Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
82 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. A Kab-hegyi időszakos kistavak fitoplankton közösségének jellemzői Szalay Gyula1, Hubai Katalin Eszter1, Padisák Judit1,2 1 Pannon Egyetem, Környezettudományi Intézet, Limnológia Intézeti Tanszék, Veszprém 2MTA-PE Limnoökológiai Kutatócsoport, Veszprém Kivonat: Az időszakos kistavak ökológiai szempontból rendkívül fontos, de sérülékeny élőhelyek. Csak az utóbbi néhány évtizedben kezdtek figyelmet kapni, így meglehetősen kevés ismeretünk van róluk a permanens tavakhoz képest. Magyarországon becslések szerint mintegy 4000 természetes időszakos és állandó kistó található, ezek közül tíz, a Kab-hegyen található időszakos tavat vizsgáltunk. Kutatásunk célja az volt, hogy nyomon kövessük a tavak fitoplankton fajösszetételének, biomassza-mennyiségének és jellemző funkcionális csoportjainak évszakonkénti alakulását, illetve ezt összevessük a vízkémiai paraméterekkel. Három mintavétel történt: 2010. november 19-én, 2011. április 28-án és 2012. január 11-én. Méréseink során rendkívül fajgazdag, eutróf tavakra jellemző fitoplankton közösséget találtunk. A hazai kistavak jellemző domináns fajai mellett egy Magyarországon ritkának számító faj, a Pteromonas aequiciliata néhány egyede is megtalálható volt. A tavak fitoplankton közösségének vizsgálata során közel 140 taxont sikerült azonosítanunk. Megállapítható, hogy a vizsgált tavak kis méretűk, és i- dőszakos kiszáradásuk ellenére fontos és különleges élőhelyek. Kulcsszavak: Kab-hegy, időszakos tó, fitoplankton, biomassza. Bevezetés Az időszakos tavak olyan víztestek, melyeknél rendszeresen visszatérő, változó időtartamú és változó kezdőidejű kiszáradásos periódusok tapasztalhatók (Williams, 2005). Rendkívül fontos ökológiai szerepet játszanak, minthogy számos védett növény- és állatfaj fennmaradásának zálogai, azonban rendkívül érzékeny élőhelyek (Papp és mtsai, 2002). Létezésük erősen függ a klimatikus és geológiai viszonyoktól. Élőviláguk alkalmazkodott stresszelt környezetükhöz, az alacsonyabb rendű, gyors szaporodási periódusú fitoplankton szervezetek jellemző társulásalkotók (Williams, 1987). Magyarországon az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek aránya a 19. század közepe óta 25 %-ról 2 %-ra csökkent, a lecsapolt területek jellemző növény- és állatvilága megsemmisült. Ezeknek a kis tavaknak a vizsgálata eddig háttérbe szorult a permanens tavakhoz képest, pedig a megmaradt vizek számos védett növény- és állatfajnak nyújtanak élőhelyet, ezért védelmük a biológiai sokféleség megőrzése céljából kiemelkedő fontosságú (Ereifej, 2001). A magyarországi kisvizek, lápok vizsgálata a 19. századig nyúlik vissza (Hazslinsz- ky, 1868; Schaarschmidt, 1882; Csató, 1885), melyet számos vizsgálat követett a 20. században (pl. Borics, 2001). Lápjaink algaflórájának leírásában számos neves algológus részt vett (Kol, 1930, 1967, 1970; Palik, 1940; Halász, 1943; Vízkelety, 1987). A lápok teljes mikrove- getációjának leírására törekvő kutatások Uherkovich Gábor nevéhez fűződnek (Uherkovich, 1962, 1978a, 1978b, 1979, 1981, 1982, 1983, 1984; Uherkovich és mtsai, 1994). A Kab-hegyi időszakos kistavakon 2006 februárja óta folynak rendszeres kutatások, előtte senki nem kutatta ő- ket, jelenlétükről is csak néhány említést tesz a szakirodalom (Galambos és mtsai, 2002). 2006 és 2009 között leírásra került a tavak makrofiton, makrogerinctelen és gerinces élővilága, emellett rendszeres vízkémiai mérések történtek. A vizsgálatok során több védett és különleges faj is megfigyelésre került (Hubai & Padisák, 2009). A tavak fitoplankton közösségének leírása kutatásunkkal kezdődött meg. Célunk az volt, hogy felmérjük a tavak fitoplankton közösségének fajösszetétel és biomassza-mennyiség szerinti évszakonkénti alakulását és elemezzük az összetételét a vízkémiai mérések eredményének tükrében. Kutatásunkkal szeretnénk elősegíteni a Kab-hegyen található időszakos tavak megismerését. Anyag és módszer Kutatásunk során a Kab-hegyen található több kisebb tó közül tíz időszakos tavat vizsgáltunk. Mivel névvel nem rendelkeznek 1-től 10-ig egy-egy számmal lettek megjelölve. A tavak a hegy délnyugati oldalán találhatók 430-435 m közötti tengerszint feletti magasságon. Méretük 17 és 42 m2 között változik, legnagyobb mélységük 115 cm körüli, amely azonban a csapadék függvényében erősen változó. Alakjuk viszonylag szabályos, többnyire kör vagy ellipszis. Az üledék megközelítő vastagsága 25 cm. További morfometriai adatok a Hubai & Padisák (2009) közleményben találhatók. A tavak sem kifolyóval, sem befolyóval nem rendelkeznek. A bennük lévő vízmennyiséget és annak eloszlását az évi csapadékmennyiség és a párolgás határozza meg. A tavak évente legalább egyszer teljesen kiszáradnak, bár körülbelül 10 cm mélyen ekkor is nedves marad az iszap (Hubai & Padisák, 2009). A tavak pH-ja a Magyarországon ritkának számító enyhén savas-semleges, 5,5-7 tartományba esik, vezetőképességük átlagos, 500 pScm'1 körüli, amely a kiszáradáshoz közeledve jelentősen megnő, 1200 pScm'1 körülire. A tavak fontos vízkémiai tulajdonsága alacsony oldott oxigén koncentrációjuk, amely folyamatosan csökken és kiszáradásuk előtt 1-2 nappal anoxia áll be (Hubai & Padisák, 2009). A tavakon már 2006 februárja óta folynak a Pannon Egyetem Limnológia Intézeti Tanszékének rendszeres vizsgálatai, a fitoplankton összetétel vizsgálata jelen munka keretében kezdődött. 2010. november és 2012. január közötti periódusban vizsgáltuk a tavak fitoplankton összetételét, illetve vízkémiai paramétereit. Összesen három mintavétel történt ebben az időszakban: 2010. november 19-én, 2011. április 28-án és 2012. január 11-én. A cél az volt, hogy minden évszakban, melyben elegendő ideig van víz a tavakban, történjen legalább egy mintavétel. Mintavételenként egy-egy mintát vettünk minden tóból, majd a fitoplankton vizsgálatot Utermöhl módszerrel (Utermöhl, 1958) végeztük el. A mikroszkópos vizsgálat eredményét felhasználva biomasszát számoltunk Opticount biomassza-számoló számítógépes szoftverrel ( www.sequentix.de/software_opticount.php ). A tavak fitoplankton közössége közötti hasonlóságok kimutatására SYN-TAX számítógépes szoftverrel klaszter- analízist végeztünk, amely során Bray-Curtis hasonlósá
