Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

48

HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ.

azonban, ahogy nőtt a TN értéke és csökkent a vízhozam, úgy nőtt az Achnanthidium eutrophilum relatív gyakorisága.

Összhangban az Ács és munkatársai (2006) által a Dunán megfigyeltekkel, az Achnanthidium minutissimum relatív gyakorisága a vízhozam emelkedésével többszörösére nőtt, majd a vízhozam drasztikus lecsökkenésével a taxon gyakorisága is tizedére esett vissza. Gottschalk és Kahlert (2012) 73 svéd tó vizsgálata során azt tapasztalta, hogy azon Achnanthidium minutissimum formakor relatív gyakorisága, mely esetében a sejtek átlagos szélessége 2,2-2,8 pm volt, a tápanyagszegény tavakban volt a legnagyobb. A 2,8 um-nél szélesebb Achnanthidium minutissimum formakörbe tartozó egyedek relatív gyakorisága a tápanyagszegény és tápanyagban gazdag területeken közel azonos (-0,033-0,038) volt. A mi eredményeink is azt mutatják, hogy az Achnanthidium minutissimum (szélesség 1.53.3 pm, lineáris-lándzsa alak) a tápanyagban szegényebb, az Achnanthidium eutrophilum (szélesség 2.1-4.4, romboid forma) tápanyagdúsabb környezetben fordult elő nagy relatív gyakorisággal. Ezekkel az eredményekkel összhangban áll De Fabrici- us és munkatársainak (2003) munkája, akik a Cuarto folyó vizsgálatakor szintén azt tapasztalták, hogy az Achnanthidium minutissimum relatív gyakorisága az alacsonyabb nitrát- és nit- rit-tartalmú folyószakaszokon volt magasabb. A Potapova és Hamilton (2007) által leírtak is azt támasztják alá, hogy az Achnanthidium eutrophilum, az Achnanthidium minutissimum- mal ellentétben, elsősorban a tápanyagban gazdagabb élőhelyeken fordul elő nagyobb mennyiségben. Továbbá tapasztalataink jól összevethetők Berthon és munkatársai (2011) eredményeivel is, akik megfigyelései szerint az Achnanthidium eutrophilum erős korrelációt mutat a TN tartalom változásával, ezért a tápanyagdús, közepes minőségű vizek idikátorfajának tekinthető.

Az Achnanthidium fajok az első kolonizálok közé tartoznak, melyek életstratégiájuknak köszönhetően nagyon gyorsan képesek nagy mennyiségben elszaporodni (Passy, 2007). Elsősorban ezért kerülhetett mindkét Achnanthidium faj az alacsony profilú guildbe.

Vizsgálataink során - Passy (2007) eredményeihez hasonlóan - az alacsony profilú guildbe tartozó taxonok legnagyobb relatív gyakoriságát a legmagasabb vízhozam és legalacsonyabb TN koncentráció mellett figyeltük meg. Azonban szemben Passy (2007) illetve Berthon és munkatársai (2011) által tapasztaltakkal, bár az ebbe a típusba tartozó számos taxon (többek között Achnanthidium minutissimum, Amphora pedicu- lus, Encyonema silesiacum, Planothidium lanceolatum) relatív gyakorisága a vízhozammal pozitív korrelációt, míg a TN-tar- talommal negatív korrelációt mutatott, addig bizonyos taxonok gyakorisága (pl. ADMI) a TN-koncentrációval korrelált pozitívan.

Konklúzió

A Passy (2007) által megkülönböztetett három guild, mivel az eddigi eredmények alapján úgy tűnik, jól reflektál a környezet fizikai-kémiai változásaira, további vizsgálatokkal kiegészítve akár a biomonitorozás során is rendkívül fontos többlet információt szolgáltathat. Ugyanis - szemben a legtöbb e- setben legalább faji szintű határozáson alapuló jelenlegi minősítési rendszerrel - általában „csak” genus szintű határozást i- gényel.

Azonban a fent bemutatott eredmények a következőkre hívják fel a figyelmet: Mivel adott genus, vagy akár fajkomplex - jelen esetben Achnanthidium minutissimum-komplcx - különböző taxonjai eltérő ökológiai igényekkel rendelkezhetnek, igy felmerül a kérdés, hogy a két Achnanthidium faj továbbra is azonos guildbe tartozzon-e. Ez a probléma kiküszöbölhető lehetne - sokkal szélesebb körű vizsgálatokra alapozva - vagy a guildek számának növelésével, vagy egy-egy guild alcsoportokra bontásával.

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk a TIKTVF Mérőállomás munkatársainak, akik segítségünkre voltak a mintavételek és a fizikai-kémiai paraméterek megmérése során, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóságnak, hogy a vízhozam adatokat rendelkezésünkre bocsátotta. Munkánk és a kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával (B-Béres Viktória, Kókai Zsuzsanna, Török Péter, T-Krasznai Enikő), a Bolyai János Posztdoktori Ösztöndíj (Bácsi István, Török Péter), a Debreceni E- gyetem Belső Kutatási Pályázat (Bácsi István), valamint az OTKA PD 100192 pályázat (Török Péter) támogatásával valósult meg.

Irodalom

Ács, É., K. Szabó, K. T. Kiss & F. Hindák, 2003. Benthic algal investigations in the Danube river and some of its main tributaries from Germany to Hungary. Biológia, Bratislava 58/4: 545-554.

Ács, É., K. Szabó, Á. K. Kiss, B. Tóth, Gy. Záray & K. T. Kiss, 2006. Investigation of epilithic algae on the River Danube from Germany to Hungary and the effect of a very dry year on the algae of the River Danube. Archiv für Hydrobiologie. Supplementband 158/3: 389 -417. Berthon, V., A. Bouchez & F. Rimet, 2011. Using diatom life-forms and e- cological guilds to assess organic pollution and trophic level in rivers: a case study of rivers in south-eastern France. Hydrobiologia 673: 259- 271.

Bolla, B., G. Borics, K. T. Kiss, M. N. Reskóné, G. Várbíró & É. Ács, 2010. Recommendations for ecological status assessment of lake Balaton (largest shallow lake of central Europe), based on benthic diatom communities. Vie Milieu 60/3: 1-12.

Chetelat, J., L. Cloutier & M. Amyot, 2010. Carbon sources for lake food webs in the Canadian High Arctic and other regions of Arctic North A- merica. Polar Biology 33: 1111-1123.

De Fabricius, A. L. M., N. Maidana, N. Gómez & S. Sabater, 2003. Distribution patterns of benthic diatoms in a Pampean river exposed to seasonal floods: the Cuarto River (Argentina). Biodiversity and Conservation 12:2443-2454.

Gottschalk, S. & M. Kahlert, 2012. Shifts in taxonomical and guild composition of littoral diatom assemblages along environmental gradients. Hydrobiologia 694: 41-56.

Hering, D., R. K. Johnson & A. Buffagni, 2006. Linking organism groups - major results and conclusions from the STAR project. Hydrobiologia 566: 109-113.

Kireta, A. R., E. D. Reavie, G. V. Sgro, T. R. Angradi, D. W. Bolgrien, B. H. Hill & T. M. Jicha, 2012. Planktonic and periphytic diatoms as indicators of stress on great rivers of the United States: Testing water quality and disturbance models. Ecological Indicators 13: 222-231.

Morales, E. A., P. A. Siver & F. R. Trainor, 2001. Identification of diatoms (Bacillariophyceae) during ecological assessments: comparison between light microscopy and scanning electron microscopy techniques. Proceedings of the Academy of Natural Sciences of Philadelphia 151: 95-103. MSZ EN 13946:2003: Water quality. Guidance standard for the routine sampling and pretreatment of benthic diatoms from rivers. (Vízminőség. Útmutató folyók bentikus kovamoszatjainak általános mintavételéhez és minta-előkészítéséhez.)

MSZ EN 14407:2004: Vízminőség. Útmutató szabvány folyóvizekből vett minták bentikus kovamoszatjainak azonosításához, számlálásához és értékeléséhez.

Passy, S. I., 2007. Diatom ecological guilds display distinct and predictable behavior along nutrient and disturbance gradients in running waters. Aquatic Botany 86: 171-178.

Potapova, M. & P. B. Hamilton, 2007. Morphological and ecological variation within the Achnanthidium minutissimum (Bacillariophyceae) species complex. Journal of Phycology 43: 561-575.

Rimet, F. & A. Bouchez, 2012. Life-forms, cell-sizes and ecological guilds of diatoms in European rivers. Knowledge and Management of Aquatic Ecosystems 406: 01.

Sorayya M., S. Aishah & B. M. Sapiyan, 2012. Supervised and Unsupervised Artificial Neural Networks for Analysis of Diatom Abundance in Tropical Putrajaya Lake, Malaysia. Sains Malaysiana 41/8: 939-947. Stenger-Kovács, C., E. Lengyel, L. O. Crossetti, V. Üveges & J. Padisák, 2013. Diatom ecological guilds as indicators of temporally changing stressors and disturbances int he small Toma-stream, Hungary. Ecological Indicators 24: 138-147.

Weckström, J. & A. Korhola, 2001. Patterns in the distribution, composition and diversity of diatom assemblages in relation to ecoclimatic factors in Arctic Lapland. Journal of Biogeography 28:31 -45.

Wu, N., T. Tang, X. Qu & Q. Cai, 2009. Spatial distribution of benthic algae in the Gangqu River, Shangrila, China. Aquatic Ecology 43: 37-49. www.met.huwww.vizugy.hu