Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
91 1,8), valamint hogy a maximális diverzitást minden évben mélységi, 2-3 méter közötti rétegekben tapasztaltuk. A teljes vizsgálati periódusra a fítoplankton biomassza és a diverzitás negatív korrelációt mutatott (Spearman rangkorreláció, r=-0,69, p<0,001, N=70). Diszkusszió A Malom-Tisza holtág fitoplanktonjának faj száma, összehasonlítva más holtágakéval (Hortobágyi 1941, Kiss 1983) jelentősnek mondható. Hazai első előfordulását észleltük pl. a Gonyostomum semen fajnak (T-Krasz- nai és mtsai. 2013b), mely gyors jelenkori terjedése miatt mára már invazívnak tekinthető. A Malom-Tiszán tapasztalt fítoplankton szezonális dinamika a 2007 - 2009-es években rétegződő vizekre jellemző képet mutatott (Sommer és mtsi. 1986). A tavaszi felkeveredést, Centrales virágzást és a „tiszta vizes” fázist követően a fítoplankton epilimnetikus biomasszája nőtt, diverzitása fokozatosan csökkent. A 2007-ben és 2009-ben tapasztalt cianobaktérium dominancia szintén típusos, ahol a domináns fajösszetétel (Limnohtrix rede- kei, Pseudanabaena limnetica, Planktolyngbya limneti- ca) a hipertróf mennyiségi mutatók mellett, elsősorban árnyék adaptált fajokat tartalmazott. Különbséget a szub- domináns fajok összetételében tapasztaltunk. Míg 2007- ben olyan aktív helyváltoztatásra képes fajok szubdomi- náltak (pl. Peridinium gatunense) melyek konkurenciát jelenthetnek a cianobaktériumok számára (Meló és Huszar 2000), addig 2009-ben aktív helyváltoztatásra képtelen, de alakrezisztenciájuk révén ,jó lebegő” algák (Fragilaria, Mougeoíia, Staurastrum) voltak meghatározók. A fítoplankton szezonális alakulásában jelentős különbséget csak a 2008-as év mutatott. Ekkor a hipolimni- on hőmérséklete a 2007-2010 periódust tekintve a legmelegebb volt, ami az egész 2008-as évet figyelembe véve, gyengébb vízoszlop stabilitást (kifejezetten július, augusztus) eredményezett (T-Krasznai és mtsi. 2013a). E rétegződés stabilitásbeli különbségek nagyban hozzájárulhattak a Gonyostomum faj szubdomináns megjelenésében is. Újabb tanulmányok rámutattak, hogy jelentős tápanyagtartalom (DOC), hosszabb vegetációs periódus (Trigal és mtsai. 2013) valamint a vízhőmérséklet (Ren- gefors és mtsai. 2012) azok a paraméterek, melyek a faj megjelenését, esetleges virágzását előidézik. A vizsgált három év közös jellemzője volt a Thiope- dia rosea mélységi dominanciája, ami az itt tárgyalt különbségek ellenére bizonyítja a holtág minden évben bekövetkező, anoxikus hipolimnionnal társuló stabil rétegződését. Eredményeinkből megállapítható, hogy rétegződő állóvizeinknél a vízoszlop stabilitása meghatározhatja nemcsak a climax fítoplankton társulás fajösszetételét (Carey és mtsai., 2012), de a biomassza mennyiségét, annak vertikális eloszlását, valamint a fajösszetétel változásán keresztül a fítoplankton biomassza alapú diverzitását is. Továbbá láthattuk, hogy a rétegződés atípusos szezonális alakulása (lásd 2008) a fítoplankton összetételében nem várt faj összetételhez vezethet, amivel a változó klíma globális hatásai mellett hazai állóvizeinkben, lokális szinten is számolnunk kell. Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki Borics Gábornak, Deák Csabának, Németh Ildikónak, és Várbíró Gábornak. Munkánkat a TIKTVF, az első szerzőt (TKE) a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001, az utolsó szerzőt (TP) a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és az OTKA (PD 100 Irodalom Abonyi, A., Krasznai E., Borics G., Várbíró G., Grigorszky /., Tóthmé- rész B., PadisákJ. (2009): Két Tisza-menti holtág rétegződési sajátságai. Hidrológiai Közlöny 89(6): 196-198. Borics, G., Abonyi A., Krasznai E., Várbíró G., Grigorszky Szabó S., Deák Cs., B. Tóthmérész (2011): Small-scale patchiness of the phytoplankton in a lentic oxbow. Journal of Plankton Research, 33: 973-981. Braun, M„ Tóth A., Alapi K., Dévai Gy., Lakatos Gy., Posta./., Szalóki /. (2000): Environmental history of oxbow ponds: a sediment geochemical study of Marótzugi-Holt-Tisza, NE Hungary. Tiscia monograph series 5: 133-138 Carey, C.C., B.W. Ibelings, E.P. Hoffmann, D.P. Hamilton, J.D. Brookes (2012): Eco-physiological adaptations that favour freshwater cyanobacteria in a changing climate- Water Research 46(5): 1394— 1407. Dévai, Gy., Végvári P., Nagy S„ Bancsi I. (1999): A Boroszlókerti- Holt-Tisza ökológiai vízminősége. Acta biologica Debrecina. Supp- lementum oecologica hungarica 10/1: 13-216. Hillebrand, H., Dürselen, CD, Kirschtel, D., Pollingher, D. and Zoha- ry, T. (1999): Biovolume calculation for pelagic and benthic microalgae. J. Phycol: 35: 403-424. Hortobágyi, T. (1941): Újabb adatok a Tisza Nagyfa-holtága fitoplanktonjának kvalitatív vizsgálatához. Botanikai Közlemények 38: 151- 170. Kiss, I. (1983): The role of seasonal, edaphic and biotic factors in the development of phytoplankton communities in the Cibakháza backwater of the Tisza. Tiscia 18: 33-46. Kiss, K. T. (2005): Gemenc térségi vizek fitoplanktonjának elemzése természetvédelmi nézőpontból. Botanikai Közlemények. 92(1-2): 85-118, Krasznai, E„ Fehér, G., Borics, G., Várbíró, G., Grigorszky, I. & Tóthmérész, B. (2008): Use of desmids to assess the natural conservation value of a Hungarian oxbow (Malom-Tisza, NE-Hungary). Biológia 63(6): 924—931. Krasznai, E., Borics G., Várbíró G., Tóthmérész B. (2009): Cianobaktérium dinamika egy sekély holtágban. Hidrológiai Közlöny 89(6): 138-140. Krasznai, E., Borics, G., Várbíró G., Deák C., Abonyi A., Tóthmérész B., PadisákJ. (2010): A fítoplankton vertikális mintázata egy sekély holtágban. Hidrológiai Közlöny 90(6): 81-83. Meló, S. & V. L. M. Huszar (2000): Phytoplankton in an Amazonian floo-plain lake (Lago Batata, Brasil): Diel variation and species strategies. Journal of Plankton Research 22(1): 63-76. Rengefors, K., Weyhenmeyer, G.A., Bloch, I. (2012): Temperature as a driver for the expansion of the microalga Gonyostomum semen in Swedish lakes. Harmful Algae 18: 65-73. Sommer, U„ Z.M. Gliwicz, W. Lampert, A. Duncan, (1986): The PEG- model of seasonal succession of planktonic event in fresh waters. Arch. Hydrobiol. 106: 433-471. T-Krasznai, E., Abonyi A., Görgényi J. (2013a): A Malom-Tisza holtág nyári rétegződési stabilitása és oxigénviszonyai 2007-2010-ben. Hidrológiai Közlöny 93 (6): in press T-Krasznai, E„ B-Béres V., Buczkó K. (2013b): Adatok néhány ritka alga hazai előfordulásához. Kitaibelia 18 (1-2): 169-175. Trigal, C., Hallstan, S., Johansson, K.S.L., Johnson, R.K. (2013): Factors affecting occurrence and bloom formation of the nuisance flagellate Gonyostomum semen in boreal lakes. Harmful Algae 27: 60- 67. Utermöhl, H. (1958): Zur Vervollkommnung der quantitativen Phytoplankton-Methodik. Mitteilunger der internationale Vereinigunk für theoretische und angewandte Limnologie 9, 1-38.
