Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
98 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. Az eleveniszap oldott oxigén tartalmának napi átlaga 1,6-1,8 mg/1 volt, kiegyenlített, sosem esett 1 mg/1 alá. A csillósszám csökkenésben az oxigénhiányt nem tartjuk valószínűnek egyik időszakban sem. Az eleveniszap hőmérséklete februárban 15-16 °C volt. Később volt jóval hidegebb is. Április közepén még mindig csak 16 °C volt, ugyanannyi, mint március legelején, majd fokozatosan melegedett. Februárban nem tudtunk olyan mechanikai beavatkozásról, amely választ adna kérdéseinkre, viszont április vége felé, amikor a rohamosan csökkenő egyedszámok- ról beszélgettünk, kiderült, hogy pár nappal azelőtt az u- tóülepítők vastag iszaprétegét visszadolgozták a recirku- lációs iszapba. Ez a félig berothadt, félig kiszáradt, megkeményedett felső iszapréteg okozhatta a csillés egyed- szám nagymértékű csökkenését. Az elfolyó tisztított víz ammónium-nitrogén tartalma a januári nagyfokú csillósszám csökkenéssel egy időben határérték fölé nő, viszont áprilisban alacsony (4. ábra). A nitrát-nitrogén is növekszik februárban a csillósszám csökkenéskor, áprilisban az sem (5. ábra). Május 7-e körül viszont történt valami a rendszerben, ekkor hirtelen lecsökkent az amőbák egyedszáma, és mind az ammónium-nitrogén, mind a nitrát-nitrogén tartalom megemelkedett. Ugyanekkor kistestü ostorosok (Bodo sp.) is megjelentek az eleveniszapban, a gyakoriságuk alapján milliliterenként 2-3 xlO4 egyeddel. Mivel a kistestü ostorosok a nagy terhelés indikátorai, üzemelés közbeni megjelenésük az iszap túlterheltségét jelzik. Erre a jelenségre sem találtunk egyelőre magyarázatot. Az eredmények értékeléséből megállapíthatjuk, hogy nehéz kapcsolatot találni a megfelelő paraméterek között. Az egyedszámok, benne a csillósszám csökkenését nemigen okozhatta szennyvízzel befolyó szennyezés, bár a kémiai oxigénigénnyel szervesanyag minőséget - és e- setleges toxikusságot - nem, csak mennyiséget tudunk mérni. Valószínűbb, hogy a technológiai beavatkozás volt kedvezőtlen. Azt is megállapíthatjuk, hogy az egyedszám csökkenések alapvetően nem rontották az elfolyó tisztított szennyvíz minőségét. Mért paraméterei közül csak az ammónium-nitrogén került néhányszor határérték fölé, de a kapcsolat nem egyértelmű. A technológiai beavatkozásokat körültekintően kell elvégezni, a befolyó szennyvíz minőségén viszont nem tudunk változtatni. Összefoglalás A dolgozatban a Debreceni Szennyvíztelepen 2013.1. félévében végzett mikroszkópos eleveniszap vizsgálatok eredményeit ismertetjük. 26 taxonból 22 egysejtű, ebből 17 csillós fordult elő. Egy-egy csillóstaxon időnként nagy egyedszámban jelenik meg. Megállapítjuk, hogy csillósszám csökkenés is előfordult, a félév során két i- dőszakban. A biológiai tisztítóra ráfolyó szennyvíz esetében nem találtunk kifogásolható értékeket, de egy technológiai beavatkozás okozhatott egyedszám csökkenést. Az elfolyó tisztított víz határértékei rövid időre, kismértékben emelkedtek meg. A technológiai beavatkozások hatásával a jövőben is számolni kell. Irodalom Colin R. Curds et ai: An Atlas of Ciliated Protozoa commonly found in Aerobic Sewage-Treatment Processes. An Aid to Monitor Treatment-Plant Performance. Natural History Museum, www.nhm.uk pp. 1-26. W. Foissner, H. Berger 1996: A user-ffendly guide to the ciliates (Protozoa, Ciliophora) commonly used by hidrobiologists as bioindicators in rivers, lakes, and waste waters, with notes their ecology. Gulyás P. 1987: A levegőztető medence élőlényeinek mikroszkópos vizsgálata. Budapest, pp.1-86 Gulyás P. 1990: Az eleveniszap nagyító alatt. Üzemeltetési segédlet. Innotrade Kft. és Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, pp. 1-25. P. Madoni 1994: A Sludge Biotic Index (SBI) for the Evaluation of the Biological Performance of Activated Sludge Plants Based on the Microfauna Analysis. Wat. Res. Vol. 28, No. 1, pp.67-75 M. Sibewu et ah, 2008: Protozoan Fauna and Abundance in Aeration Tanks of Three Municipal Wastewater Treatment Plants in the Eastern Cape Province of South Africa. J. of Applied Sciences 8 (11) pp. 2112-2117 The reasons of unfavourable changes in the state of the activated sludge and the possibilities of its prevention at the Wastewater Treatmant Plant of Debrecen Éva Tarrl, Zoltán Fiilóp^ 1. Log-Aqua Bt. Gyolcsos u. 5. H-4031. Debrecen, Hungary E-mail: tarreva@vipmail.hu 2. Debreceni Vízmű Zrt. 4025. Debrecen Hatvan u. 12-14. Abstract: The microscopic investigation of activated sludge at the Wastewater Treatment Plant of Debrecen Waterworks is discussed. We searched for the explanations of the changes -primarily the worsening changes- of the community of ciliate (Protozoa) in the activated sludge. The worsening situations concerning the state of the activated sludge can be only partially explained by technical, technological problems. The number of ciliate has been decreasing below the 5xl03 ind/ml two occasions within the study period (1st half of 2013). The COD and the NH4-N content of the influent has not been increasing considerably, so it cannot explain the number of ciliate decrease, unless toxic material arrived in the influent. The dissolved oxygen (DO) content of the activated sludge was always satisfactory (1,6-1,8 mg/1). There has been a technological change that might have influenced the number of ciliate. The NH4-N and NO3-N content of the effluent has not been increasing considerably. The technological changes has to be performed carefully. The probable toxicity of the influent we suspected only afterwards, based on the state of the activated sludge.. Keywords: activated sludge, Protozoa, ciliate, chemical parameters
