Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
I/3-as gyékényes, az II/1-es hínaras, az II/2-es gékényes és az II/3-as mintavételi helyen pedig, nyíltvíz volt megfigyelhető, az eltérő jelölésre azért volt szükség, mert az Il-es mintavételi pontok időszakosan kiszáradnak. Negyedik, egyben utolsó mintavételi területünk a Sulymos-tavon volt, itt öt mintavételi ponton vettünk lágy üledékmintát. A SU1 hínáros, a SU2 nyíltvízes, a SU3 gyékényes, a SU4 tündérrózsás, és végül a SU5. Eredmény A vizsgálataink során a 20 mintavételi helyről összesen 20 taxon egyedeit sikerült azonosítanunk, az átlagos egyed- szám pedig 1471,7 egyed/cm3 volt. A kis-morotva tavi minták esetében az átlagos egyedsűrűség 1362,3 egyed/cm3, a Nagy-Nádas tó esetében 954,5 egyed/cm3, míg a Nagy- Mester tó estében 1699,8 egyed/cm3, a Sulymos tó esetében pedig, 1194,6 egyed/cm3 volt az átlagos egyedsűrűség. A dominancia viszonyokból arra következtethetünk, hogy jelentős eltérések figyelhető meg két mintavételi hely esetében figyelhető meg. Ez két faj a Chydorus sphaericus (O.F. Müller, 1785) és Pleuroxus laevis (Sars, 1862) egyedszámá- ból adódik (1. táblázat). A cluster analízis (2. ábra) alapján megállapítható, hogy a Sulymos tavi mintavételi pontok a SU5 kivételével teljesen elkülönülnek. A Nagy-Nádas tó első és második mintavételi helye nagy hasonlóságot mutat egymással, de a harmadik pont, már a nyíltvizes mintavételi helyekkel korrelál. Ezen felül jól megfigyelhető, hogy a NMT minták elég jó hasonlóságot mutatnak egymással. A vízszintingadozás és az élőhelyi különbségek esetében ez a módszer alkalmas akár a múltbeli változások detektálására, vagy egy ökológiai állapotfelmérésre is. 1. táblázat, Az üledékminták diverzitási viszonyai Fajszám Egyedszám Berger-Parker dominancia Shannon diverzitás I/l 11 1380 0,11 2,27 1/2 10 1577 0,12 2,19 1/3 10 1053 0,14 2,12 Il/l 13 1827 0,12 2,3 11/2 12 1683 0,12 2,28 11/3 12 2556 0,19 2,02 KMT1 11 767 0,12 2,27 KMT2 8 1546 0,15 2 KMT3 5 923 0,23 1,53 KMT4 7 2130 0,19 L8 KMT5 10 2130 0,12 2,21 KMT6 9 678 0,14 2,09 NNT1 5 615 0,31 1,37 NNT2 3 648 0,43 0,96 NNT3 6 1600 0,19 1,73 SU1 10 1360 0,2 1,8 SU2 9 426 0,25 1,65 SU3 12 1445 0,26 1,76 SU4 9 1059 0,18 1,92 SU5 7 1683 0,22 1,7 Összefoglalás Összegzésként megállapíthatjuk, hogy a sekély vízterek üledékéből feltárt Cladocera maradványok jól reprezentálják az élőhelybeli különbségeket. A maradványok alapján elkülöníthetjük a pelágikus és bentikus élőhelyeket. Fontos kiemelni, hogy a Nagy-Mester tavon hínáros borítottság volt megfigyelhető, de az Acroperus harpae hiánya és a Bosmina longirostris jelenléte a mintákban korábbi nyíltvizes állapotokra utal. Az egyedszámok nem különböztek a holtmedrek között, viszont közel azonos faj számok esetén elkülönültek a habitatok. A makrovegetáció típusok között nem tapasztaltunk szignifikáns különbséget. A maradványok alapján azonban a nyíltvizes és a növényzettel borított területek jól elkülönültek egymástól. Az eredményeink jól mutatják, hogy a növény borítottság egyes mintavételi pontok esetében teljesen különbözött. i m n i n n : m ö i h 2. ábra, A Cladocera közösségek fa-diagramja a fajok e- gyedszáma alapján Paird-group fúziós algoritmus alkalmazásával Köszönetnyilvánítás A munka megvalósulását a TÁMOP 4.2.1./B-09/1/KONV-2010- 0007, TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV, TÁMOP 4.2.4. A/2-11-1-2012- 0001 és a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 azonosító számú pályázatok támogatták. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Új Magyarország Fejlesztési Terv társfinanszírozásával valósul meg. Gyulai István és Lakatos Csilla publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Brodersen, K. P., Whiteside, M. C., Lindegaard, C. (1998): Reconstruction of trophic state in Danish lakes using subfossil chydorid (Cladocera) assemblages. Can. J. Fish. Aquat. Sei. (55): 1093-1103 Frey, D.G. (1986.): Cladocera analysis. In. Berglund, B. E. (ed.) Handbook of holocene palaeoecology and palaeohydrology. Wiley & Sons Ltd. p. 667-692. Hammer, 0., Harper, D. A. T. and P. D. Ryan, (2001.): PAST: Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1) 9pp. Gulyás P., Forró L. (1999): Az ágascsápú rákok (Cladocera) kishatáro- zója. Vízi Természet- és Környezetvédelem, 9. KGI, Bpest, 1-237. Paleolimnological analysis of the Upper-Tisza region oxbows sediment Berta', Cs., Kundráf, J. T., Balogh, Zs2., Lakatos, Cs2., Korponai3, J., K.Kiss1. M., Gyulai', I. University of Debrecen, Department of Hidrobiology, 4032. Debrecen, Egyetem square 1. University of Debrecen, Department of Ecology , 4032. Debrecen, Egyetem square 1. University of West-Hungary, Department of Chemistry and Enviromental Science, 9700, Szombathely, Károlyi G.square 1. Abstract: The Cladocera specices are well distinguished to one standing water habitats. Hence, the absence of key individuals and the relative abudance of its provides informations of the level changes, the occuring reeding process and the rises and loss of the water level. The examination we made based on four oxbow (Nagy-Mester tó, Sulymos-tó, Nagy-Zátony tó, Nagy-Nádas tó) which are provides a total of 20 sampling points. Our aim was to assess that what kind of Cladocera communities belongs to the diferent habitats and the certain macro-vegetation types are distinguisheable on the basis of the Cladocera taxas occurance. We identified the sediment Cladocera taxas and we measured the organic matter and carbonate content. The number of individuals did not differ between the oxbow lakes, but for about the same number of species the habitats are well separated. No significant differences between the macro-vegetation types. From the remains the open water and vegetated areas are well separated from each other. Our results shows that the different vegetation coverage for each sampling sites are very different. It is important to emphasize that in the Nagy-Mester lake reed-grasses coverage was observed, but the lack of Acroperus harpae and the presence of Bosmina longirostris in the samples were indicates the presence of former open water conditions. The organic matter and the CaC03 results verified that the sediment organic matter and carbonate content are small. Keywords: Cladocera, oxbow, open water, habitat, macrovegetation, sediment.
