Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)
2014 / 4. szám - Kiss Melinda - Torma Péter: Sekély tavi energiaáramok fluxus-gradiens eljárás-alapú becslése örvény-kovariancia mérésekből
54 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. 3. táblázat is, ahol a modell jóságát a Nash-Sutcliffe tényezővel (NS) és a legkisebb négyzetek módszerével becsült hibával (RMSE) jellemezzük. 8. ábra: Mért és modellezett a) latens és b) 3. táblázat: A modell jósága az eredeti modellezett és a forrásterületek arányából számított súlyozott hőáramok esetében. Jelmagyarázat: NS - Nash-Sutcliffe tényező, RMSE - a legkisebb négyzetek módszerével becsült hiba Nádas Nyílt víz NS [-] RMSE [W/m2] NS [-] RMSE [W/m2] HTS Modellezett 0,48 85,9 0,37 23,5 Súlyozott 0,73 33,8 0,67 11,0 LVE Modellezett 0,51 60,5 0,63 31,8 Súlyozott 0,67 50,8 0,74 27,7 Igazoltuk tehát, hogy az örvény-kovariancia és további mikrometeorológiai méréseinkre alapozva a fluxus-gradiens módszerrel a nyílt vízi és nádasbeli energiaáramok külön- kiilön történő számszerűsítése lehetséges. Célunk ezek után a havi párolgásösszegek meghatározása volt, amihez elsőként az adatsorok hiánypótlását végeztük el a 4.3. fejezetben bemutatottak szerint. Az adatpótlás eredményeként kapott energiaáramok átlagát és szórását hasonlítja az 4. táblázat az eredeti, fluxus-gradiens eljárással kapott áramok azonos jellemzőihez. A nyílt víz esetén az átlagok százalékos eltérése 0,5 % alatt marad, míg a szórásé 3 % körüli a fenékcsúsztató sebességet, szenzibilis és latens hőáramot tekintve. A nádas esetében a százalékos eltérések kismértékben nagyobbak, de még a legnagyobb eltérést mutató szenzibilis hőáramnál is 6% alatt marad. szenzibilis hőáramok a teljes időszakban 4. táblázat: A modellezett energiaáramok és a hiánypótolt energiaáramok átlaga és szórása, illetve a köztük fennálló százalékos eltérés u. [m/s] HTs [W/m2] LE [W/m2] Átlag Szórás Átlag Szórás Átlag Szórás Nyílt víz Eredeti 0,17 0,11 9,02 19,13 79,01 48,68 Hiánypó 0,17 0,10 8,98 18,69 78,84 47,10 Eltérés-0,45-2,65-0,45-2,28-0,22-3,26 Nádas Eredeti 0,45 0,24 38,89 82,74 104,15 86,06 1 Iiánypó 0,44 0,23 36,63 81,09 100,70 82,55 Eltérés-0,70-4,44-5,82-1,99-3,32-4,08 5.4. Párolgásbecslés Az adatpótlást követően a párolgás a modellezett latens hőáram párolgáshővel való osztásával meghatározható. Az egynapos ablakkal mozgóátlagolt nyílt vízi és nádasbeli párolgást a 9. ábra mutatja. A nyári (június és augusztus) hónapokban a nádas párolgása jelentősen meghaladja a nyílt vízi párolgást, míg a többi vizsgált hónapban ezek közel e- gyenlők. A napi átlagokat tekintve a maximális párolgás a vizsgált időszakban 7,9 mm/nap volt a nyílt vízen és 9,6 mm/nap a nádasban, ami összhangban van Lenters et al. (2011) hasonló vizsgálataival. A minimális párolgás nyílt vízen 0,53 mm/nap, a nádasban pedig 1,2 mm/nap, mutatva a párolgás dominanciáját a kondenzációval szemben. 2013.0504 2013.05.18 2013.00.01 2013.0615 2013.06.29 2013.07.29 2013.08.12 2013.08.26 2013.09 09 2013.09.23 a) b) 9. ábra: Egynapos ablakkal mozgóátlagolt napi párolgásösszegek a nyílt vízen és nádasban a) 2013. május-június és b) 2013. július vége és szeptember között A két jellegzóna havi párolgásösszegeit a 5. táblázat tartalmazza (EC nyílt víz, EC nádas). Az 5.2. fejezetben a legújabb kutatási eredményekből kiindulva arra a következtetésre jutottunk, hogy az energiamérleg elégtelen zárásának ellenére a mért energiaáramokat korrekció nélkül alkalmazzuk. Ennek ellenére megvizsgáltuk, hogy a havi párolgásösszegek hogyan módosulnak a Bowen-arány korrekció esetén. Ekkor az energiamérleg maradéktagját a Bowen-hányados arányában osztjuk szét a szenzibilis és latens höáram között (EC Bo
