Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Bezdán Mária: Földárja és szikesedés a Duna-Tisza közén
68 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. Rónai, A. (1965). A felszín alatti vizek minőségének változása a mélységgel az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 45/9,419—425. Rónai, A. (1967). Magyarázó Magyarország 1:200 000-es földtani térképsorozata L-34. Vili. Kecskemét megnevezésű lapjához. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet. Rónai, A. (1972). Negyedkori üledékképződés és éghajlattörténet az Alföld medencéjében. In MA FI Évkönyv (old : 421). Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Rónai, A. (1975). A talajvíz és rétegvizek kapcsolata az Alföldön. Hidrológiai Közlöny. 55/2,49-53. Rónai, A. (1978). Az alföldi mélységi vizfigyelés eredményeinek e- lemzése. Hidrológiai Közlöny, 58/2, 49-67. Rónai, A. (1985). Az Alföld negyedidőszaki földtana. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet - Műszaki Könyvkiadó. Sallai, R. B. (1997). A Hortobágy-Berettyó alsó szakaszának védetté nyilvánítási javaslata. Hermann Ottó Természetvédő Kör. Kézirat. Scherf, E. (1925-28). Alföldünk pleisztocén és holocén rétegeinek geológiai és morfológiai viszonyai és ezeknek összefüggése a talajalakulással, különösen a szíktalaj képződéssel. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Scherf, E. (1946). Szénhidrogének és sósvizek felkutatásának lehetősége a Duna-Tisza közén. Jel. a Jöv. Mélykút Sókút. Műnk, 97-153. Schmidt, E. R. (1961). Magyarország Vízföldtani Atlasza. Budapest: MÁFI. Schmidt, E. R. (1962). Vázlatok és tanulmányok Magyarország vízföldtani atlaszához. Budapest. Schmidt, R. E., & munkatársai. (1962b). Magyarország vízföldtani Atlasza. Budapest: Magyar Állami Földtani Intézet. Sigmond, E. (1923). A hidrológiai viszonyok szerepe a szikesek képződésében. Hidrológiát Közlöny, 3/3, 5-9. Sigmond, E. (1933). Hazai szikesek és megjavítási módjai. Budapest: MTA. Sigmond, E. (1934). Általános talajtan. Budapest. Simon, L. (1964). Szerkezeti területi típusok néhány vízföldtani törvényszerűsége. Földrajzi Értesítő, XIII. évf. 2, 217-241 Simon, S. (2006). Aljzat eredetű sós vizek kimutatása hidraulikai és geofizikai módszerekkel Fülöpszállás szikvidékén, a Duna-Tisza közén. Hidrológiai Tájékoztató, 53-54. Sterbetz, I. (1972). A szikes vizek madártani problémái Magyarországon. Hidrológiai Tájékoztató, 141-142. Szabolcs, I. (1961). A vízrendezések és öntözések hatása a tiszántúli talajképződési folyamatokra. Budapest: Akadémiai Kiadó. Szálai, J., Hagy, G., & Will, Z. (2012). A Duna-Tisza köze talajvízjárásának alakulása az elmúlt évek hidrometeorológiai eseményeinek tükrében. Kaposvár: MHT XXX. Vándorgyűlés. Szebellédy, L. (1961). Vizeink minősége a mezőgazdasági felhasználhatóság szempontjából. Hidrológiai Közlöny, 41/3,246-255. Szeifert, G. (1965a). A Nyírség komplex vízgazdálkodása. Vízügyi Közlemények, 4, 43 5—474. Szeifert, G. (1965b). Víztározási lehetőségek a Nyírségben. Hidrológiai Közlöny, 45/5. Szepesházv, K. (1962). Mélyföldtani adatok a Nagykőrös-Kecskemét területről. FK, 92/1. Szépfalusi, J. (1972). A dél-alföldi szikes tavak kémiai vizsgálata. Hidrológiai Tájékoztató, 132-134. Szerk.: Balogh, K., Horusitzky, F., Kretzoi, M., Noszky, J., Rónai, A., & Szentes, F. (1958). Magyarázó Magyarország 1 : 300 000-es földtani térképéhez. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. Szontágh, T. (1921). Magyarország artézi kútjairól. Hidrológiai Közlöny, 1. Tamásné-Dvihally, Z. (1972). A kémiai és optikai változá- sok dinamikája a magyar szikes vizekben. Hidrológiai Tájékoztató, 130-132. Thamó-Bozsó, E., Murray, A., Nádor, A., Magyart, A., & Babinszki, E. (2007). Investigation of river network evolution using luminescence dating and heavy mineral analysis of Late- Quaternary fluvial sands from the Great Hungarian Plain. Quaternary Geochronology 2, 1—4, 168—173. Tóth, J. (2006). Átfogó kép az Alföld felszín alatti vízáramlásrendszereinek jellegzetes tulajdonságairól. Hidrológiai Tájékoztató, 48-50. Tóth, J., & Almási, 1. (2001). Interpretation of observed fluid potential pattern in a deep sedimentary basin under tectonic compresson: Hungarian Great Plain, Pannonian Basin. Geofluids, 1, 11-36. Treitz, P. (1898). Jelentés az 1898. év nyáron végzett talajfelvételi munkálatokról Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1899.). Jelentés az 1899. év nyarán végzett talajfelvételi munkálatokról. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1900). Jelentés az 1900. év nyarán végzett agrogeológiai munkálatokról. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1901). Jelentés az 1901. év nyarán végzett agrogeológiai munkálatokról. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1903). Soldvadkert, Halos városok határának földtani leírása. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1906). Jelentés az 1906. évben végzett agrogeológiai felvételről. Magyar Állami (Királyi) Földtani Intézet Évi Jelentése. Treitz, P. (1921). A belvizek mozgása Szeged határában. Hidrológiai Közlöny. 1/1, 18—26. Treitz, P. (1924). A sós és szikes talajok természetrajza. Budapest. Treitz, P. (1931). A Duna-Tisza-közi belvizek és hasznosításuk. Hidrológiai Közlöny 11, 45-52. Urbancsek, J. (1961). Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. Szolnok Urbancsek, J. (1963). A földtani felépítés és rétegviznyomás közötti összefüggés az Alföldön. Hidrológiai Közlöny 43/3, 205—218. Vámos, R., & Andó, M. (1969). The hydrobiological climatic and pedological factors in the alkalization of soils of the Great Hungarian Plain. Acta Geographica Szegediensis, IX, 1-3. Vándorfl, R. (1965). Az alföldi szénhidrogén telepek és azok földtani jellemzése. Földtani Közlöny, 95/2. Vitális, S. (1963). Bogdánfy Ödön és a Magyar Hidrológiai Társaság . Hidrológiai Közlöny, 43/5, 357-361. Völgyi, L. (1965). A Nagyalföld középső részének mélvföldtani vizsgálata. FK, 95/2. A kézirat beérkezett: 2014. május 5-én BEZDÁN MÁRIA PhD (2011), vízépítő mérnök (1995). Felsőfokú tanulmányait a PMMF - Vízgazdálkodási Intézetében Baján és a Budapesti Műszaki Egyetemen végezte. Öt évig a PMMF-VGI Vízgazdálkodási Tanszékén hidrológia, vízhasznosítás és víz- gazdálkodás tárgykörben oktatott, és hidrometriai mérőgyakorlatokat vezetett Magyaregregyen. A dr. Zsuffa István professzor által írt Műszaki Hidrológia tankönyvek szerkesztője. 1998 óta a V1ZITERV Consult Kft. alkalmazza. Több ár- vízvédelmi célú tározó tervezője. 2011-ben szerzett PhD fokozatot a Szegedi Tudomány Egyetem Földtudományok Doktori Iskolájában. Kutatási területe a természetes és a mesterséges duzzasztások hatása a vízjárásra. A Gödöllői Szent István Egyetem vendégoktatója. Három gyermek édesanyja. Water uprush and salination of the Great Hungarian Plain Bezdán, M.
