Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám

8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. kerekesférgek és a rákok fajösszetételének, biomasszá­jának és produkciójának kutatása a tó hidrográfíai- és tápanyag-viszonyok tekintetében eltérő vízterületein; a balatoni planktonrendszer táplálkozási kapcsolat-rend­szerének kutatása; az iszap ásványi- és szervesanyag tartalmának valamint a makro- és meiobentosz szerve­zetek mennyiségi-minőségi viszonyainak vizsgálatai; a balatoni iszaprétegek Mollusca és Crustacea marad­ványokon alapuló paleolimnológiai vizsgálatai; az eut- rofizáció következményeinek kutatása a Balaton teljes zooplanktonjában és fenékfaunájában. A halastavi kutatások területén a trágyázott és szennyvizes halastavak planktonikus, vagy bentikus jel­legének vizsgálatai a tápláléklánc szempontjából; a szennyvizekkel bekerült szervesanyag hasznosulási módjainak kutatásai; az algát, növényi törmeléket és ap­ró állatokat fogyasztó fehér- és pettyes busa lehetséges szerepének kutatása e táplálékformák kihasználásában. A vízi állatok táplálkozásbiológiája területén az Amphipoda-k táplálkozási mechanizmusának kutatása, melynek során Ponyi Jenő bebizonyította, hogy e rá­kok szimbionta bélbaktériumaik közreműködésével ké­pesek cellulóz bontásra s a légköri nitrogén kötésére is. Az állatrendszertan és állatföldrajz területén a tudo­mány számára új fajok és alfajok leírása a Cladocera, Copepoda, Ostracoda, Bathynella és Amphipoda rák­csoportból, az élőhelyekre nézve új taxonok kimutatása magyarországi szikes vizekből, tavakból, ivóvízből, for­rásból, barlangi vizekből és folyókból. A szikes vizek hidrobiológiái viszonyai tekintetében új összefüggések kutatása és kimutatása a víz kémi­ai összetétele és a különböző vízi szervezetek (alga, rák, víziatka) előfordulása között, ennek alapján egy új biológiai alapú szikes tavi tipizálás javaslata. A víztoxikológiai és vízszennyezéssel kapcsolatos ku­tatások területén különböző gyomirtó, rovarirtó és ta­lajfertőtlenítő szerek hatásának vizsgálata Amphipoda és Copepoda rákokon és halakon. A folyóvízi kutatások területén a vízállás és a vízhő­mérséklet hatásainak kutatása dunai és kisvízfolyások­ban élő rákplankton összetételére, az intersticiális víz, mint különleges élőhely jelentőségének bizonyítása. A halparazitológia területén a Balaton, a Velencei­tó, a Duna, a Tisza, a kis patakok és tógazdaságok halai (összesen 26 különböző halfaj) rákparaztitáinak vizsgálatai, ennek során három, Magyarországon eddig ismeretlen parazita faj kimutatása. A halbiológiai kutatások területén a balatoni süllőivadék táplálkozásának és „szétnövésé- nek” tanulmányozása az egyedfejlődés során, annak első bizonyítása, hogy a 4 cm-nél nagyobb méretű fe­hér busa már nem a fitoplanktont, hanem a zooplanktont fogyasztja előszeretettel. Ponyi Jenő az Eötvös Loránd Tudományegyetem T- TK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának és a Pan­non Egyetem Georgikon Karának oktatója, illetve cím­zetes egyetemi tanáraként, a Waterloo Egyetem (Kana­da) kurzustartójaként, s a tihanyi intézetbe kerülő nyá­ri gyakornokok hosszú sorának mentoraként nagyban hozzájárult a hidrobiológia kutatói utánpótlása kinevelé­séhez is. Ponyi Jenőt következetes belső ereje szinte élete legvégéig a pályán tartotta. Egészségi állapota hirtelen romlott meg. 2012-ben néhány hónapon át még bejárt dolgozni a lakóhelyéhez közeli Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézete Limnológia Tanszékére Veszprémben, mely ezt biztosította számára. De a fo­lyamatot legnagyobb támasza, élete párja, P. Zánkai Eleonóra és az orvostudomány megállítani nem tudta. 2014. július 21-én, életének 86. évében érte a halál. Ponyi Jenő tudományos eredményeit és nevét a tudo­mány örökre megőrzi, mi, tanítványok pedig emlékét hálával és kegyelettel ápoljuk tovább. Prof. G.-Tóth László az MTA doktora, egyetemi tanár igazgató, MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Klossy Irén alkotása

Next

/
Thumbnails
Contents