Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
74 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. Sinanodonta woodiana (Lea, 1834) modellkísérlettel végzett táplálékszürési vizsgálata Palombi Barbara1, Sárkány-Kiss Endre2, Grigorszky István1 'Debreceni Egyetem, TEK-TTK, Hidrobiológiái Tanszék, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1. 2Apáthy István Egyesület, Tg. Mure§, Str. Harghitei 6, RO-540066, Románia Kivonat: A kagylók táplálkozási jellegzetességét tanulmányoztuk táplálékszűrésük vizsgálatával. Kísérletünk során a vizsgált egyedeket az általunk meghatározott mennyiségű a vizsgálathoz használt alga növekedését biztosító tápoldattal ellátott edényekbe helyeztük. Minden edényt levegőztető berendezéssel láttunk el. Meghatározott időközönként mintát vettünk az edényekben lévő oldatból, mely mintákat klorofill mérésre használtunk fel. Vizsgálatunkat egy rövid és egy hosszú távú vizsgálatra bonthatjuk szét. A rövid távú vizsgálat egy rövid időtartamot mindössze 10 órát ölelt fel, mely során két óránként került sor a mintavételre, ezzel szemben a hosszú távú vizsgálat a kísérlet 24. órájától a 156. óráig tartó időintervallumot öleli fel valamint a mintavételt csak a vizsgálat 58. órájáig végeztük 2 óránként, a 120.órától már 4 óránként vettünk mintát. A rövid távú vizsgálat során, a kísérlet első 10 órájában intenzív táplálékszűrést figyelhettünk meg. A hosszú távú vizsgálatok esetében folyamatos, tendenciózus táplálékszűrés intenzitás-csökkenés volt látható. Természetes körülmények között a vízvirágzás hetekig is elhúzódhat ezzel szemben a vizsgált faj (amuri kagyló) szűrő táplálkozása pedig körülbelül 3 napig intenzív, majd ezt követően fokozatosan minimálisra csökken. A szakirodalom alapján nem rendelkezünk a kagylók táplálékszűrését illetően megfelelő mennyiségű adattal szűrési dinamikájukra vonatkozóan. Ezzel tehát választ kapunk arra a kérdésre, hogy hány óra elteltével lassul le illetve szűnik meg a táplálkozás, mennyi idő alatt „laknak jól” az állatok. Kulcsszavak: Sinanodonta woodiana, táplálékszűrés, modellkísérlet. Bevezetés A vizsgálat tárgyát képező amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) egy széles körben elterjedt faj. A világ újabb és újabb területein jelenik meg. Őshonos a mérsékelt és trópusi Kelet-Á- zsiában, elsődlegesen az Amur és Yangtze vízgyűjtő területén (Soroka 2005, Kraszewski és Zdanowski 2007), valamint elterjedt Ázsiában, Európában és Amerikában. Először 1963-ban jelent meg Európában, a „kínai pontyok” révén települt be, 1979- ben gyűjtötték először Romániában (Sárkány-Kiss 1986) és 1983-ban Magyarországon (Petró 1984). Jelenleg 15 Európai országban van jelen: Romániában, Csehországban, Belgiumban, Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Ukrajnában, Lengyelországban, Olaszországban, Németországban, Szerbiában, Bulgáriában, Spanyolországban és Svédországban (Paunovic és mtsai 2006, Bogan és mtsai 2011). Általánosságban elmondható, hogy a kagylók táplálékszűrésének intenzitása a környezeti tényezőkkel változik beleértve a hőmérsékletet, a vízoszlopban jelenlévő bizonyos részecskéket (Hawkins és mtsai. 1999; Riisgárd és Seerup, 2003) valamint időben is változik a kagyló aktivitásától függően (De Bruin és Davids, 1970). A kagylók szűrő táplálkozása a csiliók által keltette áramló víz által teljesül, mely szűrő tevékenység a kopoltyú filamentumok és a szuszpenzióból származó finom, partikulált anyagok között zajlik, melyet ezt követően megemésztenek (W. D. Russell-Hunter 1983). A szakirodalomban fellelhető korábbi kutatások inkább egy adott ország adott állóvizében vizsgált faj-fajok táplálékszűrésére irányultak. Jelen vizsgálatban arra kerestük a választ, hogy meddig folytatnak az egyedek intenzív szűrő táplálkozást illetve, hogy hogyan változik ez az aktivitás a kísérlet 5 napos periódusa alatt. Anyag és módszer 2012. 11.20-án a Fancsika 2 állóvízből gyűjtöttük be a vizsgálathoz felhasznált amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) e- gyedeinket. Beszállítottuk őket a laboratóriumba és egy 100 1- es, kombinált szűrő-vízforgatóval ellátott akváriumba helyeztük valamennyit, hogy akklimatizálódjanak a labor körülményekhez. Ez alatt az idő alatt nem kaptak táplálékot, majd két hónap „éheztetés” után indítottuk el a kísérletet. 2013.02.27-én egy 3,5 1 űrtartalmú műanyag edénybe 1,8 1 Jaworszky tápoldat és 0,2 1 alga (kokkoid zöldalga) került a kontrollt tartalmazó e- dénybe, míg az 1-es, 2-es, és 3-mas edényekbe 1,35 1 Jaworszky tápoldatot és 0,15 1 algát ( kokkoid zöldalga) helyeztünk, majd ezt követően tettük bele a kagylókat. Az első edény volt a kontroll, ebbe nem helyeztünk egyedet, a második, harmadik és negyedik dobozba egy-egy amuri kagyló (Sinanodonta woodiana) került. Minden edényt levegőztetővei láttunk el. Az első 3 nap (02.27-03.01) alatt 2 óránként vettünk mintát reggel 8 és este 18 óra között, majd 03.04-én és 03.05-én már 4 óránként került sor a minta levételére reggel 8 és délután 16 óra között. Mintavétel (klorofill mérés): A klorofill méréshez 5x1 ml- t vettünk ki az egyes edényekben lévő, algát tartalmazó oldatból, automata pipettával az edény 4 sarkából és a közepéből. Majd az összegyűjtött mintánkat lml-enként Eppendorf csőben lecentrifugáltuk, ezek után automata pipettával leszedtük a fe- lülúszót, végül pedig fagyasztóba helyeztük. Klorofill mérés: A fagyasztóból kivett mintáinkat kiolvasztottuk. Ezt követően 500 pl metanolt adtunk hozzá és összeráztuk. Ezután 75°C-os vízfürdőn tartottuk 10 percig. Levéve a vízfürdőről kicsit hűlni hagytuk, majd hozzáadtunk ismét 500 pl metanolt és összeráztuk. Ezek után centrifugáltuk a mintáinkat, majd a felülúszóból megmértük a klorofill-a tartalmat 3 hullámhosszon: E653, E666, E750. A klorofill-a tartalmat az a- lábbi összefüggés szerint számoltuk: E666-E750=x, E653-E750=x2 Számított klorofill-a tartalom: Ca= (17,12 x x,-8,68 x x2) x m x 1000 / M (pg/L) ahol M= leszűrt mennyiség (5ml) m= extrakcióhoz felhasznált metanol mennyisége (Imi) Eredmények Vizsgálatunkat egy rövid és egy hosszú távú vizsgálatra bonthatjuk szét. A rövidtávú kísérlet beállítása során a 0. időponttól a kísérlet 10. órájáig eltelt idő alatt levett mintákból kapott eredményeket tartalmazza az 1. ábra. A klorofill-a méréshez szükséges mintákat két óránként gyűjtöttük össze. A 0. időpontban a kezelés és a klorofill-a értékei eltérést mutattak, így azt mondhatjuk, hogy az alga mennyisége a kezdő időpontban mind a szűrő szervezettel ellátott edényben mind pedig az e- gyedet nem tartalmazó kontroliban jelentős mértékben változott. A kontroll tekintetében ezt a drasztikus csökkenést az algák kezdeti kiülepedése okozta. Két óra elteltével, a kagylót tartalmazó edényekben már megfigyelhető az intenzív táplálékszűrés (1. ábra), hiszen a kontrolihoz képest a klorofill-a mennyisége érdemi eltérést mutatott. A 0. órában a kontrollt tartalmazó edényből vett minta klorofill-a tartalma 339, 3676 pg/L volt, az egyedet tartalmazó edényből vett minta klorofill-a tartalma 380,68264 pg/L. Két óra elteltével ez az érték a kontrollt tartalmazó edényből vett minta klorofill-a tartalmát illetően 278,616 pg/L-re csökkent, míg abban az edényben, amelybe kagylót tettünk ez az érték 298,93928 pg/L (1. ábra). Tehát azt mondhatjuk, hogy két óra elteltével a kontroliból vett minta klorofill-a tartalma 18 %-kal volt kisebb a 0. órában mért adat
