Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 1. szám - Tóth Bettina - Makó András - Tóth Gergely: Talajaink víztartó képességének meghatározása talajtérképi információk alapján - a csernozjom talajok példája
73 TOTH B. - MAKO A. - TOTH G.: Talajaink víztartó képességének meghatározása — hetőség nyílik, hasznos lenne a talaj víztartó képességének ilyen irányú vizsgálata is a fa módszerekkel. A nagyméretarányú talajtérképeken feltüntetett információk alapján a hasznosítható vízkészlet (Dl7) becslése (CH- AlD_kat, CRTkat) a legbizonytalanabb, a becsült és mért érték közötti Pearson-féle korreláció minden vizsgált módszernél a 0,4 alatt maradt (5. táblázat). A becslés abban az esetben sem javul, ha kategória értékek helyett folytonos értékek alapján történik. A hasznosítható vízkészlet becslésére bemutatott módszer megbízhatósága a szakirodalomban található módszerekéhez hasonló (Minasny et al., 1999). A vizsgált víztartó képesség értékek becslése, minden e- setben 4 tf %-nál kisebb átlagos RMSE értéket eredményezett, ami a nemzetközileg elfogadott hibaértéken belül van (Pachepsky és Rawls, 1999; Wösten et al., 2001; Nemes, 2003; Minasny et al., 2004; Lamorski et al., 2008; Twaraka- vi et al., 2009; Nemes et al., 2010). A módszerek összehasonlítása A kidolgozott becslö módszerek (CRTfolyt, CRT kat és CHAID_kat) megbízhatósága között nincs szignifikáns különbség a négyzetes eltérés alapján. A CRT kat és CRT folyt módszerek összehasonlításával tudtuk vizsgálni, hogy a becslés megbízhatóságára milyen hatással van, ha folytonos talajtulajdonságok helyett kategória típusú változókat vesszünk figyelembe. A becslés a kategóriák alapján kidolgozott regressziós fával (CR- T_kat) az összes vizsgált víztartó képesség értéken megbízhatóbb, mint a folytonos értékeket figyelembe vevő módszer (CRT_folyt) (5. táblázat), bár a különbség nem szignifikáns. Lilly és munkatársai (2008) szintén azt tapasztalták, hogy olyan kategóriaváltozók alapján, melyeket a talajszelvény leírások során általában meghatároznak (altalaj és feltalaj elkülönítése, fizikai féleség, talajszerkezeti elem mérete) hasonlód becslési eredmények érhetők el a talaj hidraulikus vezetőképességének becslésekor, mint folytonos értékek alapján (mechanikai összetétel, térfogattömeg, humusztartalom). Erre az adhat magyarázatot, hogy a klasszifikáci- ós fa eljárás során, a becslés intervallumokkal jellemezhető talajtulajdonság kombinációk eredménye, amelyben az e- gyes tulajdonságok pár %-os eltérése (ami a kategóriákon belül jellemző) nem befolyásolja a becslés megbízhatóságát. Ezt a megállapítást szikes talajok vizsgálatánál is tapasztaltuk (Tóth et al., 2012). Nedvességtartalom -33 kPa mátrix potenciálon 2. ábra. Csernozjom talajok -33 kPa mátrixpotenciálhoz tartozó víztartó képességének becslése CHA1D típusú fával. Az ábrán szereplő statisztikai fogalmak jelentése: Node: az elágazás/végső csoport száma; Mean: a víztartó képesség számtani átlagértéke a csoportban; Síd. dev.: az átlag szórása; n: elemszám az adott csoporton belül; %: az adott csoport elemszámának %-os aránya a modellépítéshez vizsgált összes mintához képest; Predicted: a csoportot jellemző becsült víztartó képesség érték.
