Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai
19 alapján a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti-Holt-Tisza között nem volt szignifikáns különbség, de a Lónyai-morotva, Vargaszegi-Holt-Tisza és Gyürei-Holt-Tisza esetében szignifikánsan alacsonyabb volt a Cu-koncentrációja. A Fe-kon- centrációja a Lónyai-morotva, Vargaszegi-Holt-Tisza és Gyürei-Holt-Tiszánál mutatott szignifikánsan alacsonyabb koncentrációt a Boroszló-kerti- és Foltos-kerti-Holt-Tiszá- hoz képest. A Mn a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti- és Gyürei- Holt-Tiszánál nem mutatott szignifikáns különbséget, viszont a Lónyai-morotvánál és Vargaszegi-Holt-Tiszánál szignifikánsan alacsonyabb koncentrációban volt jelen. A holtmedrek felső lágy üledékének Pb-koncentrációja alapján nem tért el szignifikánsan egymástól a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti-, Vargaszegi-, és Gyürei-Holt-Tisza, de ezekhez a koncentrációkhoz képest szignifikánsan magasabb koncentrációt mértünk a Lónyai-morotvánál. A Sr-koncent- ráció szignifikánsan magasabb a Lónyai-morotva és Gyürei- Holt-Tisza esetében a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti, Varga- szegi-Holt-Tiszánál mért koncentrációhoz képest. A Zn esetében szignifikánsan alacsonyabb koncentrációt mértünk a Vargaszegi-Holt-Tiszánál és szignifikánsan magasabb értéket a Lónyai-morotvánál a Boroszló-kerti-, Foltos-kerti- és Gyürei-Holt-Tiszához képest (1. táblázat). Fe, Mn) magasabb koncentrációt tapasztaltunk a Boroszló- kerti- és Foltos-kert-Holt-Tisza felszíni üledékében. Az ant- ropogén hatásoknak kitett holtmedrek üledékébem a Pb, Zn és Sr esetében mértünk szignifikánsan magasabb koncentrációkat. A folyón levonuló szennyezések oldott állapotban (Szabó et al. 2009) vagy finom szemcsés szilárd részecskékhez kötötten szállítódnak és akkumulálódnak az üledékben (Bábek et al. 2008). Árterek talajának nehézfém szeny- nyezettségéről már több tanulmány is készült. Szabó et al. (2009) a Boroszló-kerti-Holt-Tisza hullámterén és mentett árterén végzett összehasonlító talajvizsgálatai alapján megállapították, hogy a hullámtéren jóval magasabb koncentrációban vannak jelen a toxikus elemek, mint a mentett ártéri oldalon (például a Zn esetében: hullámtér: 118,4±24,2 mg/ kg; mentett ártér: 84,3±30,1 mg/kg). Ez a különbség egyértelműen a folyóvíz üledék lerakódásából ered. A holtmedrek toxikus elemtartalmára olyan tényezők vannak hatással, mint a vízállás, mezőgazdaságban használatos anyagok bemosódása, a szemcseméret, a földrajzi fekvés, jellemző vegetáció szerkezete (Szalai et al. 2004; Szabó et al. 2009). Összességében megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált holtmedrek jelentős mértékben ki vannak téve antropogén hatásnak, ugyanakkor ezen hatások monitorozására kiválóan alkalmas a felszíni üledék. 1. ábra. A vizsgált holtmedrek főkomponens analízis (PCA) a felszíni üledék toxikus elemtartalma alapján. Összegzés A holtmedrek természetvédelmi szempontból kiemelt fontosságú élőhelyek, ezért biodiverzitásuk megóvása feltétlenül szükséges (Morken et al. 2003). A Felső-Tisza-vi- déken öt holtmeder szennyezettségét mértük fel, a felszíni üledék toxikus elemtartalma alapján. Üledékek toxikus e- lem tartalmára magyar határárérték szabvány nincs megállapítva, ezért referenciának a két természetvédelmi oltalom a- latt álló holtmedret jelöltük ki (Boroszló-kerti és Foltos-kerti Holt-Tisza), viszont az EPA (Environmental Protection Agency) üledékre vonatkozó javasolt határértékei alapján az általunk vizsgált öt holtmeder toxikus elemtartalomra nézve a közepesen és erősen szennyezett tartományba esnek (Bau- do et Muntau 1990). A főkomponens-analízissel megállapítottuk, hogy a holtmedrek teljesen elkülönülnek egymástól a toxikus fémek Köszönetnyilvánítás A munka megvalósulását a Debreceni Egyetem TEK egyetemi pályázata, a TÁMOP4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007, és TÁMOP-4.2.2/ B-10/1-2010-0024 pályázatok támogatták. Simon Edina köszöni a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj és a TÁMOP-4.2.2.A-1 l/l/KONV-2012- 0043 pályázat támogatását. Baranyai Edina és Gyulai István publikációt megalapozó kutatása a TÁMOP 4.2.4.A/1-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program - Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program című kiemelt projekt keretében zajlott. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Irodalom Bábek, O., Hilscherová, K., Nehyba, S., Zeman, J., Famera, M., Francu, J., Holo- ubek, I., Machát, Klánová, J. 2008. Contamination history of suspended river sediments accumulated in oxbow lakes over the last 25 years Morava River (Danube catchment area), (Czech Republic). J Soils Sediments 8:165-176. BaudoR., Muntau, H. 1990. Lesser known in-place pollutants and diffuse source problems. In: Baudo R., Giesy J., Muntau H. 77777 (szerk.): Sediments: Chemistry and Toxicity of In-Place Pollutants. CRC Press, Boca Raton, Florida, p.7. Bentia, C. S., Alfano, J.E., Bügel, S.M., Czechowicz, K. 2004. Influence of Sediment Characteristics on Heavy Metal Toxicity in an Urban Marsh. Urban Habitats, 2: 91-111. Lukács, B.A., Dévai, Gy. and Tóthmérész, B. 2009. Aquatic macrophytes as bioindicators of water chemistry in nutrient rich backwaters along the Upper-Ti- sza river (in Hungary). Phytocoenologia 39: 1-7. Morken, L, Mathias Kon- dolf, G. 2003. Evolution Assessment and Conservation Strategies for Sacramento River Oxbow Habitats. A Report to The Nature Conservancy, Sacramento River Project 2-50. Szabó, Sz., Gosztonyi, Gy., Juhos, K. 2009. Az üledék nehézfém-tartalmának statisztikai elemzése a Felső-Tisza hullámterén. Hidrológiai Közi. 89 (1): 50-54. Szalai, Z., Varga, I., Baloghné Di Gléria, M., Németh, T. 2004. A mikrokörnyezeti hatások szerepe a felvehető nyomelem-tartalmának alakításában. A magyar földrajz kurrens eredményei: II. Magyar Földrajzi Konferencia (Szeged, SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék) pp. 1-5. Tracey,B., Lee, N., Card, V. 1996. Sediment indicators of meromixis: comparison of laminations, diatoms, and sediment chemistry in Brownie Lake, Minneapolis, (USA). Journal of Paleolimnology 15: 129-132. Varga, K., Dévai, Gy., and Tóthmérész, B. 2013. Land use history of a floodplain area during the last 200 years in the Upper-Tisza Region (Hungary). Regional Environmental Change 13:1109-1118 http://www.epa.gov/ koncentrációja alapján. Bizonyos elemek esetében (Cu, Al, Impacts of anthropogenic activities on toxic element contents of oxbows Balogh, Zs.', Gyulai, I.', Baranyai, E.2, Hubay, K.3, Harangi, S.1, Kundrát, J. T.1, Braun, M:\ Korponai, J.4, Simon, E.' 'Department of Ecology, Institute of Biology and Ecology, Faculty of Natural Science, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 'Department of Inorganic and Analytical Chemistry, Institute of Chemistry, Faculty of Natural Sciences, University of Debrecen, Egyetem tér 1, H-4032. Debrecen, Hungary 'institute of Nuclear Research of the Hungarian Academy of Sciences, Herteleni Laboratory of Environmental Studies, 4026. Debrecen, Bem tér 18/C
