Hidrológiai Közlöny, 2014 (94. évfolyam)

2014 / 4. szám - Kiss Melinda - Józsa János: A Fertő tó energiaháztartásának meghatározása örvény-kovariancia módszerrel

42 HIDROLÓGIAI KÖZLÖNY 2014. 94. ÉVF. 4. SZ. sült állapot feltétele sérülne. Ezeket szem előtt tartva az általánosan alkalmazott 30 perces átlagolási időt válasz­tottuk vizsgálatainkhoz. Az adatminőség ellenőrzést kö­vetően a 7-9 kategóriába eső fluxusokat kizártuk a továb­bi számításokból. Mindkét mérőállomás eltérő aerodinamikai érdesség­magasságú jellegzónák határán helyezkedett el, ahol a nyílt, aerodinamikailag még erős hullámzás esetén is vi­szonylag sima vízfelszín és a közel 3 méterre a felszín fölé emelkedőjelentősen érdessebb nádas közti átmenet miatt a horizontálisan homogén felszín kritériuma nem teljesülhe­tett. Ennek kiküszöbölésére az ún. szektoronkénti koordiná­ta-forgatást („sectorwise planar fit rotation”, Wilczak et al., 2001) alkalmaztuk, amely során egy nyílt vízi, egy nádas és két átmeneti szektort definiálunk a 3. ábra szerint. Az egyes szektorokban külön-külön végeztük el a koordináta-forga­tást, amely minden szektort egy olyan síkba forgat, amely mentén a vertikális sebességkomponens teljes vizsgált idő­szakra vett átlaga nullává válik. 3. ábra: Forrásterületek ábrája a nádas (világos) és nyílt vízi (sötét) zónák lehatárolásával és a definiált szélirány szektorokkal (nádas, nyílt víz és két átmeneti zóna) Az eljárás kedvező hatását mutatja a függőleges szél- sebességek jelentős csökkenése: eredetileg w átlaga és szórása a teljes időszakban 0,0046 ± 0,037 m/s volt, a- mely a szektoronkénti koordináta-forgatás során 0,0023 ± 0,029 m/s-ra csökkent. A koordináta-forgatás a számí­tott turbulens áramok kismértékű változását is maga után vonta, a teljes időszakban az impulzusáram 1,4 %-kal, a szenzibilis hőáram 4,6 %-kal és a latens hőáram 1,4%- kal nőtt az eljárás hatására. Mérési területünkön a két területhasználat - a nádas és a nyílt víz - a 3. ábrán látható módon oszlik meg. (A ná­das állomás az ábra középpontjában található.) Azt, hogy az egyes állomásokon mért áramokhoz a két különböző területhasználat milyen mértékben járul hozzá ún. „foot­print” (forrásterület) elemzéssel határoztuk meg (Göcke- de et al., 2004 és Göckede et al., 2008). A gáz analizátor mérési pontosságának vizsgálata Az EC150 gáz-analizátor (infravörös H20/C02 mérő) kalibrálása az alkalmazási körülményektől függő időkö­zönként szükségessé válik (Campbell Sei, 2011b), mivel a mérések pontossága folyamatosan csökkenhet. Az EC1 50 állomásán két különböző magasságban alkalmazott HMP45C légnedvesség-mérő szenzor lehetővé teszi a gáz-analizátor mérési pontosságának vizsgálatát. Ehhez a HMP45C szenzor léghőmérséklet- és légnedvesség-ada­taiból számított, és az EC150 által mért abszolút nedves­ség-értékeket vetettük össze (4. ábra). A két HMP45C méréseiből kapott abszolút nedvesség (4.a ábra) csaknem tökéletesen megegyezik egymással, ahogy azt a regresz- sziós egyenes egyenlete is mutatja. Az EC150 és a felső HMP45C adatai között fennálló regressziós egyenesnek (4.b ábra) egyrészt a függőleges tengellyel való metszés­pontja 0-tól különbözik, tehát a két szenzorral mért ab­szolút nedvesség között a vizsgált időszakban egy kons­tans különbség áll fenn, másrészt meredeksége kismér­tékben egytől eltérő. A továbbiakban bemutatjuk, hogy előbbi, tehát az EC150 szenzor egy konstans eltérésben jelentkező pontatlansága nem okoz hibát a latens hőá­ram, és így a párolgás becslésében. A regressziós egyenes egyenlete a következő: aHMP\5C = m ' aEC 150 + ^ ’ ahol aECj5o ésaHMPA5C az EC150 és a HMP45C szenzo­rok által mért abszolút nedvesség, m és b pedig a regres­sziós egyenes meredeksége és függőleges tengellyel való metszéke. Az abszolút nedvességnek a latens hőáram számításá­nál a kovarianciák meghatározásában van szerepe. A re­gressziós egyenes egyenletét a kovariancia összefüggé­sébe behelyettesítve: _________ “ 7 _____________ ________ W,aHMB5C = W,(m'aEC150 + b) = W • ITI- aEa50 = Itt- Mivel b az átalakítások során kiesik, így igazolható, hogy a latens hőáram és a párolgás számítását csak a reg­ressziós egyenes meredeksége (m) befolyásolja. Ebből kifolyólag a további számításokban az EC150 szenzorral mért w'a'ECX50 kovarianciát az m szorzóval korrigálva al­kalmaztuk. 4. ábra: az abszolút nedvesség összevetése a) a felső és alsó HMP45C szenzorok között, b) az EC150 és a felső HMP45C szenzorok között Sugárzásadatok feldolgozása A CG3 pirgeométer adatainak alkalmazása előtt hő­mérsékletkorrekcióra van szükség, ugyanis a szenzor ál­tal rögzített jel előjele függ a mért közeg hőmérsékleté­nek és a szenzor saját hőmérsékletének viszonyától. Ha a mért közeg melegebb, mint a szenzor, akkor pozitív, ha hidegebb, akkor negatív értékeket kapunk. Egy, a sugár­zásmérőbe beépített Pt-100 típusú termisztorral a pirgeo­méter hőmérséklete mérhető, mellyel a korrigált hosszú­hullámú sugárzás számítható (Campbell Sei., 2011a): RL = R* + 5,67 ■ 10"8 • T4,

Next

/
Thumbnails
Contents