Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
33 Figure 2 Changes of nitrate-concentration in mixed and control cultures a) 0.2 x 106 cell mL'1 Chlorococcum sp. and 0.2 x 106 cell mL'1 A ovalisporunr, b) 0.2 x 106 cell mL'1 Chlorococcum sp and 0.4 x 106 cell mL'1 A. ovalisporum; c) 0.2 x 106 cell mL'1 Chlorococcum sp and 0.8 x 106 cell mL'1 A. ovalisporum; d: Changes of nitrate-concentration in A. ovalisporum crude extract treated Chlorococcum cultures. f é-Chlorococcum Kontroll-Apha nizomenon 1*kontroll — Chlorococcum kontroll-Aphanizomeni 3. ábra a-c: A foszfát-fogyás dinamikája a kevert és kontroll tenyészetekben, a) 0,2 x 106 sejt mL'1 Chlorococcum sp. és 0,2 x 106 sejt mL'1 A. ovalisporum', b) 0,2 x 106 sejt mL'1 Chlorococcum sp és 0,4 x 106 sejt mL'1 A. ovalisporum', c) 0,2 x 106 sejt mL"1 Chlorococcum sp és 0,8 x 106 sejt mL'1 A ovalisporum; d: az A ovalisporum kivonattal kezelt Chlorococcum tenyészetek foszfát-tartalmában bekövetkező változások az idő függvényében. Figure 3 Changes of phosphate-concentration in mixed and control cultures a) 0.2 x 106 cell mL'1 Chlorococcum sp. and 0.2 x 106 cell mL'1 A. ovalisporum; b) 0.2 x 106 cell mL'1 Chlorococcum sp and 0.4 x 106 cell mL'1 A. ovalisporum; c) 0.2 x 106 cell mL*1 Chlorococcum sp and 0.8 x 106 cell mL'1 A ovalisporum; d: Changes of phosphate-concentration in A ovalisporum crude extract treated Chlorococcum cultures. Diszkusszió Különböző alga taxonok közti interakciós kapcsolatok vizsgálata nagy múltra tekint vissza (pl.: Cloem, 1976; Keating, 1978; Hedger et al., 2004; Suikannen et al., 2004; B-Béres et al., 2012). Elsődlegesen két nagy folyamatot kell számításba venni a vizsgálatok során: a két, vagy több faj jelenlétében általánosan megfigyelhető kompetíciót (pl.: tápanyag; fény), valamint a sokkal nehezebb kimutatható allelopátiát. Bár a legtöbb allelokemikáliát cianobaktériumokból írták le, annak bizonyítása, hogy a cianotoxinok allelokemikálik-e, még várat magára (Bácsi et al., 2013). Feltehetően toxinonként, de akár ugyanazon toxint termelő cianobaktérium törzsenként is más-más e- redmény születhet (Volk et al., 2005; Gantar et al., 2007). Az egyik legismertebb és leggyakrabban vizsgált cianotoxin a cilindrospermopszin (CYN). Ennek ellenére a CYN-termelést befolyásoló biotikus tényezőkről, ill. az alga-közösségben betöltött szerepéről nagyon kevés adat áll rendelkezésre (Bar-Yosef et al., 2010). Az, hogy az egyes toxintermelő cianobaktérium taxonok bocsátanak-e ki toxint, vagy sem, törzsenként, izo- látumonként változhat. Míg egyes A. ovalisporum törzsek CY- N-tartalma akár 90-100%-ban is extracelluláris lehet (Shaw et al., 1999), addig más törzseknél nem mutatható ki extracelluláris CYN (Bácsi et al., 2006; Rücker et al., 2008). A CYN algaközösségben betöltött szerepéről még napjainkban is igen keveset tudni. Bar-Yosef és munkatársai (2010) kimutatták, hogy foszfát-hiány esetében nő az általuk vizsgált A. ovalisporum- mal együtt élő egyéb alga taxonok alkalikus foszfatáz aktivitása. Továbbá a foszfát-hiány fokozott CYN-termeléshez vezetett, de az nem derült ki, hogy extra-, vagy intracelluláris CYN- növekedést tapasztaltak. így nem lehet egyértelműen eldönteni, hogy esetükben allelopátiáról volt-e szó. A cianobakteriális kivonatokkal végzett vizsgálatok nagy e- lőnye, hogy lehetővé teszik a természetben lejátszódó folyamatok „élet-szerű” leképezését (B-Béres et al., 2012). Eredményeink azt mutatják, hogy az általunk vizsgált két taxon között elsődlegesen tápanyag-kompetícióról van szó, a cianotoxin szerepe másodlagos. Ezt támasztják alá mind a sejtszámban, mind pedig a tápanyag-tartalomban bekövetkező változások, valamint az a tény, hogy nem sikerült extracelluláris CYN-t kimutatni a tenyészetekből. Az A. ovalisporum sejtkivonatával kezelt Chlorococcum sp. tenyészetekben tapasztalt növekedés-gátlás feltehetően a kivonat CYN-tartalmának volt köszönhető. Tudomásunk szerint eddig egyetlen olyan tanulmány létezik, melyben CYN-tartalmú cianobaktérium-kivonatokkal végzett kísérletek eredményeit mutatták be (Pinheiro et al. 2013). Pinheiro és munkatársai (2013) azt tapasztalták, hogy a kisebb toxin-tartalmú (0,005- 0,05 pg mL"1) nyerskivonatokkal kezelt zöldalga tenyészetek növekedése nem tért el szignifikánsan a kontroll tenyészettől. Ezzel szemben a 0,25-0,5 pg mL'1-rel kezelt tenyészeteknél növekedés-serkentést, míg a 2,5 pg mL_1-rel kezelt tenyészeteknél növekedés-gátlást mutattak ki. Az általunk vizsgált Chlorococcum tenyészet lényegesen kevésbé érzékeny a CYN-ra. Köszönetnyilvánítás A kutatás a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt keretében, az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával (B-Béres Viktória), a Debreceni Egyetem Belső Kutatási Pályázat (Bácsi István), valamint a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (Bácsi István) támogatásával készült. Irodalom Bácsi I„ Vasas G., Surányi G., M-Havas M., Máthé C., Tóth E., Grigorszky I., Gáspár A., Tóth S., Borbély G., 2006. Alteration of cylindrospermopsin production in sulfate- or phosphate-starved cyanobacterium Aphanizomenon o- valisporum. FEMS Microbiol. Lett. 259: 303-310. Bácsi I., B-Béres V., Vasas G., 2013. Possible Roles of Cyanotoxins in Species Interactions of Phytoplankton Assemblages. In: Ferrao-Filho, A.D.S. (ed.): Cyanobacteria: Ecology, Toxicology and Management. Nova Science Publishers, ISBN: 978-1-62417-966-2. Bhagavathy, S., Sumathi, P. and Jancy Sherene Bell, I. 2011. Green algae Chlorococcum humicola - a new source of bioactive compounds with antimicrobial activity. Asian Pacific Journal of Tropical Biomedicine, S1-S7.
