Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
105 mikrocisztin génklaszter elemeit (mcyA, mcyB, mcyC, mcy D] mcyD2, mcyE, mcyG). A 2011.10.17-i mintavétel esetén hiányos volt a génklaszter (mcyA hiányzott), a 2013.07.15-i mintavétel esetében egyáltalán nem voltak jelen a klaszter elemei. 1. táblázat Mintavételi időpontokban detektált fajok és arányuk Mintavétel Fajok 2011.08.03. Planktothrix agardhii - 80% Microcystis aeruginosa -10% Anabaena spiroides -5% Anabaenopsis hungarica - 5% 2011.10.17. Planktothrix agardhii - 80% Microcystis aeruginosa -10% Anabaena spiroides — 5% Anabaenopsis sp. - 5% 2012.08.22. Microcystis aeruginosa — 90% Anabaena sp. - 5% Planktothrix agardhii - 5% 2013.07.08. Planktothrix agardhii - 70% Anabaena spiroides -15% Anabaena circinalis -15% 2013.08.26. Planktothrix agardhii — 70%) Microcystis aeruginosa - 20%> Anabaena spiroides — 5% Anabaena circinalis -5% A. B. C. D. E. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. <- lOOObp *— 500 bp <- 1000 bp — 500 bp «- lOOObp *— 500 bp *—1000 bp — 500 bp «- lOOObp <— 500 bp 1. kép. Microcystis sp. specifikus génklaszter gélelektroforéz- ise. (A) 2011.08.03.- MCY+; (B) 2011.10.17.- MCY-; 1.- n.d. (C) 2012.08.22. - MCY+; (D) 2013.07.08. - MCY-; 1-7.- n.d. (E) 2013.08.26.- MCY+. A génfrag- mentek: 1. mcyA (1300 bp), 2. mcyB (955 bp), 3. mcyC (674 bp), 4. mcyD, (647 bp), 5. mcyD2 (859 bp), 6. mcyE (755 bp), 7. mcyG (425 bp) A Planktothrix sp. specifikus mikrocisztin termelésért felelős génklaszter elemei (mcyA, mcyB, mcyCJ, mcy HA, mcyEG, mcyE, mcyTD, mcyT) közül csak a mcyT génszakaszt tudtuk detektálni mindegyik mintában, mely önmagában nem befolyásolja a mikrocisztin-termelést. Ugyanakkor ezen fragment akkor detektálható, ha Planktothrix sp. is jelen van a mintában. A toxingének vizsgálati eredményeiből adódóan vizsgáltuk, hogy mekkora mennyiségben tartalmazhatnak az egyes minták mikrocisztint. A toxin koncentrációk meghatározásakor azt az eredményt kaptuk, hogy a 2011. 08. 03-ai mintában nem volt detektálható mennyiségű mikrocisztin, viszont a 2012.08.22-i mintában 4,959pg mg'1, a 2013.08.26-ai minta esetében pedig 0,449 pg mg'-t mértünk szárazanyagra vonatkoztatva. Továbbá azokban az esetekben, amikor hiányos volt a génklaszter, nem volt mérhető toxintartalom. A toxikusság kimutatására szolgáló mustár csíranö- vény-teszt is alátámasztotta azt, hogy mely minták tartalmaztak mikrocisztint. Ez IC50 értékekben megadva a 2012.08.22-i minta esetén 4,223 mg mf'-nek, a 2013. 08.26-i minta esetén pedig 5,550 mg mf'-nek adódott. A 2011,08.03-i mintánál nagyon kis mértékű növekedésgátlást figyeltünk meg. A többi esetben nem tapasztaltunk gátlást a csíranövények növekedésében. A mikrocisztin szerkezeti analízise MALDI-TOF MS módszerrel történt (Welker és mtsai., 2007). Ennek eredményeként MCY-LR-t (m/z=995.6) azonosítani tudtuk (2. kép), amely a természetben az egyik leggyakrabban MALDI-TOF spektrum. A nyíllal jelölt csúcs a mikrocisztin-LR izoformát jelöli. Vizsgálatainkból kiderült, hogy az általunk vizsgált hazai eutróf víztérben számos cianobaktérium faj megjelenik egy-egy vízvirágzás alkalmával. Közülük legjellegzetesebbek a Microcystis aeruginosa és a Planktothrix a- gardhii, amelyek kedvező környezeti viszonyok mellett mikrocisztin termelésére képesek, ugyanakkor ennek szabályozása már génszinten is eltérést mutat. A Bárdostóban termelődött mikrocisztinről azonban bebizonyosodott, hogy a Microcystis aeruginosa termeli, amelyet a génklaszterek vizsgálatával igazoltunk. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program — Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program" című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
