Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 1. szám - Kovács Ferenc: A csapadék-változás és a a talajvízszint-alakulás kapcsolatáról

48

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 1. SZ.

Az elemzés eredményei alapján - a bemutatott ábrák a- lapján is - összefoglaló értékelésként az állapítható meg, hogy a havi csapadékhozam és a havi (ugyanazon hónap) talajvízszint (mélység) között megbízható módon (r2>0,7- 0,8) igazolható kapcsolat nem mutatható ki. A regressziós eljárás különböző átlagos talajvízszint értékek mellett (142- 222-375-987 cm) is közel azonos eredményeket (r2=0,25- 0,18-0,20-0,26) adott.

4. A havi átlagos csapadék- és talajvízszint-értékek é- ven belüli alakulása

A rendelkezésre álló adathalmaz alapján az átlagos havi csapadékhozam [mm/év] és az átlagos talajvízszint magasság (felszín alatti mélység) éven belüli alakulását is elemeztük településenként, illetőleg kutanként. Az éven belüli foXI XII I II III IV V VI VII Vili IX X Hónapok

lyamatot (csapadék-vízszint alakulás) ábrákon szemléltettük. Az ábrák felső része a szokásos naptári rendben, a január-december hónap-sorban, az ábrák alsó része a novemberáprilis „téli félévvel” indító sorban mutatja a két jellemző é- ven belüli alakulását.

A kutatás során Füzesabony (2 db), Heves (2), Ludas (1), Kerecsend (1), Kompolt (1), Eger (2), Egerfarmos (1), Me- zőcsát (2), Mezőkeresztes (1) és Mezőkövesd két (2) kútjának egy-egy éves adatait raktuk fel. Az ábrák a két jellemző éven belüli „hasonló” alakulását adták, a hasonlóság nagyon egyszerű jellemzése: a télvégi-tavaszi hónapokban a talajvízszint magassága „megelőzi” a csapadék emelkedést, majd a nyári hónapokban (után) a magas(abb) csapadékhozam ellenére a talajvízszint csökken, a talajvíz „fogy”.

100 Csapadék ...........................................................j" 335

I II III IV V VI VII Vili IX X XI XII

5- ábra. A havi átlagos csapadék mennyiség és a talajvíz átlagos mélysége a felszín alatt (12 Máitra-i és Biikk-i csa- padékmérö állomás, 15 talajvízkút 1973-2006. adatok)

Hónapok

6. ábra

A max ill. min csapadék talajvíz szint idöeltérés az átlagos talajvízszint külszín alatti mélységének függvényében

Az 5. ábrán 15 talajvízkút 1973-2006 év közötti adatai alapján az átlagos havi csapadék és talajvízszint évi belüli „lefutását/alakulását” mutatjuk be. Az 5. ábra alapján azt lehet rögzíteni, hogy a talajvízszint téli-tavaszi emelkedése, ill. az egyes kutakban — és átlagosan is — jelentkező maximális talajvízszint április-májusi „beállása” megelőzi a havi csapadék május-júniusi emelkedését és június -júliusi maximumának megjelenését.

2. táblázat. A maximális havi csapadék átlag, illetőleg a talajvízszint maximális állásának (felszíntől mért minimális

Hónapok

I.

II,

III.

IV.

V.

VI.

VII

VIII.

IX.

X.

XI.

XII

A csapadék maximum jelentkezés hónapja fdbl

4

8

1

Relatív gyakoriság

30,8

61,5

7,7

3-3 hónapos

Relatív gyakoriság [%]

92,3

100,0

A talajvíz maximális magasság jelentkezése fdbl

6

2

3

2

2

Relatív gyakoriság [%1

40,0

13,3

20,0

13,3

13,3

3-3 hónapos relatív [%] gyakoriság

73,3

1 46,6

( 46,6

A csapadék, illetőleg a talajvízszint éven belüli változásának maximális havi értéke a 2. táblázatban jelenik meg. A táblázat első két sora az elemzett 13 kútra vonatkozóan az egyes hónapokban az abszolút maximum havi csapadék érték számát, ill gyakoriságát adja. (Két kútra vonatkozóan a csapadék adatsor más időszakra esik.) A május-júliusi e- gyüttes gyakoriság 92,3 %, a június-augusztusi 100 %.

A talajvízszint abszolút maximum értékek április-augusztus hónapban jelentkeznek. Legmagasabb az egyedi (havi) gyakoriság áprilisban, míg a csapadék maximális havi gyakorisága három hónapos „késéssel” júliusban jelentkezik. A háromhavi összegzett gyakoriság maximuma a talajvízszintnél április-júniusban 73,3 %, ami a csapadék 92,3 %-os összegzett gyakoriságával egy hónapos, a 100 %-os összegzett relatív gyakorisággal „szemben” már kéthónapos „előretartást” mutat.

A talajvízszint magasságának (felszín alatti mélységének) alakulása, az ún. „talajvízjárás” kérdésében már idézett [3] könyvben Juhász József professzor írja: a talajvízszint március-május hónapokban a legmagasabb, a minimum szeptember-november hónapokban szokott jelentkezni.

A Mátra-Biikk-i terület 15 kútjának fentebb elemzett, „summázott” adatait kibontva most a 3. és 4. táblázatban szemléletesen mutatjuk be a talajvízszint magasság havi a- lakulását.

A 5. táblázatban kutanként adjuk meg az egyes kutak első három maximális vízállásának hónapjait (A), illetőleg a 15 kút havi összegzett szám (db) adatait, továbbá a 100 %- on belüli relatív gyakoriság értékeit. A március-májusi háromhónapos összegzett gyakoriság 57,8 % (>50 %), a vizsgált területen a maximális összegzett három hónapos gyakoriság 73,3 %-kal április-június hónapban jelentkezik, „de még” a május-júliusi gyakoriság összege is nagyobb 50 %-