Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám - LV. Hidrobiológus Napok előadásai

15 n. felmérés eredményei Első felmérés Az IMMI első felmérésének eredményei alapján a legjobb elért minősítés a közepes kategória volt (1. táb­lázat), amelybe az I. és a X. szakasz esett. A többi szaka­szok aránya egyenletesen oszlott meg a szegényes és a rossz kategória között. Növényfajokban leggazdagabb­nak a X. szakasz mutatkozott. Mindegyik szakasz eseté­ben a degradációra utaló fajok nagyobb százalékban vol­tak jelen. Szakasz Növ.fajszám Ti W(%) Kategória I. 14 0,42 22,11 közepes II. 3-10 58,33 rossz V. 7-8,75 39,28 rossz VI.. 10-0,8 28 szegényeses VII. 6-7,2 27,75 rossz VIII. 12-3,13 29,89 szegényeses IX. 12-4,16 29,42 szegényeses X. 15 1,09 29,49 közepes faj listában volt eltérés a két felmérés közt, valamint a számolt értékek között is mutatkoztak eltérések, a part­szakaszok nagy része a besorolás során ugyanabba a ka­tegóriába esett. Egyedül az I. és a X. szakasz esetében mutatkozik eltérés, második felmérés során a I. szakasz rosszabb, vagyis szegényes kategóriába, a X. szakasz eg­gyel jobb, vagyis jó kategóriába került. A térképen látha­tó, hogy a III. és IV. szakasz nem került besorolásra, a- melynek oka, hogy itt található a strand és a völgyzáró­gát. Ezen a két területen növényfajt alig találtunk, egyik felmérés során sem tudtunk fajlistát készíteni, így se a természetességi index, se a nedvességigény számítása nem volt elvégezhető. 2. táblázat. IMMI második felmérésének eredményei Második felmérés A második felmérés során a szegényes kategória volt nagyobb százalékban jelen, ugyanakkor a X. szakasz egy gyei jobb, jó minősítést kapott (2. táblázat). Közepes kategória egy szakasz sem esett. A degradációra utaló fa­jok voltak nagyobb százalékban jelen. Két felmérés eredményeinek összehasonlítása Az 1. térkép a két felmérés során eredményül kapott pontszakasz minősítést mutatja. Annak ellenére, hogy a Szakasz Növ.fajszám Ti W (%) Kategória I. 11-1,66 37,08 szegényes II. 5-10 71,42 rossz V. 8-7,08 38,44 rossz VI.. 11-0,74 30,45 szegényes VII. 9-5,77 39,99 rossz VIII. 10-1,71 36,41 szegényes IX. 14-1,42 35,25 szegényes X. 21 5,5 27,21 ____jó___ Jelma gyár ázat---Kiváló Jó Közepes Gyenge Rossz 1 1. térkép. Két felmérés során eredményül kapott kategóriák Az IMMI meghatározása során kapott eredmények jól mutatták, hogy a tározó nagy részén a degradációra utaló fajok dominálnak. A két mintavétel faj listája között elté­rések mutatkoztak, amelynek oka, hogy a második min­tavételi évben a tél elhúzódott, így a növények hajtási i- deje eltolódott. Természetesen voltak olyan fajok ame­lyek mindkét mintavétel során előfordultak, azonban a második mintavétel során nagyobb volt a tavasszal elő­forduló fajok száma, valamint sok faj esetében csak még csak virág nélküli hajtás volt jelen. Fajokban leggazda­gabb területnek a X. szakasz mutatkozott. A tározó elül­ső része szegényes volt, amelynek oka, hogy itt található a horgászok számára kialakított terület, a strand, vala­mint a völgyzárógát. Azonban a használat alatt nem álló területek is szegényesnek mutatkoztak. A felmérések során két védett növényfajt határoztunk meg. Az egyik a mocsári nőszirom (Iris pseudacorus) volt, amely mindkét felmérés során előfordult, - első al­kalommal kis dominanciával, míg második alkalommal nagyobb dominanciával. Legnagyobb százalékban a X. szakaszon volt jelen, amely nem meglepő, hiszen ez a faj a mocsaras területeket kedveli (Simon, SEREGÉLYES, 2003) és ez a terület is az, mivel a tározó befolyója itt ér­kezik a befogadóba. A másik védett növényfaj a téli zsurló (Equisetum hyemalé), amely csak a második fel­mérés során fordult elő és akkor is csak a X. szakaszon kisebb dominanciával.

Next

/
Thumbnails
Contents