemben az utóbbi években megváltozott-e a tendencia. A Szappanosszék Ny-i kútban a legalacsonyabb vizszint 2004 októberében 4,0 m, a legmagasabb pedig 2006 májusában 2,7 m volt, a különbség 1,93 m. 2007 október 10-én szintén mértük a víz mélységet. Az igen aszályos évben is 1,2 m-ben volt a víztükör. A Szappanosszék K-i kútban 2005 májusban 1,43 m-el volt a legmélyebben és a figyelt három év alatt többször a felszín fölé emelkedett, ilyenkor a vízborítás elérte a + 0,2 m-t. A legalacsonyabb és a legmagasabb vízszint különbsége tehát 1,63 m. 2007 október 10- én 1,2 m-ben volt a vízszint. A Ródliszék Ny-i kútban a víztükör legalacsonyabban 2003 novemberben 3,17 m-rel volt, legmagasabban pedig 2005 decemberben 1,25 m-rel, a különbség 1,92 m. 2007 október 10-én a víztükör 3,17 m-re volt, tehát a korábbi legmélyebb szinten. A Ródliszék K-i kútban a víztükör legalacsonyabban 2005 novemberben 1,2 m-rel volt. A tavat itt is többször víz borította, a víz azonban mindössze + 0,07 m volt. A kettő különbsége tehát 1,27 m. 2007 október 10-én azonban a korábbiaknál mélyebbre került a víztükör, mert 1,45 m-ben volt. Az aszályos év tehát itt éreztette legjobban a hatását. 2. ábra: A Csólyopálos kútban mért talajvízszint változás A Csólyospálos kútban a vízszint legalacsonyabban 2003 novemberben 2,02 m-rel, legmagasabban pedig 2006 februárban 0, 57 m-ben volt. A kettő különbsége 1,45 m. A 2007 október 10-i vízszint 2,03 m-ben volt, tehát a korábbi legmélyebb szintet érte el. A többi kútnál és ennél is látható, hogy a megfigyelt időszakban a vízszint kissé emelkedett (2. ábra). A kutatási terület egyéb folyó és talaj- és felszíni vizek általános jellemzői Mielőtt a kiválasztott mintaterületek vizeit vizsgáltuk volna, a tágabb Duna-Tisza közi terület vizeinek kémiai jellemzőit néztük meg, hogy a mintaterület vizeihez öszszeha- sonlítási lehetőséget teremtsünk. 2000 március végén és április elején 15 helyről gyűjtöttünk vizsgálatra vízmintákat (7. táblázat). A 2000 év csapadéka különleges volt azért is, mert a gyűjtési időszakban a dunai és tiszai vízállások magasak voltak és a területen jelentős volt a belvízborítás is. Az 1-2 sz. minta a Dunából Budapesttől D-re származik, a 3-12 sz. minta Duna-Tisza közi talaj-és tóvíz. A 13 -15 sz. minta pedig tiszai folyóvízi. A rendkívüli időjárás miatt a korábban kiszáradt tavak is feltöltődtek ezért ezekből is lehetett vízmintákat gyűjteni. A kapott értékek azt mutatják, hogy a vizek nagyon különböző mennyiségben tartalmazzák az egyes kémiai elemeket. A felszíni tóvizek mivel a fő párolgási időszak előttiek voltak, tartalmazták ugyan a karbonát-képződéshez szükséges kalciumot és magnéziumot, de a dolomitképződéshez nem elegendőt, mert a legnagyobb Mg /Ca arány a Bogárzó tónál is csak 2,29 volt. A vizek jó része nátrium-kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos víz. 2004 közepén, amikor a talaj-és felszíni vizek már a nyári párolgás után voltak szintén vízmintákat gyűjtöttünk. A vizsgálat eredményeit a 2. táblázat mutatja. Látható, a korábbiakhoz képest lényeges változások vannak. A minták összes oldott sótartalma igen széles határok 987,4-11464,0 mg/1 között változott. A Kelemenszék vízének sótartalma pl. 4048 mg/l-re növekedett, de nemcsak ez, hanem a többi érték is nagyobb volt, mint korábban. A karbonát-képződéshez fontos elemek minden esetben jelen voltak. A dolomit-képződéshez szükséges Mg/Ca arány a felszíni gödrök vizében 11,23-15,0 értékkel elérte, vagy meghaladta a szükséges arányt. A szintén dolomitképződést meghatározó C03/Ca arány az előbbiekhez hasonlóan igen változó értékű, de minden esetben egynél nagyobb, és a legtöbb esetben értéke nagyságrendileg nagyobb, mint egy. Korábban megállapítottuk, hogy a vizek nagy összsó-tartal- ma, azon belül a nátrium és a magas pH érték, a jelenlévő
