Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 5-6. különszám

5 Kiss Ke ve Tihamér köszöntése 70. születésnapja alkalmából Dr. Kiss Keve Tihamér 1943. december 21-én szüle­tett a háromszéki Sepsiszentgyörgyön. Gimnáziumi ta­nulmányait a debreceni Fazekas Mihály Gimnáziumban végezte, ahol 1962-ben érettségizett. 1967-ben szerzett biológia szakos középiskolai tanár - hidrobiológus diplo­mát a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. 1967-1978. között a Debreceni Vízművek Hidrobiológiái Laboratóri­umának vezetőjeként az ivóvíz -vizsgálat, ivóvíztisztítás problematikájával, a Tisza és a Keleti Főcsatorna fito- planktonjának taxonómiai, ökológiai vizsgálatával, a ti- szalöki vízlépcső fitoplanktonra, a folyó trofitására kifej­tett hatásának elemzésével foglalkozott. 1978-tól 2012- ben bekövetkezett nyugdíjazásáig az MTA ÖBKI Ma­gyar Dunakutató Állomás (ma MTA ÖK Duna-kutató Intézet) algológusaként dolgozott, melynek több mint 5 éven át volt osztályvezetője, 2 éven át pedig az igazgató helyettesi feladatokat is ellátta. 2013. óta ugyanitt pro­fesszor emerituszként vesz részt aktívan az algolóut 1973-ban szerzett egyetemi doktori fokozatot a Koss­uth Lajos Tudományegyetemen, 1983-ban a biológiai tu­domány kandidátusa fokozatot nyeri el. 1993-ban címze­tes egyetemi docens (ELTE), majd ugyanitt 1997-ban habilitált doktor, 1998-ban egyetemi magántanár. Aka­démiai doktori értekezését 1998-ban védte meg, érteke­zésének címe: A Duna, kiemelten a magyarországi Duna -szakasz fítoplanktonjának rövid és hosszú távú változá­sai. 2000-2003. közt Széchenyi professzori ösztöndíjas. Érdeklődése a hidrobiológia iránt hamar megnyilvá­nult, már gimnazistaként hallgatta Woynarovich Elek speciálkollégiumait. A tudományos munkába egyetemi hallgatóként kapcsolódott be: a Bánhalmi-halastavak i- szapkémiai vizsgálatáról írt dolgozatával országos TDK helyezést ért el; szakdolgozatát a Sajóbábonyi Vegyimű­vek eleveniszapos szennyvíztisztító berendezésének bio­lógiai elemzéséről írta. A Debreceni Vízművek laborató­riumában a vízkémiai vizsgálatokat irányította, a Tisza és Keleti Főcsatorna zooplanktonjának vizsgálatát több éven keresztül végezte, s itt találta meg „későbbi nagy szerelmét” az algákat. A Duna-kutatóba kerülve kutatómunkája során vizs­gálta a teljes hazai Duna-szakasz algáinak taxonómiai összetételét, a fitoplanktonra ható legfontosabb ökológiai tényezők hatását. A Duna főága mellett mind a hazai, mind a német, osztrák, szlovák szakaszon a mellékfo­lyók vizsgálatát is több esetben elvégezte, rámutatva ez­zel arra, hogy a főág fítoplanktonjának minőségi, meny- nyiségi összetételére milyen hatást fejtenek ki a jelentő­sebb mellékfolyók. A Tisza vizsgálatáról sem mondott le teljesen, a Nemzeti Biodiverzitás Monitorozó Program keretében Tokaj körzetében főági és holtági kutatásokat végzett, elsősorban természetvédelmi szempontból. A 2000. évi cianid és nehézfém szennyezések hatásainak megismerésére két komplex hossz-szelvény vizsgálat so­rozatot koordinált. 2002-ben meghívták egy NASA kutatásba (Licanca- bur: Exploring the limits of life in the highest lake on Earth) ahol Chile-Bolívia határán található tavak hidrobi­ológiái vizsgálatát végezte munkatársaival együtt, mely­nek eredményéről a Mars geológiájáról szóló könyvben írtak egy fejezetet (Chapman, M. (ed.): The geology of MaEarth-based analogs - Cambridge Planetary Science, Cambridge University Press. Cambridge). Kiemelkedő eredményeket ért el a kovamoszatok, a- zon belül az édesvízi Centrales fajok taxonómiai kutatá­sában. Ezen a területen ma is a világ egyik vezető szak­emberének tartják. Az utóbbi években a kovaváz ultra- struktúrális (elektronmikroszkópos TEM, SEM) elemzé­sét DNS vizsgálatokkal egészítette ki és ettől kezdődően a morfológiai, valamint a genetikai jellemvonások alap­ján közelíti meg a fajok elválasztásának, önállóságának, vagy a szinonimizálás lehetőségének a kérdését. Profesz- szor emerituszként sem csillapodott szakmai lelkesedése, tanítványaival együtt elemzi a Duna fitoplanktonjában az elmúlt évtizedekben bekövetkezett változásokat, amihez jó alapot biztosítanak a Gödnél 35 éve folyamatosan, he­ti gyakorisággal általa vizsgált minták algológiai ered­ményei. A fenti témakörökhöz kapcsolódóan számos pályázat­ban (AKA, OTKA), minisztériumi megbízásokban (Kö- M) - mint témavezető - vett részt. Érdekességként még a rendőrség számára végzett kriminalisztikai szakértői fel­adatokat is említhetjük: az „évszázad bűnügyének” fel­derítésében (1983. évi képrablás a Szépművészeti Múze­umból), valamint Mátyás király ellopott aranybullájának megtalálásában nyújtott hathatós segítséget. 23 országban több mint 50 alkalommal járt hosszabb rövidebb tanulmányúton. Aktív tevékenységet folytat számos hazai és külföldi egyetemi és szakmai, tudomá-

Next

/
Thumbnails
Contents