Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
63 missziós Spektrometriával (MP-AES) végeztük. Az e- redmények értékelését SPSS és Canoco statisztikai programmal végeztük. A különböző szakaszoknak a víz, üledék és szitakötő lárvák elemösszetételére kifejtett hatását főkomponens analízissel és GLM ANOVA-val értékeltük. Azokban az esetekben, ahol szignifikáns különbséget tapasztaltunk Tukey összehasonlító tesztet végeztünk. Az üledék, víz és szitakötő lárvák elemösszetétele közötti korrelációkat Pearson-korrelációval vizsgáltuk. Eredmények A felmérés során összesen 12-12 víz- és üledékminta nehézfém-analitikai elemzését végeztük el, továbbá megtörtént összesen 204 Gomphus flavipes lárva nehézfémtartalmának a meghatározása. A vízminták nehézfém tartalma esetében (2. táblázat), főkomponens analízis elemzés segítségével megállapítható, hogy vizsgált elemek koncentrációja alapján a Szamos, a Felső-Tisza Szamos-torkolat feletti („felső”), valamint a Szamos-torkolat alatti („alsó”) szakasza jól elkülönül egymástól (2. ábra). A Felső-Tisza torkolat feletti szakaszán a Mn, Zn és Pb esetében figyelhető meg pozitív korreláció. A Szamos vizsgált szakaszai esetében pozitívan korrelált a Sr, negatívan pedig a Fe és az Al. 2 PCA1 2. ábra. Fökomponens analízis (PCA) a különböző' szakaszok vízmintáiban mért elem-koncentrációk alapján Kisebb átfedés volt megfigyelhető a Szamos és a Tisza Szamos-torkolat alatti, „alsó” szakasza között. ANO- VA-t alkalmazva valamennyi elem esetében szignifikáns különbséget mutattunk ki az egyes szakaszok között (p < 0,05). Az Al, Ba, Cd, Fe és Zn esetében szignifikánsan magasabb koncentrációt tapasztaltunk a Szamoson és a Tisza alsó szakaszain, mint a felső szakaszon (p<0,05). Míg a Mn, Pb és Sr esetében a legalacsonyabb koncentrációt a Tisza felső szakaszán, a legmagasabb koncentrációt pedig a Szamoson tapasztaltuk. Az üledékminták nehézfém tartalma alapján szintén három szakaszra oszthatóak a vizsgált mintavételi helyek (3. ábra). A vízmintákhoz hasonlóan itt is kisebb átfedést tapasztaltunk a Szamos és a Tisza alsó szakaszai között. A mikrobiális aktivitás a Tisza felső szakszán volt a legintenzívebb, ugyanakkor a szerves anyag tartalom és a Fe, Al, Ba koncentráció szintén ezen a szakaszon magasabb volt. A Zn, Pb, Sr, Mn és Cu koncentráció pozitívan korrelált PCAl-el, amely jelzi ezen elemek koncentrációjának a növekedését a Szamos szakaszán. A vizsgált kémiai paraméterek közül az Pb és Zn esetében tapasztaltunk szignifikánsan magasabb koncentrációt a Szamoson (p<0,05). PCA1 3. ábra, Fökomponens analízis (PCA) a különböző szakaszok üledékmintáiban mért elem-koncentrációk alapján. A Gomphus flavipes lárvák nehézfém tartalma alapján PCA segítségével az üledékhez hasonló eloszlást figyelhettük meg. Ebben az esetben is világosan elkülöníthető a Felső-Tisza Szamos-torkolat feletti szakasza és a Szamos, illetve közöttük helyezkedik el a Felső-Tisza Szamos-torkolat alatti szakasza (4. ábra). Szignifikánsan magasabb Zn koncentrációt tapasztaltunk a Szamosról gyűjtött lárvákban, viszont a Felső-Tisza felső szakaszáról gyűjtött lárvákban mért Pb koncentráció nem különbözött szignifikánsan a Szamosról gyűjtött mintáktól (p > 0,05). PCA1 4. ábra Fökomponens analízis (PCA) a különböző szakaszokról gyűjtött Gomphus flavipes lárvákban mért elem-koncentrációk alapján. Az szitakötő lárvák átlagos összes nehézfémtartalma szignifikáns korrelációt mutatott az üledék átlagos nehézfém-tartalmával (R=0,611, p=0,032). A vízben oldott nehézfémek koncentrációja és a szitakötők nehézfém-tartalma között azonban nem tapasztaltunk szignifikáns korrelációt (R=0,238, p=0,570). Diszkusszió Nehézfém-analitikai elemzést végeztünk a Felső-Ti- szán kijelölt kilenc, valamint a Szamos hazai szakaszán további három mintavételi szelvényen víz-, üledék- és makroszkopikus vízi gerinctelen - Gomphus flavipes lárva - mintákból. Eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált vízfolyásszakaszon a nehézfém terheltség alapján, a mintavételi
