Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Bezdán Mária: A Tisza-szabályozás hatása a Duna-Tisza köze talajvíz helyzetére
76 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. Irodalom: Babos, Z., & Mayer, L. (1939). Az ármentesítések, belvízrendezések és lecsapolások fejlődése Magyarországon. Vízügyi Közlemények, 1. füzet, 2. füzet, 32-91,227-287. Balogh, A'agy, L, & Schweitzer, F. (2005). A Közép-Tisza mente geomorfológiai adottságainak és a hullámterek feliszapolódásának vizsgálata mintaterületeken. Földrajzi Értesítő, LIV. évfolyam, I2. füzet, 29-59. Bezdán, M. (2011a). A vízlépcsők hatása a Tisza vízjárására. Hidrológiai Közlöny. 91 (2), 18-20. Bezdán, M. (20llb). A szabályozott Tisza vízjárása tulajdonságai a Tiszafüred alatti folyószakaszokon. PhD értekezés. Szeged: Földtu-dományok Doktori Iskola, SZTE TTIK. Bodolainé, E. J. (2003). Az 1998. évi őszi tiszai és más nagy árhullámok időjárási okairól. Vízügyi Közlemények Különszáma, /., 21-35. Csatári, B., Font, E., Nadabán, J., & Losonczi, Z. (2001). A Tisza- vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. Fejlesztési program. Kecskemét: http://www.alfoldinfo.hu . Csatári, B., Mezősi, G., Gallé, L, Bellon, T, & Hanyecz, V. (2001). A Tisza-vidék problémái és fejlesztési lehetőségei. Fejlesztési program. Kecskemét. Letöltés dátuma: 2011. 10 12, forrás: http://www.alfoldinfo.hu/tisza/tiszakotet.html Félegyházi, E. (1988). Magyarország növénytakarójának fejlődéstörténete. In S. Frisnyák (Szerk.), Magyarország földrajza (old.: 111-113). Budapest: Tankönyvkiadó. Fiala, K., & Kiss, T. (2005). A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Al-só-Tiszán. Hidrológiai Közlöny, 85/3, 60-64. Fiala, K., & Kiss, T. (2006). A középvízi meder változásai az 1890-es évektől az Al-só-Tiszán II. Hidrológiai Közlöny, 86/5, 13-17. Frisnyák, S. (1995). Magyarország történeti földrajza. Budapest: Nemzeti Könyvkiadó. Götz, G. (2004). A klíma-probléma tudományos alapjai. Természet Világa, 135. //. külön-szám, 45—60. Hofsttitter, E. (1989). Beiträge zur Geschichte der österreichischen Landesaufnahmen, I Teil, Bundesamt für Eich- und Vermessungwesen Wien. Ihrig, D. (1973). A magyar vízszabályozás története. Budapest. Irányi, B. (1948). A Tisza kisvízi szabályozása. Vízügyi Közlemények, 2-4. szám, 131-159., 271-304. 398-435. Jankó, A. (2001). A második katonai felmérés. Hadtörténeti Közlemények, 114, 103-129. Kerényi, A. (2011). Alföldünk klímája és nagytájunk változásai földtörténeti léptékben. In J. Rakonczai (Szerk.), Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7 (old.: 25-34). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Konecsny, K. (2000). Az országhatáron túli tájalakítás hatása az Alföld vízviszonyaira, ln I. Pálfay (Szerk ), A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6. (old.: 27-45). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Konecsny, K. (2010). A kisvizek főbb hidrológiai statisztikai jellemzői a Berettyó folyón. Hidrológiai Közlöny, 90/4, 31—40. Lászlóffy, W. (1982). A Tisza. Budapest: Akadémiai Kiadó. Liebe, P. (2000). Az Alföld Felszín alatti vízkészlete. In I. Pálfay (Szerk ), A víz szerepe és je-lentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6 (old : 105-117). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Mezősi, G. (2000). A Tisza Vidék fejlesztését befolyásoló vízrajzi kockázatok, erőforrások és lehetőségek. Szeged Természetföldrajzi Tanszék: SZTE. Pálfai, I. (2004). A 2003. évi rendkívüli aszály Magyarországon. Hidrológiai Közlöny, 83/3, 72. Rácz, L. (2001). Magyarország éghajlata az újkor idején. Szeged: JGYF Kiadó. Rácz, L. (2011). Éghajlati változások az Alföldön a honfoglalástól a 19. század végéig. In J. Rakonczai (Szerk ), Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. (old.: 55-62). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Rakonczai, J. (2001). A környezeti változások hatása az alföldi táj átalakulására. A Magyar Földrajzi Konferencia 2001 CD kiadványa. Rakonczai, J. (2006). Klímaváltozás - Aridifíkáció - Változó tájak. In Kiss, Mezősi, & Sümeghy (szerk ), Táj, környezet, társadalom (old.: 593-601). Szeged: SZTE. Rakonczai, J. (2011). Az Alföld tájváltozásai és a klímaváltozás. In J. Rakonczai (Szerk ), Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. (old.: 137-148). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Somogyi, S. (1980). Korábbi és újabb társadalmi hatások a magyar folyók életére. In J. Tóth, & J. Becsei (szerk.), Alföldi tanulmányok IV kötet (old.: 19-39 ). Békéscsaba: Békéscsaba Város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága - Békés megyei Tanács VB. Művelődésügyi Osztálya. Sümegi, P. (2011). Az Alföld élővilágának fejlődése a jégkor végétől napjainkig. In J. Rakonczai (Szerk ), Környezeti változások és az Alföld. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 7. (old.: 35-44). Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány. Szabó, G. (2002). A globális klímaváltozás - a XXI. század kihívása. Debreceni Szemle. 10/4, 599-613. Szabó, P. (2005). Woodland and Forest in Medieval Hungary. BAR International Series 1348. Oxford: Central European Series 2. Szálai, S., Konkolyáé, Z. B., Lakatos, M., & Szentimrey, T. (2005). Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig. Budapest: Országos Meteorológiai Szolgálat. Szalay, M. (2000). Az Alföld felszíni vízkészlete, ln I. Pálfai, A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6. (old.: 96-104). Nagyalföld Alapítvány. Szesztay, K. (2000). Az Alföld vízháztartása. In I. Pálfai (Szerk ), A víz szerepe és jelentősége az Alföldön. A Nagy alföld Alapítvány kötetei 6. (old.: 7-15). Békéscsaba: A Nagyalfóld Alapítvány. Tímár, G., Molnár, G., Székely, B., Biszak, S., Varga, J., <£ Jankó, A. (2006). Digitized maps of the Habsburg Empire — The map sheets of the second military survey and their georeferenced version. Budapest: Arcanum. Tóth, A. (2000). A víz tájformáló szerepe az Alföldön. In I. Pálfai (Szerk.), A Nagyalföld Alapítvány kötetei 6.: A víz szerepe és jelentősége az Alföldön (old.: 46-50). Békéscsaba: A Nagyalföld Alapítvány. Vázsonyi, A. (1973). A Tisza-völgy vizeinek szabályozása. A magyar vízszabályozás története. Budapest. Völgyesi, I. (2005). Mennyit termelhetünk a felszín alatti vízkészletekből? Hidrológiai Közlöny, 85/5, 20-24. Völgyesi, 1. (2006). A Homokhátság felszín alatti vízháztartása - vízpótlási és vízvisszatartási lehetőségek. MHT XXIV. Országos Vándorgyűlés Kiadványa. Pécs. Letöltés dátuma: 2011. 09 17, forrás: http://volgyesi.uw.hu/dokuk/homokhatsag.pdf Völgyesi, 1. (2009). Ökológiai vízigény, vagy megfelelő talajvízszintek. Hidrológiai Közlöny, 89/5, 53-56. Zsuffa, I. (1996). Műszaki Hidrológia I. Budapest: Műegyetemi Kiadó. Zsuffa, I. (1998). A Biblia és a Víz. Hidrológiai Közlöny, 78/1, 3-12. A kézirat beérkezett: 2014. május 25-én BEZDÁN MÁRIA PhD (2011), vízépítő mérnök (1995). Felsőfokú tanulmányait a PMMF - Vízgazdálkodási Intézetében Baján és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Öt évig a PMMF-VGI Vízgazdálkodási Tanszékén hidrológia, vízhasznosítás és vízgazdálkodás tárgykörben oktatott, és hidrometriai mérögyakorlatokat vezetett Magyaregregyen. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia tankönyvek szerkesztője. 1998 óta a V1ZITERV Consult Kft. alkalmazza. Több árvízvédelmi célú tározó tervezője. 2011-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudomány Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában. Kutatási területe a természetes és a mesterséges duzzasztások hatása a vízjárásra. A Gödöllői Szent István Egyetem vendégoktatója. Három gyermek édesanyja. Effect of regulation of River Tisza to the groundwater-system between Danube and Tisza Bezdán, M.
