Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 5-6. különszám
8 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 5-6. SZ. kerekesférgek és a rákok fajösszetételének, biomasszájának és produkciójának kutatása a tó hidrográfíai- és tápanyag-viszonyok tekintetében eltérő vízterületein; a balatoni planktonrendszer táplálkozási kapcsolat-rendszerének kutatása; az iszap ásványi- és szervesanyag tartalmának valamint a makro- és meiobentosz szervezetek mennyiségi-minőségi viszonyainak vizsgálatai; a balatoni iszaprétegek Mollusca és Crustacea maradványokon alapuló paleolimnológiai vizsgálatai; az eut- rofizáció következményeinek kutatása a Balaton teljes zooplanktonjában és fenékfaunájában. A halastavi kutatások területén a trágyázott és szennyvizes halastavak planktonikus, vagy bentikus jellegének vizsgálatai a tápláléklánc szempontjából; a szennyvizekkel bekerült szervesanyag hasznosulási módjainak kutatásai; az algát, növényi törmeléket és apró állatokat fogyasztó fehér- és pettyes busa lehetséges szerepének kutatása e táplálékformák kihasználásában. A vízi állatok táplálkozásbiológiája területén az Amphipoda-k táplálkozási mechanizmusának kutatása, melynek során Ponyi Jenő bebizonyította, hogy e rákok szimbionta bélbaktériumaik közreműködésével képesek cellulóz bontásra s a légköri nitrogén kötésére is. Az állatrendszertan és állatföldrajz területén a tudomány számára új fajok és alfajok leírása a Cladocera, Copepoda, Ostracoda, Bathynella és Amphipoda rákcsoportból, az élőhelyekre nézve új taxonok kimutatása magyarországi szikes vizekből, tavakból, ivóvízből, forrásból, barlangi vizekből és folyókból. A szikes vizek hidrobiológiái viszonyai tekintetében új összefüggések kutatása és kimutatása a víz kémiai összetétele és a különböző vízi szervezetek (alga, rák, víziatka) előfordulása között, ennek alapján egy új biológiai alapú szikes tavi tipizálás javaslata. A víztoxikológiai és vízszennyezéssel kapcsolatos kutatások területén különböző gyomirtó, rovarirtó és talajfertőtlenítő szerek hatásának vizsgálata Amphipoda és Copepoda rákokon és halakon. A folyóvízi kutatások területén a vízállás és a vízhőmérséklet hatásainak kutatása dunai és kisvízfolyásokban élő rákplankton összetételére, az intersticiális víz, mint különleges élőhely jelentőségének bizonyítása. A halparazitológia területén a Balaton, a Velenceitó, a Duna, a Tisza, a kis patakok és tógazdaságok halai (összesen 26 különböző halfaj) rákparaztitáinak vizsgálatai, ennek során három, Magyarországon eddig ismeretlen parazita faj kimutatása. A halbiológiai kutatások területén a balatoni süllőivadék táplálkozásának és „szétnövésé- nek” tanulmányozása az egyedfejlődés során, annak első bizonyítása, hogy a 4 cm-nél nagyobb méretű fehér busa már nem a fitoplanktont, hanem a zooplanktont fogyasztja előszeretettel. Ponyi Jenő az Eötvös Loránd Tudományegyetem T- TK Állatrendszertani és Ökológiai Tanszékének, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának és a Pannon Egyetem Georgikon Karának oktatója, illetve címzetes egyetemi tanáraként, a Waterloo Egyetem (Kanada) kurzustartójaként, s a tihanyi intézetbe kerülő nyári gyakornokok hosszú sorának mentoraként nagyban hozzájárult a hidrobiológia kutatói utánpótlása kineveléséhez is. Ponyi Jenőt következetes belső ereje szinte élete legvégéig a pályán tartotta. Egészségi állapota hirtelen romlott meg. 2012-ben néhány hónapon át még bejárt dolgozni a lakóhelyéhez közeli Pannon Egyetem Föld- és Környezettudományi Intézete Limnológia Tanszékére Veszprémben, mely ezt biztosította számára. De a folyamatot legnagyobb támasza, élete párja, P. Zánkai Eleonóra és az orvostudomány megállítani nem tudta. 2014. július 21-én, életének 86. évében érte a halál. Ponyi Jenő tudományos eredményeit és nevét a tudomány örökre megőrzi, mi, tanítványok pedig emlékét hálával és kegyelettel ápoljuk tovább. Prof. G.-Tóth László az MTA doktora, egyetemi tanár igazgató, MTA Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézet Klossy Irén alkotása
