Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. legmagasabb. Az Pb koncentráció a Gyürei Holt-Tiszá- ban s a Lónyai morotvában volt a legmagasabb (5. ábra). Diszkusszió Eredményeinket az MSZ:12749-es szabványban található határértékekkel hasonlítottuk össze. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a pH, vezetőképesség és szerves anyag tartalom alapján valamennyi vizsgált holtmeder a kiváló kategóriába sorolható. Hasonló mért értékekről számolt be Lukács et al. (2011).Az ammónium-ion, a nitrit-nitrogén, a nitrát-nitrogén és a klorofill-a tartalom alapján jó kategóriába tartozik valamennyi holtmeder, kivéve a Lónyai-morotva amely az ammonium-ion tartalom alapján tűrhető a Foltos-kerti Holt-Tisza pedig a klo- rofíll-a tartalma alapján tűrhető kategóriába sorolható. A toxikus elemek közül az Al és a Cu koncentráció a- lapján a vizsgált holtmedrek a jó kategóriába tartoznak a szabványban található határértékek alapján. Kivételt képez a Gyürei Holt-Tisza amely Al tartalma alapján (< 200pg/l) szennyezet kategóriába tartozik. A vízben mért Fe koncentráció alapján a Lónyai morotva tűrhető, a Bo- roszlókerti-, és a Gyürei Holt-Tisza a szennyezet, a Foltos-kerti- és a Vargaszegi Holt-Tisza az erősen szennyezett osztályba tartozik. A Vargaszegi Holt-Tiszában mért Mn koncentráció alapján a holtmeder a tűrhető, míg a többi holtmeder a szennyezett osztályba sorolható. Kivétel a Foltos-kerti Holt-Tisza amely erősen szennyezett. A Lónyai és Gyürei holtmedrek Pb koncentráció alapján szennyezettek, míg a többi holtmeder állapota tűrhető. Zn koncentráció alapján a Foltos-kerti és a Vargaszegi Holt-Tisza jó, a Gyürei és a Lónyai holtmedrek tűrhető, míg a Boroszlókerti Holt-Tisza szennyezett osztályba sorolható a határértékek alapján. Eredményeink azt mutatják, hogy az antropogén tevékenységeknek jelentős hatása van a holtmedrek szennye- zettségi állapotára. Mivel azonban a felszíni víz, mint a- biotikus indikátor csak pillanatnyi állapotot tükröz, ezért rendszeres monitorozásra van szükség a tényleges ökológiai állapot becsléséhez. Irodalom Dévai, Gy., Juhász-Nagy, P., Dévai, I. 1992. A vízminőség fogalom- rendszerének egy átfogó koncepciója. 1-3. rész Acta Bioi. Debr. Suppl. Oecol. Hung. Felföldy, L. 1981. A vizek környezettana Általános hidrobiológia. Mezőgazdasági Kiadó Budapest, 1-290. MSZ 12749:1993 Felszíni vizek minősége, minőségi jellemzők és minősítés. Lukács, B.A., Dévai, Gy., Tóthmérész, B. 2009. Aquatic macrophytes as bioindicators of water chemistry in nutrient rich backwaters along the Upper-Tisza river (in Hungary). Phytocoenologia 39: 1-7. Lukács, B.A., Dévai, Gy., Tóthmérész, B. 2011 Köszönetnyilvánítás A munka megvalósulását a Debreceni Egyetem TEK egyetemi pályázata, a TÁMOP4.2.1 ./B-09/1/KONV-2010-0007, és TÁMOP- 4.2.2/B-10/1-2010-0024 pályázatok támogatták. Simon Edina köszöni a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV- 2012-0043 pályázat támogatását. Baranyai Edina és Gyulai István publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 a- zonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és m ködte- tése országos program cím kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Köszönjük az Agilent Technologies és NOVO-LAB Kft-nek, hogy készülékeiket használhatjuk. STUDY OF CONTAMINATION OF OXBOWS BASED ON WATER SAMPLES ANALYSIS IN THE UPPER-TISZA REGION János Tamás Kundrát', István Gyulai ', Edina Baranyai Katalin Hubay3, Sándor Harangi ', Zsuzsanna Balogh', Mihály Braun3, Béla Tóthmérész’, Edina Simon' 'University of Debrecen, TTK, Department of Ecology, 4032. Debrecen, Egyetem tér 1 2University of Debrecen, TTK, Department of Inorganic and Analytical Chemistry, 4032. Debrecen, Egyetem tér I. ’institute of Nuclear Research of the Hungarian Academy of Sciences, Herteleni Laboratory of Environmental Studies, 4026. Debrecen, Bem tér 18/C Abstract: Oxbows are important habitats for many organisms. Investigation of oxbows are important both from environmental and conservation aspect. The surface water is an abiotic indicator to assess the state of the aquatic ecosystems. The aim of our study was to assess the state of studied oxbows based on their physical-chemical parameters and toxic elements contents. We studied 5 oxbows in the Upper-Tisza Region (Gyürei Holt-Tisza, Vargaszegi Holt-Tisza, Foltos-kerti Holt-Tisza, Boroszló-kerti Holt-Tisza és Lónyai morotva). The Foltos-kerti Holt-Tisza and the Boroszló-kerti Holt-Tisza was not characterized with anthropogenic activities. We chose 7-11 sample points depending on the size of the oxbows. We measured the following elements with Microwave Plasma-Atomic Emission Spectrometer (MP-AES): Al, Cd, Cu, Fe, Mn, Pb, Sr and Zn. Based on the results of Principal Component Analysis (PCA) the five oxbows separated from each other based on the physical-chemical parameters and the toxic elements concentration. Small overlap was found among the Boroszló-kerti Holt-Tisza, the Vargaszegi Holt-Tisza, the Foltos-kerti Holt-Tisza and the Lónyai morotva. We found significant differences in the AI, Cd, Fe, Mn, Pb and Sr concentrations among oxbows. The Fe and Mn concentration was the highest in the Foltos-kerti Holt-Tiszában, while significantly higher Sr concentration measured in the Gyürei Holt-Tisza and the Lónyai morotva. The Al concentration in the Vargaszegi Holt-Tisza, the Cd concentration in the Foltos-kerti Holt-Tisza was the highest. In the Gyürei Holt-Tisza and the Lónyai morotva the Pb concentration was the highest. Our results showed that the anthropogenic activities have significant impact of the state of the oxbows. However, the surface water indicates only the present state, so regular monitoring system is necessary to assess the state of oxbows. Keywords: surface water, monitoring, indicator, MP-AES.
