Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
85 az őszi és téli Cryptophyta dominancia és a szegényes ci- anobaktérium flóra tekintetében (Pereira és mtsai, 2010). Jelentős különbség azonban, hogy a Kab-hegyi kistavak- ban csak tavasszal dominálnak a kovamoszatok. A klaszter-analízis során három csoportba tudtuk sorolni a tavakat. Az első csoportba tartozó tavak a mintavételi terület keleti és nyugati szélén, fával borított területen helyezkedtek el, míg a második csoport tavai a mintavételi terület közepén, szintén fával borított területen. A harmadik csoportba tartozó tavak a mintavételi terület nyugati részén, egy úthoz közel, fás vegetációval kevésbé borított részen találhatóak. Ezek alapján arra a megállapításra jutottunk, hogy a tavak fitoplankton közösségének kialakulásában jelentős szerepet játszik a tavak elhelyezkedése, fényellátottsága, esetleg egyéb mik- roklimatikus viszonyai és a tavak egymásra gyakorolt hatása, amely megnyilvánulhat például a száraz időszakban a szél által az egyik tó medréből a másik tó medrébe továbbszállított ciszták formájában. A Kab-hegyi időszakos kistavak sajátos életfeltételeket nyújtó környezetük ellenére fontos és különleges élőhelyek, amelyek nemcsak a kétéltűek és rovarok számára nélkülözhetetlenek, hanem Magyarországon ritka algafajoknak is élőhelyet nyújtanak az eutróf kistavakban honos más közönséges algafajok mellett. A tavak további vizsgálatát mindenképpen indokoltnak tartjuk a fitoplankton közösség időszakos kistavakban történő szezonális változásának mélyebb megismerése és esetlegesen a tavakban előforduló újabb ritka fajok megtalálása céljából. Köszönetnyilvánítás A kutatást a TÁMOP (4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064, 1.1 Szélsőséges időjárási események hatása felszíni vizekre almodul) támogatta. Irodalom Borics, G. (2001) A Baláta-tó és néhány más hazai lápvíz algaflórájának főbb jellemvonásai. PhD Thesis, University of Debrecen Csató, J. (1885) A Mluha nevű tó (Teu Mluhi) és viránya, Magyar Növénytani Lapok 9: 1-8. Ereifej, L. (2001) Kisvizek Védelme Program. Erdészeti Lapok 136/6: 196. Galambos, I., H. Harmath, B. Rechner, Sz., Kasper, A. Kondorosy, Sz. Kutasi, Cs. & Szurgyi, Zs. (2002) A Kab-hegy bazalttakaróján található kis tavak és vízállások összehasonlító botanikai és gerinctelen zoológiái vizsgálata. - Kutatási Jelentés, Bakonyi Természettudományi Múzeum, Zirc. Halász, M. (1943) Algologische Notizen zur Kenntnis der Moorformation des Komitates Somogy. Das Phytoplankton des Baláta-Sees. - Annál. Hist. - Nat. Musei Nat Hung., Pars. Bot. 36: 1-24. Hazslinszky, F., (1868) Magyarhon s társországai moszatviránya, Ma- thematikai és Természettudományi Közlemények 5: 163-181. Hubai, K., Kovács, K., Padisák, J. (2009) Balaton-felvidéki időszakos tavacskák fizikai és kémiai paramétereinek vizsgálata, természetvédelmi értéke, Hidrológiai Közlöny 2009. 6.: 119-121. Kol, E. (1930) Előmunkálatok hazánk Desmidiaceái monográfiájához. A Balaton és környéke Desmidiaceái. 1. A Lesenceistvandi láp ősi vegetációja. - Magy. bioi. kút. műnk. Tihany 1: 148-154. Kol, E. (1967) Algologische und hydrobiologische Untersuchungen im Sphagnum-moor "Fekete-tó" bei Farkasfa.-Acta bot acad. sei. hung. 13: 113-131. Kol, E. (1970) Algológiai és hydrobiológiai vizsgálatok a Grajka-patak forráslápjain Vas megyében. - Savaria (Szombathely) 4: 9-29. Palik, P. (1940) A hazai tőzeglápok algái. II. A tólaki tőzeges láp Po- máz mellett (Die Algen der einheimischen Torfmoore. II. Das Moor "Tólak" bei Pomáz.) - Ind.horti bot univ. Budapestinensis 4: 17-38. Papp, M., Kovács, T. & Janata, K. (2002) Ember- erdő- kistavak Erdészeti Lapok 137/6: 172-173. Pereira, H., Állott, N., Coxon, C., Naughton, O., Johnston, P., Gill. L. (2010) Phytoplankton of turloughs (seasonal karstic Irish lakes). Journal of Plankton Research 0/ 0: 1-19. Schaarschmidt, Gy. (1882) Tanulmányok a magyarhoni Desmidiaceák- ról. Mathemaikai és Természettud. Közlemények 18: 257-280. Schmidt, A. (1994) Main characteristics of the phytoplankton of the Southern Hungarian section of the River Danube. Hydrobiologia 289: 97-108 Uherkovich, G. (1962) Adatok a zsombói erdő lápjainak mikrovegetá- ciójához. Botanikai közlemények 49: 238-245. Uherkovich, G. (1978a) A Tíva tó és a Nagyberek (Barcsi ősborókás) algáiról, Dunántúli Dolgozatok Természettud. Sorozat 1: 9-35. Uherkovich, G. (1978b) Adatok a Baláta-tó (Somogy-megye) algáinak ismeretéhez, Janus Pannonius Múz. Evk. 22: 7-12. Uherkovich, G. (1979) Az öcsi Nagy-tó limnológiája, A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 14: 25-53. Uherkovich, G. (1981) A Szürühely-folyás (barcsi borókás) tőzegmo- hás tavacskájának algái, Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 2: 5-23. Uherkovich, G. (1982) A Fekete-hegy (Balaton-felvidék) Kerek tava algavegetációja Folia musei Historico-Naturalis Bakonyiensis 1: 81-110. Uherkovich, G. (1983) A Macsilla láptó (Barcsi borókás) limnológiai- algológiai viszonyai. Dunántúli Dolgozatok Természettudományi Sorozat 3: 5-18. Uherkovich, G. (1984) A Vad-tó (Kovácsi hegy, Zala megye) algavegetációjáról. Folia musei historico-Naturalis bakonyiensis 3: 43-56. Uherkovich, G., Szilágyi, L., Vízkekty, E. (1994) Die Algenvegetation von zwei kleinen Stillgewassem Westungams: Vadasa See und Moor von Szöce. A Janus Pannonus Múzeum Évkönyve 38: 5-17. Utermöhl H. (1958) Zur Vervollkommnung der quantitaven Phytoplankton-Methodik. Mitteilungen Internationale Vereinigung für Theoretische und Angewandte Limnologie 9: 1-38. Vizkelety, É. (1987) Az őrségi Fekete-tó és Ördög-tó algológiai vizsgálata. Praenorica 2: 59-62. Williams, D.D. (1987) The Ecology of Temporary Waters. Timber Press, Portland, OR, USA. Williams, D.D. (2005) Temporary forest pools: can we see the water for the trees? Wetlands Ecology and Management 13: 213-233. www.sequentix.de/software_opticount.php Phytoplankton assemblages of temporary ponds on the Kab-hegy, Hungary Szalay Gyula', Hubai Katalin Eszter', Padisák Judit' 2 Abstract: Temporary ponds are very important habitats from ecological viewpoint, but they are sensitive to climate variations and anthropogenic impacts. They started receiving attention only in the last few decades, so we have little knowledge about them compared to the permanent lakes. There are circa 4000 natural temporary and permanent ponds in Hungary. We studied ten temporary ponds situated on the Kab-hegy (Bakony, Middle-Hungary). The goal of our research was to follow the changes in phytoplankton species composition, biomass and typical functional groups of the phytoplankton of the ponds, and to compare this with the water chemical parameters. Three samplings were carried out, on 19th November 2010, on 28th April 2011 and on 11th January 2012. The phytoplankton communities of the ponds indicated eutrophic conditions. Besides the typical dominant species of the Hungarian ponds, Pteromonas aequiciliata was found, which is rare in Hungary. Closely 140 species or taxon were identified in the ponds. These ponds, despite their small size and periodic drying are important and special habitats, and further investigations are needed. Keywords: Kab-hegy, temporary pond, phytoplankton, biomass.
